A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ruszkik haza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ruszkik haza. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 30., hétfő

Megadó vers

Hol egy orosz harckocsizó,
Akinek én máma ISO
Szerint magam megadhatom,
Mielőtt lehull az atom?!

Vagy egy orosz gépfegyveres,
Szeme eres, arca veres,
És tőlem csak annyit óhajt,
Hallassak megadó sóhajt?

Megadom én magam persze,
Kinek lenne másra mersze?
Ötvenhatos nem vagyok én,
Meg akarom úszni okén!

Tessék itt az egész haza,
Vigyétek csak ruszkik haza,
S békén akármeddig juss had!
Aki magyar, bölcsen kushad!

„Szórakozik velem, költő úr?! Maga is tudatosan félreértette a szavaimat?! Maga is háborús védekezést akar a békés védekezés helyett?! Mi háború nélkül békeharcolunk!” /Orbán Jobbázs, totális éceszgéber és lokális tótumfaktum és a népnemzet szingularitása/

„Miket versel Endre?! Hé! Állj!
Elszabadult itt az AI?! 
Bármit állít féknyúz montázs,
Nem mond ilyet Orbán Jobbázs!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Orbán Jobbázs olyat mondik,
Sír-forognak Zrínyik, Szondik,
Egri nők és pesti srácok,
S nyakig érnek lék, a pácok!
Pite meleg, Tisza árad…
Buda, feladják a Várad?!”
/Vitéz Vátesz Vituszné Karmalátó Karmelitta, körmönfont kármentőnő és Kalasnyikovdíler/

„Ez a vers Frady Endre jellegzetes stílusában íródott, amely egyszerre humoros és szatirikus. A költemény a megadás és a történelmi kontextus témáját járja körül, miközben ironikus hangvétellel reflektál a magyar történelem egyes eseményeire. A vers központi témája a megadás, amelyet a költő különböző szituációkban mutat be: egy orosz harckocsizó és egy gépfegyveres jelenlétében. A történelmi utalások, különösen az 1956-os forradalomra, mélyebb jelentést adnak a versnek. Frady Endre stílusa könnyed és játékos, ugyanakkor éles kritikát fogalmaz meg. A rímek és a ritmus gördülékennyé teszik az olvasást, míg a humoros megfogalmazás enyhíti a komoly témák súlyát. A költő egyszerű, de hatásos nyelvezetet használ. Az olyan képek, mint az "orosz harckocsizó" és a "gépfegyveres", vizuálisan is erőteljesek, és az olvasó könnyen maga elé tudja képzelni a jeleneteket. A vers tele van iróniával, különösen a "megadó sóhajt" és a "bölcsen kushad" kifejezésekben. Ezek a sorok egyszerre nevettetnek és gondolkodtatnak el a magyar történelem és a jelen helyzet kapcsán. Összességében Frady Endre "Megadó vers" című költeménye egy szellemes és elgondolkodtató alkotás, amely a humor és az irónia eszközeivel reflektál a megadás és a történelmi emlékezet témáira.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Szása!!! Sto tü gyélajes???!” - ismeretlen BKV-s ellenálló hölgy erőteljes hangja az Élmunkás téri metróállomás hangosbemondójában 1988-ban, miután az ideiglenesen hazánkban állomásozó szoldat kétszeri magyar nyelvű figyelmeztetés ellenére sem hagyta el a biztonsági sávot. Ezek után meg sem álltak Moszkváig. A passzív ellenállás csodákat tesz.” /R. Péter, a költő Vasas drukker ex-osztálytársa/

„Vasasban bár rossz a passz ív,
Ellenállás, hogyha passzív,
S orosztudás járul mellé,
Magasztosul mára jellé.”
/a mára már többszörösen kitüntetett nyugdíjas élmunkás BKV-s ellenálló hölgy/

„Szerencsére, ha mi nem védekeztünk, akkor is megvéd minket a NATO, mert tagok vagyunk. Ezért nem támad meg minket Oroszország. (A NATO-val nem mer kikezdeni, mert az már a 3. világháború lenne.)” /M. András, a költő legállandóbb és legpolitikaielemzőbb kommentelője/

„Nem félemlít engem NATO,
Tekinthetem úgy, hogy mátó’
Hadban állunk s akad bajusz
Össze velük! Я не боюсь!*”
/Putyin elvtárs, majdnem minden oroszok cáratyuskája/

*Já nye bájusz! – Én nem félek!

