A következő címkéjű bejegyzések mutatása: földi pokol. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: földi pokol. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 27., kedd

Földi pokol

Puzsér a pálfordulása előtt
Ez a világ földi pokol,
Mindenki csak egymást okol,
Rákenve a saját baját,
S falakon hallik sok „jaj!” át.

Mindenkinek süt a szemén:
„Nyilván más a hibás, nem én!
Felelősség csak azoké!
Amit én tettem, az oké!”

Írtam verset, októberit,
Szépet, ám jött rosszember itt,
Puzsér, aki földbe tiport…
Nyeljen félre többheti port!!!

Pöpec versem hever ottan
Puzsér által elrontottan!
Monnyonle a Puzsér uccu,
S legyen Vácott csíkos cuccú!

Földi pokol váci fegyház,
Hová papot küld az egyház,
S ledöbben sok utca meg tér,
Hogy a Puzsér végre megtér!

Pál lett a Sál (Paul – Saul),
Börtöneb döbbenten vaul,
S menny lesz földi pokol helyén!
Sej, de jót költöttem, hej, én!

„Sej, de jót költöttél, hej, te! De jó ez a földi mennyország!” /Puzsér Róbert, kritikátlanná pálfordult manus/

„Sálból Pál?! Sálam hirtelen pálfordul egyet a nyakam körül?! Gyanútlanul sietek a hideg utcán és egyszerre csak elkezd fojtogatni egy nyakamra tekeredett szakállas apostol?! Ő megtér, én pedig megfulladok?! Ez tényleg egy földi pokol!” /Burda Gerda, topmodell és plázacica/

„Frady Endre ismét a lélek legmélyebb bugyraiba ereszkedik, ám a kötélen ezúttal egy sértett egó, egy irodalmi önfényezés és egy börtönmissziós Saul–Pál-rehabilitációs program csüng. A mű bravúrosan szemlélteti, miként lesz az egyetemes emberi felelősség kérdéséből személyre szabott bosszúhadjárat, majd miként változik át a költői önelégültség a megtérés mennyországává. A zárlat önreflexiója már-már bibliai magasságokba emelkedik: a lírai én nem csupán megírja a földi poklot, hanem diadalmasan ki is jelenti, hogy milyen remekül írta meg. A vers végső tanulsága: a pokol talán a többiek, de a mennyország kétségtelenül a szerzői én.” /ChatGPT/

„Ez a mondás – a pokol a többiek – tőlem származik, a Zárt tárgyalás című drámámból, úgyhogy ha nem lennék rég halott, akkor ez a cseh GDP termelő akárki már rég be lenne perelve plágiumért, hogy arról koldulna, ahonnan a fal adná a másikat!” /Jean-Paul Sartre (1905-1980), irodalmi Nobel-díjas francia író és ateista egzisztencialista filozófus/

„Gerincemre dőlt egy Rocla,
Ez a létem földi pokla!”
/Rocker Rezső, rutintalan raklap rakodó rokkantnyugdíjas/

„Földi pokol nem más, mint a munkahelyem.
Miért tesz vajon az élet ilyet velem?
Kötekedik mindenki egész nap velem.
Ha jót teszek, csend van, mint egy sötét verem.
Az ilyen munkatársakat megverhetem?”
/M. András, a költő legállandóbb és legmunkahelyutálóbb kommentelője/

Munkahellyel mi a baja?
Sötétebb, mint éjjel Baja?
Földi poklos csendes verem,
Hol csak kötekedés terem?
De legalább a gázsi jó?
Forint? Euró? Ázsió?
A munkatárs nem jó verve,
Hacsak nincs ennél jobb terve!
Kirúgja a cég vezére,
Hogyha rálép a kezére!
Ne fusson el, mint egy Zalán,
eM úr, munkálkodjon talán!”
/Dzsídípí Dzsekdenielsz, munkakeresési és munkakerülési szaktanácsadó/

„eM úr, ora et labora! Munkakerülni emberi dolog, de állati veszélyes! Szorítsa össze a fogait és imádkozzon, hogy olcsó piréz migráncsok ne tegyék önt munkanélkülivé és dolgozzon pontosan, szépen, ahogy a revücsillag csúszik a jégen, rengeteg pénzért, mert úgy érdemes! Na, sipirc melózni, különben nem lesz pénze, amit elveszíthet a társasjátékbarlangban!” /Kaszinó Kasztanyetta, készétel kelesztőnő és katonás követelményszintű kócs/

