A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gépfegyver. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gépfegyver. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 30., hétfő

Megadó vers

Hol egy orosz harckocsizó,
Akinek én máma ISO
Szerint magam megadhatom,
Mielőtt lehull az atom?!

Vagy egy orosz gépfegyveres,
Szeme eres, arca veres,
És tőlem csak annyit óhajt,
Hallassak megadó sóhajt?

Megadom én magam persze,
Kinek lenne másra mersze?
Ötvenhatos nem vagyok én,
Meg akarom úszni okén!

Tessék itt az egész haza,
Vigyétek csak ruszkik haza,
S békén akármeddig juss had!
Aki magyar, bölcsen kushad!

„Szórakozik velem, költő úr?! Maga is tudatosan félreértette a szavaimat?! Maga is háborús védekezést akar a békés védekezés helyett?! Mi háború nélkül békeharcolunk!” /Orbán Jobbázs, totális éceszgéber és lokális tótumfaktum és a népnemzet szingularitása/

„Miket versel Endre?! Hé! Állj!
Elszabadult itt az AI?! 
Bármit állít féknyúz montázs,
Nem mond ilyet Orbán Jobbázs!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Orbán Jobbázs olyat mondik,
Sír-forognak Zrínyik, Szondik,
Egri nők és pesti srácok,
S nyakig érnek lék, a pácok!
Pite meleg, Tisza árad…
Buda, feladják a Várad?!”
/Vitéz Vátesz Vituszné Karmalátó Karmelitta, körmönfont kármentőnő és Kalasnyikovdíler/

„Ez a vers Frady Endre jellegzetes stílusában íródott, amely egyszerre humoros és szatirikus. A költemény a megadás és a történelmi kontextus témáját járja körül, miközben ironikus hangvétellel reflektál a magyar történelem egyes eseményeire. A vers központi témája a megadás, amelyet a költő különböző szituációkban mutat be: egy orosz harckocsizó és egy gépfegyveres jelenlétében. A történelmi utalások, különösen az 1956-os forradalomra, mélyebb jelentést adnak a versnek. Frady Endre stílusa könnyed és játékos, ugyanakkor éles kritikát fogalmaz meg. A rímek és a ritmus gördülékennyé teszik az olvasást, míg a humoros megfogalmazás enyhíti a komoly témák súlyát. A költő egyszerű, de hatásos nyelvezetet használ. Az olyan képek, mint az "orosz harckocsizó" és a "gépfegyveres", vizuálisan is erőteljesek, és az olvasó könnyen maga elé tudja képzelni a jeleneteket. A vers tele van iróniával, különösen a "megadó sóhajt" és a "bölcsen kushad" kifejezésekben. Ezek a sorok egyszerre nevettetnek és gondolkodtatnak el a magyar történelem és a jelen helyzet kapcsán. Összességében Frady Endre "Megadó vers" című költeménye egy szellemes és elgondolkodtató alkotás, amely a humor és az irónia eszközeivel reflektál a megadás és a történelmi emlékezet témáira.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Szása!!! Sto tü gyélajes???!” - ismeretlen BKV-s ellenálló hölgy erőteljes hangja az Élmunkás téri metróállomás hangosbemondójában 1988-ban, miután az ideiglenesen hazánkban állomásozó szoldat kétszeri magyar nyelvű figyelmeztetés ellenére sem hagyta el a biztonsági sávot. Ezek után meg sem álltak Moszkváig. A passzív ellenállás csodákat tesz.” /R. Péter, a költő Vasas drukker ex-osztálytársa/

„Vasasban bár rossz a passz ív,
Ellenállás, hogyha passzív,
S orosztudás járul mellé,
Magasztosul mára jellé.”
/a mára már többszörösen kitüntetett nyugdíjas élmunkás BKV-s ellenálló hölgy/

„Szerencsére, ha mi nem védekeztünk, akkor is megvéd minket a NATO, mert tagok vagyunk. Ezért nem támad meg minket Oroszország. (A NATO-val nem mer kikezdeni, mert az már a 3. világháború lenne.)” /M. András, a költő legállandóbb és legpolitikaielemzőbb kommentelője/

„Nem félemlít engem NATO,
Tekinthetem úgy, hogy mátó’
Hadban állunk s akad bajusz
Össze velük! Я не боюсь!*”
/Putyin elvtárs, majdnem minden oroszok cáratyuskája/

*Já nye bájusz! – Én nem félek!