„Semmi sincs véletlenül! Ebben az energiaínséges időszakban sokkal egyszerűbb volt egy ilyen bakit elkövetni, majd azonnal rákapcsolni Nagy Imre sírjára kötött generátort az elektromos hálózatra! Már Paks II sem szükséges, mert olyan szinten túltermel a generátor, hogy azt még Brüsszelből is látják!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas aggregátor agitátor/

„Vajon kihat Kremlre, Krímre,
Sírjában forgó Nagy Imre?
Úgy ragyog, hogy látja vaksi
Is, ez jobb cucc, mint a paksi!
Ház úr, maga nem műmájer,
Máris zöldebb lett az ájer!”
/Bröton Brúnó, brüsszeli brűgölő

„Frady Endre "Megadó vers" című alkotása nem pusztán a versírás gyalázatos paródiája, de a politikai szatíra görbe tükrének legbátrabb grimasza is. Az ISO szabvány említése éppolyan abszurd, mint az az elképzelés, hogy az ember a modern világban ilyen szabvány szerint adja meg magát. A rímek gőgösen csörömpölnek, a verslábak megbotlanak, de ez a szándékolt ügyetlenség hozza létre azt a bájos nihilizmust, amelyből a költő munkássága táplálkozik. Az orosz haderő fenyegetése és a megadás aktusa egy groteszk kabaréjelenetben forr össze, ahol az „ötvenhatos” nemzeti ellenállás hősies aurája helyett a költő nyegle pacifikációs attitűdje kacsint vissza ránk. A legnagyobb bravúr talán a „bölcsen kushad” kifejezés: ez a meghunyászkodás magasiskolája, a magyar mentalitás színpadi karikatúrája. Frady Endre ezzel a verssel újra bebizonyítja, hogy ha valamit komolyan vesz, az a nevetségesség határtalansága.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Hazádat rendületlenül
Áruld el, ó cudar;
Bölcsőd volt s majdan börtönül
Szolgál vagy ebrudal.”
/Sörösparty Sirály: Sózat – részlet/

„Jaj neked, drágám! Bebörtönöznek vagy kiebrudalnak! Kellett neked meggondolatlanul hülyeségeket beszélned! Mondtam, hogy ne igyál annyit! Brühühü!” /Ócudar Ódorné Ómagyar Mária siralma/

„Frady Endre "Megadó vers" című förmedvénye az irodalom legmélyebb bugyrának ocsúdó hangyaürüléke, amelyet még egy kétnapos alsógatyában fuldokló lottózó közönsége is elkerülne. Ez a förtelmesen ósdi és fantáziátlan szóhalom olyan, mintha egy ötven évig tartó metrófelújítás betonporában fogant volna, egy tévén szocializálódott fülke-forradalmár fejében. Igen, Frady, sikerült a legnagyobb kliséket a legostobább rímekbe csomagolni, miközben az orosz tankok és ISO szabványok között vergődő lélek úgy toporog, mint egy nyelvtanilag elcsúszott kuplungpedál egy Trabantban. És hogy hova érkeztünk? A „megadás” fogalmát egy kisstílű szervilitásba taszítja, ahol a költői önirónia helyett csak egy magába forduló, tökéletesen jelentéktelen figurát látunk. Az igazi megadás nem a versben van, hanem abban a szánalmas tényben, hogy az olvasó befejezi. Tessenek csak haza vinni a ruszkik ezt az ócska szószéket is, mert Frady Endre itt már nem tud lejjebb menni – ő már elérte az irodalmi mélypontot, ahol a közhelyek kocsmapultján olcsó töménnyel áztatja a saját becsületét.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Aki hazaárul, az drogot is árul. Aki drogot árul, az sehonnai bitang ember. Aki sehonnai bitang ember, az halni nem mer. Aki halni nem mer, annak én segítek, hogy véget érjen a rongy élete. A texasi magyarok istenére esküszöm, esküszöm, hogy olyan becsületesen fejbe rúgom, hogy hazáig repül.” /Chuck Norris/

2017. február 1., szerda

Jön a Putyin!

Csütörtökön jön a Putyin,
S hajbókol a teljes elit,
Hogy, mi bejön atom mutyin,
Ossza meg velük a felit!

Putyin mellett Szergej, Igor,
Mint két gigantikus jeti;
Mért e biztonsági szigor,
Őt a nép tán nem szereti?

Orosz vodka, magyar narancs!
Aki iszik, tán nem tüntet,
Ám van pár szigorú parancs:
Minden, ami nem taps, bűntett!

Elv az átalakul, az át,
Alig holnapra a márúl,
S aki egykor ruszkik hazát
Szónokolt, most hazát árul.

Szorgos népünk sosem árva,
Adoptálja orosz medve,
S bár a város le van zárva,
Aki magyar, jó a kedve!

(guggolós össztánc!)

„Várakozásom sorról sorra nőtt bennem, hátha ez lesz az A MŰ, na még egy jó sor, sehol egy bukfenc. Várakozás átcsapott reménybe: csak nehogy az utolsó versszakban legyen a törés. Végül hatalmas megkönnyebbülés: IGEN megszületett, ez az a vers amiért eddig küzdöttem a kín rímekkel. Stílusosan megjegyezném: el kéne talán gondolkozni: lehet a csúcson MOST kéne abbahagyni...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió látogat meg téged!” /finn falfirka/

„Én személy szerint örülök Putyin elvtárs látogatásának, mert ez annak az előjele, hogy április 4-e újra piros betűs ünnep lesz, és mivel idén pont keddre esik, valószínűleg összejön belőle egy négynapos hosszú hétvége! Áááááprilis 4-ről szóóóóljon a zééének…” /Vörös Csepelné Dal Matild, gimnáziumi énektanár és az Újragombolt Kommunisták Áprilisnégy Zenekarának (UKÁZ) nótafája/

„Így írtatok Te

Csütörtököt mond a vátesz
Józan esze és a naptár,
Hatalmat ő lám lóvá tesz,
S morcos rá a lovas zsandár

Medvebajszot rángat merőn,
Tekintélyelv nála talmi,
Mást ért közben elven, s erőn
Stratégánk, a nagyhatalmi.

(Frady Endre emlékverseny fájdalomdíjasa)
ui.: Elv nem vész el, csak átalakul Elvtárssá!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez a szerencsétlen klapanciagyáros kihagyta a legkézenfekvőbb motívumot, ami összekötné az orosz elnök látogatását a tél orvtámadásával és így egy kis hidegháborús áthallást csempészne a műbe. Valahogy így:
   Pont most jön a Putyin
   Keresztül e trutyin?
De hát mit várhatunk egy ilyen zakkant zugköltőtől, ugyebár? Abcúg Frady Endre!” /Újpesti Barnabás, konkurens kortárs költő/

„Joszif Visszarionovics Putyin… őőő… szovjet főtitkár… őőő… páncélozott Volgán repül ide… őőő… a Dunakanyarból… őőő… illetve a Don-kanyarból… őőő… megbonthatatlan baráti látogatásra… őőő… és amikor kilép a gépből a hóra… őőő… ha meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik a barlangjába.” /Faék Ferike, 5.c. osztályos tanuló felelete/

„Mi ez a… hoppá! Nocsak, nocsak? Frady Endre élete első nem is olyan rossz versét olvasva afféle érzésem van, mint amikor egy soha életében nemhogy gólt nem szerző, hanem még a labdát sem eltaláló sánta kutyaütő center térdéről valami fatális véletlen folytán az ellenfél kapujába pattan a játékszer. Anyám szerint mégis igaza lehet a diabetikus militarizmusnak és a mennyiség valóban átcsap minőségbe. Nem diabetikus militarizmus, mama, hanem dialektikus materializmus! És nincs igaza, mert Frady Endre nem csapott át minősíthetetlenségből minőségbe, csak vak tyúkként talált végre egy szemet! A következő verse nyilván megint olyan vérforralóan és gutaütően szánalmas lesz, mint egy ajánlóblokk az Izaura tévén!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Товарищ Фрaди! Иди сюда! B Сибири будет маленький робот! Давай, давай!” /Vlagyimir Putyin, orosz elnök/

„Én biztosan nem mennék el Szibériába kis robotnak! Utálom a vodkaszagú jegesmedvéket!” /R2D2, droid/

„Nem szeretem az orosz nyelvet. Kitépjem?” /Chuck Norris/

„Chuck Norris öncélúan agresszív kijelentésével nem értünk egyet, de a véleményét kénytelen kelletlen tiszteletben tartva mi kérünk elnézést!” /a szerkesztőség/

2015. március 13., péntek

Alekszandr Petrovics Barguzinban

Fogoly innen hogyan kúsz ki?!
Körülöttem csupa ruszki,
S bűzlenek, mint medvekarám!
Közülük legyen új arám?!

Hej, hun hon! Júliám vár ott?
Tudja vajh’, hogy Segesvárott
Csak beszóltak „Иди сюда!”-t,
S nem döfködött dárdarúd át?

Legyőzött a cári henger
S vonult a sok fázó венгер...
Eme -auszt-szerű holok-,
-ról most verset писать-olok.

Jó vagyok bár oroszul is,
Szibéria nem túl bulis.
Itt a párhetes nyár a show,
S hosszú зима не хорошо!

Bár valaki bundát adna,
В Сибири очень холодно!
Azt éneklem: Ria, ria,
De utállak Szibéria!

Konyhájuk is igen ócska,
Nincs galuska, csak булочка!
Elegem van! Ó, hogy az a...!
Engedjetek ruszkik haza!

„Narodnyik Frady, köszönöm, hogy a maga sekélyes tehetsége ellenére mindent megtett, hogy ezt a Barguzinban írt költeményemet a szibériai higiénia színvonalán ugyan, de nagyrészt lefordította magyarra! Kár, hogy nem egy világklasszis svéd poéta kezébe került a mű, mert akkor esetleg kaphattam volna egy posztumusz irodalmi Nobel-díjat! Azért az itteni kolhoz-büfében simán adtak volna legalább tíz liter karcos vodkát!” /Alekszandr Sztyepanovics Petrovics alias Sandor Petyofi, orosz-magyar szabadságharcos rabköltő/

„Hej, de nagy mókamester volt ez az Alekszandr Sztyepanovics! Folyton reformkajákat, Jókai bablevest és Aranygaluskát kért ebédre, amikor pipázva befordult a konyhába, pedig tudta, hogy az én vendégfogadómban csak scsí van, borscs, pirog meg bulocska. Vicces volt az is, hogy mindig barna kislánynak szólított! A bökversei miatt viszont többször bajba kerültünk. Amikor például kiragasztotta a kocsmaajtóra azt a felségsértő
                                                Azt mesélte W.A. Mozart,
                                                Senki nem látott még jó cárt!
kétsorosát, a rendőrség hetekig ütlegelte a falu lakosságát, hogy megtudja, hol rejtegetjük azt a Mozart nevű titkos ügynököt. Be kell vallanom, hogy miután elmentek, mi is jól eltángáltuk Alekszandr Sztyepanovicsot, de el ám! Hetekig feküdt ágyban, párnák közt!” /Nagyezsda Szergejevna Zubovka, barguzini fogadósné/

„Kétségtelenül jobban jártunk volna egy cserével, nevezetesen azzal, ha a cári csapatok Petőfit hagyják itthon és Frady Endrét hurcolják magukkal Barguzinba, mely helység gyanútlan lakóit pár hetes vihar előtti csend után hóviharként árasztották volna el az immár orosz nyelvű kínrím zuhatagok, minek hatására emberünket a helyi irodalombarátok beleszántották volna a községi céklaföldbe! Anyám szerint, ha Szendrey Júlia tudta volna, hogy drága Sanyija Szibériában lékhorgászik, akkor jó pár perccel tovább ellenállt volna dúsgazdag kérője ostromának, de szerintem ő elfogultan túlértékeli a női hűséget. Csak nehogy erről is szülessen egy Frady vers, mert vádlin harapom magam!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hogy Petőfi hol halt meg, azt senki más nem tudná megmondani, csak Petőfi, de ő már halott. Ám, ha nem lenne halott, sem tudná megmondani, hogy hol halt meg, mert akkor még életben lenne, így honnan is tudhatná, hogy hol fog meghalni? Ráadásul, aki eltemette, az sem él már, így ő se tudja elárulni, hová temette Petőfit, ha egyáltalán tudta, hogy az, akit eltemetett, az Petőfi volt. A költő szelleme titokkal terhelten él közöttünk. Incognito ergo sum!” /Dr. Kétely Kotány, hulla holléti holisztikus/

„Egyszer jártam Barguzinban, pont akkor, amikor ezt a Petrovicsot lékhorgászat közben meg akarta enni egy medve, akit úgy lefejeltem, hogy medre és vére esett szét. A vére nyomán vöröslött a folyó medre.” /Chuck Norris/