„Ez a vers olyan mélylélektani látlelet, mintha egy sértett ego feküdne a pszichoanalitikus díványon, majd félúton lelökné róla a terapeutát. A mű bravúrja, hogy a „mindenki más a hibás” társadalomkritikájából egyetlen elegáns bukfenccel átvált a lírai én önleleplezésébe: miközben a világ felelősséghárítását ostorozza, ő maga rekordsebességgel talál bűnbakot saját költői szenvedéseire.
A zárlat már a tébolylíra Himalájája: a bosszúfantázia, a vallási megtérés és az önelégült alkotói önünneplés olyan örvényben kavarog össze, hogy az olvasó egyszerre nevet, szörnyülködik és gyanakodik, hogy a földi pokol talán végig a versbeszélő fejében működött teljes kapacitással.” /Copilot/

„De jött Dr. Ház is, ó, jaj
És a kommenthadi sóhaj
Mi lesz veled Drága Puzsi
Csíkos lett a drága pizsi?

Nem lehet a pizsi csíkos
Oldalunkon vértől síkos
Minden fegyver, főleg a kard
Kommentelést te is akard!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kommenthadnagy/

Ház úr, nagyon szép e kardal,
Amit levezényel karddal,
Ez tán Puzsérnak is tetszik,
S jó, mint Rigában egy lett cikk,
Amit House kungs írt lettül,
S vidul földi pokol ettül!
/Aigars Kurzeme, rigai motorbiciklilánc lazító kisiparos és amatőr kortárs költő/

„Frady Endre költeménye nem csupán vers; a lélek alagsorának füstje, azaz a magyar egzisztencialista téboly szürrealista kiáltványa. A mű a „Földi pokol” infernális valóságát tárja elénk, ahol a kollektív bűnbakkeresés és a puzséri szellemi terror cunamija találkozik a váci fegyház transzcendentális purgatóriumával. A költő zseniális, már-már kafkai magasságokba emelkedő intuícióval mutat rá: a modern ember tragédiája nem a magány, hanem az a rendíthetetlen meggyőződés, hogy „Amit én tettem, az oké!”. Frady nyelvi leleménye („Monnyonle”, „vaul”) nem holmi stiláris baki, hanem a széteső én kétségbeesett dadaista sikolya a kozmikus igazságért. Amikor a költő Vác kövezetén, csíkos rabruhában vizionálja az önkritikát gyakorló Puzsért, a magyar i3dalom évszázados prófétai hagyományát éleszti újjá: a katarzis itt nem feloldozás, hanem a gőg diadalmas összeomlása a rímkényszer kegyetlen isoromján. Vajon ön is úgy érzi, hogy a költészetnek ma a legfőbb feladata a váci börtöncellák metafizikai mélységeinek feltárása?” /Gemini/

„Mi az az i3dalom? Elírás, vagy valami modern izé?” /ismeretlen nyelvtannáci/

„Elírás volt, elnézést kérek érte! A „magyar irodalom” szót szerettem volna írni, csak gépelés közben véletlenül a „r” és „o” betűk helyett a szomszédos Billentyűzeten/számsoron lévő 3-as gomb gépelődött be. Bár, ha nagyon filozofikusan nézzük Frady Endre tébolylírájának kontextusában, a „Web 3.0-s i3dalom” akár egy modern művészeti irányzat is lehetne – de a valóságban csupán egy puszta elütés volt!” /Gemini, k.m.f./