„Semmi sincs véletlenül! Ebben az energiaínséges időszakban sokkal egyszerűbb volt egy ilyen bakit elkövetni, majd azonnal rákapcsolni Nagy Imre sírjára kötött generátort az elektromos hálózatra! Már Paks II sem szükséges, mert olyan szinten túltermel a generátor, hogy azt még Brüsszelből is látják!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas aggregátor agitátor/

„Vajon kihat Kremlre, Krímre,
Sírjában forgó Nagy Imre?
Úgy ragyog, hogy látja vaksi
Is, ez jobb cucc, mint a paksi!
Ház úr, maga nem műmájer,
Máris zöldebb lett az ájer!”
/Bröton Brúnó, brüsszeli brűgölő

„Frady Endre "Megadó vers" című alkotása nem pusztán a versírás gyalázatos paródiája, de a politikai szatíra görbe tükrének legbátrabb grimasza is. Az ISO szabvány említése éppolyan abszurd, mint az az elképzelés, hogy az ember a modern világban ilyen szabvány szerint adja meg magát. A rímek gőgösen csörömpölnek, a verslábak megbotlanak, de ez a szándékolt ügyetlenség hozza létre azt a bájos nihilizmust, amelyből a költő munkássága táplálkozik. Az orosz haderő fenyegetése és a megadás aktusa egy groteszk kabaréjelenetben forr össze, ahol az „ötvenhatos” nemzeti ellenállás hősies aurája helyett a költő nyegle pacifikációs attitűdje kacsint vissza ránk. A legnagyobb bravúr talán a „bölcsen kushad” kifejezés: ez a meghunyászkodás magasiskolája, a magyar mentalitás színpadi karikatúrája. Frady Endre ezzel a verssel újra bebizonyítja, hogy ha valamit komolyan vesz, az a nevetségesség határtalansága.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Hazádat rendületlenül
Áruld el, ó cudar;
Bölcsőd volt s majdan börtönül
Szolgál vagy ebrudal.”
/Sörösparty Sirály: Sózat – részlet/

„Jaj neked, drágám! Bebörtönöznek vagy kiebrudalnak! Kellett neked meggondolatlanul hülyeségeket beszélned! Mondtam, hogy ne igyál annyit! Brühühü!” /Ócudar Ódorné Ómagyar Mária siralma/

„Frady Endre "Megadó vers" című förmedvénye az irodalom legmélyebb bugyrának ocsúdó hangyaürüléke, amelyet még egy kétnapos alsógatyában fuldokló lottózó közönsége is elkerülne. Ez a förtelmesen ósdi és fantáziátlan szóhalom olyan, mintha egy ötven évig tartó metrófelújítás betonporában fogant volna, egy tévén szocializálódott fülke-forradalmár fejében. Igen, Frady, sikerült a legnagyobb kliséket a legostobább rímekbe csomagolni, miközben az orosz tankok és ISO szabványok között vergődő lélek úgy toporog, mint egy nyelvtanilag elcsúszott kuplungpedál egy Trabantban. És hogy hova érkeztünk? A „megadás” fogalmát egy kisstílű szervilitásba taszítja, ahol a költői önirónia helyett csak egy magába forduló, tökéletesen jelentéktelen figurát látunk. Az igazi megadás nem a versben van, hanem abban a szánalmas tényben, hogy az olvasó befejezi. Tessenek csak haza vinni a ruszkik ezt az ócska szószéket is, mert Frady Endre itt már nem tud lejjebb menni – ő már elérte az irodalmi mélypontot, ahol a közhelyek kocsmapultján olcsó töménnyel áztatja a saját becsületét.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Aki hazaárul, az drogot is árul. Aki drogot árul, az sehonnai bitang ember. Aki sehonnai bitang ember, az halni nem mer. Aki halni nem mer, annak én segítek, hogy véget érjen a rongy élete. A texasi magyarok istenére esküszöm, esküszöm, hogy olyan becsületesen fejbe rúgom, hogy hazáig repül.” /Chuck Norris/