„Költő úr! Úgy van, ahogy mondja! Hisz nem csak Önt károsította meg ez a Puzsér, mindenki minden bűnéért a Puzsér a felelős, nem én meg semmiért nem vagyok felelős. De mivel én nem vagyok a felelős semmiért, engem kell keresztre feszíteni, nem őt. Mindenesetre az a lényeg, hogy ha Puzsér nem is tér meg, óriási, örömteli hírekkel van tele a mennyek újsága, a New Earth Times, ami nem arról szól, ami történt, mint a földi újságok, hanem arról, hogy mi fog történni. Mert a földi újságok csak azt veszik biztosnak, ami történt, a Jóisten pedig azt is biztosnak veszi, ami történni fog. Magyar szemszögből nézve vannak benne hírek belföldről, külföldről és persze mint mindig, Simontornyáról. Azt ugye mindnyájan tudjuk, hiszen már az a múlt és a földi híradókban is benne volt, hogy a rendőrség K. Lászlónál házkutatást tartott, és a merevlemezén kiskorú bengáli tigrisek bundátlan képeit és videóit találták, ezért őrizetbe vették zoofília alapos gyanújával. Azt is hallottuk, hogy Vujicsics hétfőn elvesztette a szerbiai választást, és elismerte a veres egét, akarom mondani a vereségét. De azt már kevesen tudják, hogy mi fog történni. Például, hogy Orbán Viktor be fogja ismerni, hogy nem ő Mikulás, hanem csak előtte küldetett el, ő csak egy kiáltó hang volt Hatvanpusztában, hogy a magyarok tegyék göröngyössé és kanyargóssá a Mikulás ösvényeit, mert ő és a Fidesz tagjai nagyon szeretik a szerencsejátékot, de nagyon utálják a Mikulást, mivel gyerekkorukban mindnyájan egy meghekkelt félkarú rablót kértek tőle, amivel csak nyerni lehet, de a Mikulás ehelyett orosz rulettet hozott nekik, amivel nyerni soha nem lehet, csak veszíteni, de azt elég gyakran. Ami a keleti híreket illeti, a Pravda főszerkesztője véletlenül bele fog nézni egy magyar történelemkönyvbe, és megtudja, hogy "Meghalt Mátyás, oda az igazság", ezért magába száll, és levonja a tanulságot, hogy a Pravda nem lehet az igazság, hiszen az odalett Mátyással. Így átnevezi az újságot Sútká-ra, ami magyarul viccet jelent, majd nyugdíjba vonul Szibériába, mert ott kevesebbet kell dolgozni, málenkijebb a robot, mint Moszkvában. Ami pedig a nyugati híreket illeti, Charles Simonyi megnézi a Napfivér, Holdnővér c. filmet, és Francesco történetén felbuzdulva szétosztja vagyonát a SpaceX (Elon Musk) és a Blue Origin (Jeff Bezos) között, hogy lőjenek fel minden szegényt a világűrbe, hogy ők is lássák, milyen szép a Föld. Fel is lövik őket, ők meg is nézik, és elismerik, hogy "Szép vagy szép vagy, de Hófehérke sokkal szebb tenálad", ezért eltérítik az űrhajót, és meg sem állnak az Andromédáig, ahol egy sokkal szebb Földre találnak, ahol az egek harmatoznak, a felhőkből az igazság esik, és a földben gyógyulás és szabadulás terem. Amikor ezt Charles Simonyi megtudja, nem nagyon hiszi, fontolgatja, halogatja, végül nagyon beteg lesz, és ő is oda akar menni, de csak a Holdig jut, ahol kénytelen lesz port enni, mint a kígyók.
Ami pedig Simontornyát illeti, ott, mint mindig, csak a mi Józsi bácsink az érdekes. Ő meg fogja tanulni kezelni a mesterséges intelligenciát, és lekérdezi, hogyan kell atommáglyát készíteni. Fogja is a fejszéjét, és kezdi hozzá hasogatni hozzá az atomokat a kertjében, de még a felénél sem tart, amikor hasogatni kezd a dereka is, ezért beszól a házba, hogy az asszony hozzon ki neki egy kis Apranax Dolót, de az asszony azt mondja: "Józsi, Józsi, minek neked az az atommáglya? Hát Jeanne d'Arc gyilkosait már nem tudod máglyára küldeni, mert már meghaltak, a faluban meg csupa rendes ember van, akik a végén még minket raknak a máglyádra. Süssünk inkább együtt egy nagy adag máglyarakást, és hívjuk át a szomszédokat, akiket jól ismerünk, egy jó kis beszélgetésre.” /Stefi bácsi a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Stefi bácsit Simontornyán lefogták.
Mingyár a detox elejbe hajtották,
Mind együtt volt sípos kis pán, simlis pán,
Kérdik tőle: Hány felest ittál, István?
Ittam felest ötöt, hatot, hetet is.
Mégse jutott pán uraknak csak egy is,
Ittam volna ötvent, hatvant, hetvent is,
Jutott volna pán uraknak csak egy is.”
/ősi simontornyai betyárosan pánsípos népdal/

„Én nem a hétfői választást veszítettem el, hanem az életemet egy sajnálatos repülőgép szerencsétlenségben pont a damaszkuszi út felett, pedig szívesen megzenésítettem volna Frady Endre tébolyversét, mert mindig imádtam a parodisztikus marhaságokat és emellett a költő úr apukája osztálytársam volt a gimnáziumban. Kár, hogy erről a fenti versről lemaradtam és így már csak a Tenkes kapitánya és a Bors filmzenéje miatt lehetek lokálisan világhírű!” /Vujicsics Tihamér (1929-1975), szerb származású magyar zeneszerző és népzenegyűjtő/

megzenésítve és eldalolgatva: