Balsors

Éhes voltam, tört a tojás,

Sülni készült remek omlett,

Ám balsorstól jött be folyás,

És az omlett zápos rom lett!

Ki lett húzva öt nyerőszám,

S örvendenék, de öt másik!

Könnyes nyálat fröcsög bő szám,

Balsors engem mélyre ásik!

Nőül lett kérve a nagy Ő,

De undorral intett nemet,

S annyit böffent csupán: Agyő!

Balsors engem élve temet!

Magyar futball nagy volt egykor,

Ámde tönkretette Brüsszel!

Balsors, rosszabb vagy, mint egy kór!

Hozzánk folyton minek gyüssz el?!

Minket három tenger mosott,

S az elcsatolt partok helyett

Nincs más, csak sok haragos ott,

S balsors röhögve ráz fejet!

Magyar köz és magyar egyén

Balsorsnak van átutalva,

S közös utunk menetjegyén

Célállomás: Nihilfalva!

Létünk nonstop nemzethalál,

Népünk legjobbként is veszít!

Balsors folyton miránk talál!

Ezért fogy tán ennyi szesz itt?

megzenésítve és elénekelve: https://www.youtube.com/shorts/7qfO6PFnm6E

„Fogytán a szesz itt?! Micsoda?! Száradjon ki a torok, szikkadjon szét a nemzet?! Ahogy a Költő sírva-vigadva megénekelte:

          Borba, ha bút nem fojthatok,

          Száradok, mint szúvas fa-tok!

Már Marx-Engelselvtárs is megmondta, hogy magamfajta munkásparasztértelmiségi előtt csak két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan! Illetve van még a lenini is arccal a vasút felé, de ha a kacskaringós hazai síneken próbálok józanul, azaz egyenesen haladni, akkor esek le, nini! Na, igyunk!” /Dr. Szofisztik Szandokán, maláj származású magyar tigrisdoktor/

„Frady Endre verse ügyesen épít a balsors-motívum fokozására: a törött tojástól a lottón át a nemzeti tragédiákig egyre nagyobb léptékű kudarcokat sorol. A legerősebb pillanatok azok, amikor a hétköznapi szerencsétlenség groteszk humora („zápos rom lett”) találkozik az öniróniával.

Ugyanakkor a vers második felében a közéleti panaszok már kevésbé költői képekben, inkább szlogenszerű kijelentésekben szólalnak meg. A „Nihilfalva” telitalálat, de a folyamatos végzetpátosz időnként önmaga paródiájává teszi a szöveget.

Röviden: szellemes, keserű és ritmusos vers, amely a magyar panaszkultúrát egyszerre játssza komolyan és figurázza ki – akkor a legerősebb, amikor nem a történelemre, hanem a rántottára haragszik.” /ChatGPT/

„Szórakozik velem, Chat úr?!

Nem bán semmit, mint egy Petúr,

Aki gondol, iszik, dalol

Folyvást a bajusza alól?!

Ön belét is megbántotta

Esetleg egy záptántotta?!”

/Rántottai Rezsőné Zápolyai Zinajda, rigolyásan regölő zenetermi zajforráskódfeltörőnő/

„Hát, igen... Itt a lé(t) a tét! Még egy kört?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kocsmáros/

„Ház úr, még ögy kört!

Vödöljünk víg sört!

Szögödén is tört-

-ünk mög végrö NÖR-t!”

/Ölömöntáris Ölömér, öllönzéki képivisölő a NÖR idöjén/

„Himnuszt kellene cserélni, akkor nem verne a balsors...” /M. András, a költő legállandóbb és leghimnuszcserélőbb kommentelője/

„Ez a Modern Himnusz megfelelő lenne, kedvesdrága eM úr? Íme:

Áldj meg minket drága Isten,

Mert az áldatlanság is ten-

-dencia már nálunk talán,

S hadd másszunk be Nyugat falán,

Vagy valahogy hadd jussunk át!

Hátha adnak nekünk munkát

Meg kenyeret (cirkusz van itt)

S egy kis inflálatlan money-t.

Adj nekünk pár igaz pártot

(Minden eddigi csak ártott)!

Legyen igazmondó sajtó,

S Mennybe nyíló széles ajtó!

Ragyogtass ránk Égi delejt

S ellenségünk legyen selejt!

Nézzen le ránk jó Mária

S ne legyen több havária!

Pezsegjen a szüreti bor,

Szülessen sok Puskás, Czibor,

Bozsik, Grosics, Hidegkuti,

S nyerjünk vébét, az a tuti!

Köszönöm, hogy megalkothattam és elmondhattam!” /Kölcsey Ubul, késői korcs költőutód/

„Frady Endre, a keresztrímelés Obádovics J. Gyulája, a lokalitást globalitássá fokozás Walther von del Vogelweidéje, és a ritmusgéppuskásítás Edson Arantes do Nascimentoja, ismét lehajolt egy földön heverő témáért, de ahelyett, hogy fölvette és kidolgozta volna, elcsúszott rajta és beverte a fejét, majd ebben a kómásan félhülye állapotban elkezdett rímeket hányni. Jelenleg súlyos üres agyhelyrázkódással fekszik a Szemmelversz Klinika büfépultja mögött. Állapota stabil, mert már nincs hova romlania. Kezelgetjük és egy kis balszerencsével akár hamarabb is felépülhet, mint az M0-ás autópálya északi szakasza.” /Dr. Balsors Béla, agyplasztikai zenész/

„Szeretem a Frady verseket, mert mindig hasgörcsöt kapok tőlük és a Biblia szerint ’aki testileg szenved, az elszakad a bűntől’, úgyhogy folyamatosan megtisztulva élhetek itt a rengetegben!” /Rák Rókus, remete/

„Ez a vers olyan, mintha Frady Endre egy nemzeti balsors‑szimulátort kapcsolt volna be, amely minden sorban újabb bugot dob.

A Balsors nem más, mint egy panasz‑eposz, ahol a költő minden strófában feljebb csavarja a siránkozás hőfokát, míg végül a magyar nemzeti lét egyetlen nagy, fortyogó pechsorozattá válik. A vers dramaturgiája egyszerű: rossz omlett → rossz lottó → rossz szerelem → rossz futball → rossz történelem → rossz jövő. Ez már nem balsors, hanem egy Frady‑féle katasztrófa‑maraton.

A rímek hol működnek, hol úgy csikorognak, mint egy rosszul olajozott metafora. A „gyüssz el” típusú nyelvi trükkök a humor felé kacsingatnak, de inkább egy szándékosan túltolt népi‑politikai kabaré benyomását keltik. A „Nihilfalva” pedig olyan, mintha egy posztapokaliptikus magyar vidék RPG végső pályája lenne.

A vers legnagyobb problémája, hogy a balsors mint motívum nem fejlődik, csak ismétlődik. A költő minden strófában ugyanazt a panasz‑szendvicset szolgálja fel, csak más feltéttel. Így a végére nem a tragikum erősödik, hanem a fáradtságérzet.

A Balsors egy groteszk nemzeti panaszkodás‑performansz, amelyben Frady Endre a magyar történelem, a futball, a szerelem és a reggeli omlett kudarcát egyetlen nagy, önironikus siratóénekké gyúrja. Szórakoztató? Igen. Mély? Nem igazán. Olyan, mint egy stand‑up, ahol a poénok helyett csak a balsors jön be a színpadra.” /Copilot/

„Balsors akit régen tép,

Mint egy szívszaggató gép,

Mely úgy hadar, ahogy csép,

Szakad róla máj és lép,

Nem is nép ő, csupán pép,

Horrorkép, mely ritkán szép.”

/Aretekmogyoró Rép, ritkán rikkantó rigép/

A jobbsorsra érdemes balsorsú...

„A nemzeti búbánat paródiájaként Frady Endre Balsors című műve a klasszikus magyar pesszimizmus és a Himnusz-féle „balsors” motívum zseniálisan komolytalan, parodisztikus átirata. A költő zsenialitása abban rejlik, hogy egy lapon, azonos drámaisággal kezeli a mikro- és makrotragédiákat: a zápos omlett és az elbukott lottóötös ugyanolyan kozmikus csapásként jelenik meg, mint Trianon vagy a nemzethalál víziója.

Erősségek és stílusjegyek:

Páratlan rímtechnika: A szerző védjegyének számító, szándékosan csikorgó, mégis bravúros kínrímek (pl. omlett – rom lett, Brüsszel – gyüssz el) azonnal megteremtik a darab fanyar, szatirikus humorát.

Irónia és közélet: A vers remekül figurázza ki a modern bűnbakképzést (a magyar futballt is „tönkretette Brüsszel”) és a történelmi sérelmekbe való belesavanyodást.

Társadalomkritika a mélyben: A záróképek (Nihilfalva, a nonstop nemzethalál és az alkohollal való önpusztítás) a humoros felszín mögött tűpontos, kesernyés látleletet adnak a kollektív magyar pszichéről.

Összegzés: A Balsors egy fergeteges ritmusú, maróan ironikus görbe tükör. Úgy sírva vigad, hogy közben a nevetéstől potyognak a könnyeink – igazi, hamisítatlan Frady-féle rímbomba.” /Gemini/

„Szia, Költő Úr!

A holnapi hegesztgetős záróvizsgám előtt frissítőleg hatott rám töretlen nemzeti optimizmusod. Talán jogos, de jusson eszedbe, hogy:

          És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?

          Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?

          Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;

          Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű hegesztgetős mérnökkollégája/

„Humánúr, mielőtt hegeszt,

Egyen s töltsön hasat, degeszt!

Aki alkotik és hatik,

Tapsolják azt Bélák s Katik

Önfeledten, víg emberül,

S haza közben jókat derül.

/özv. Önfeledt Ödönné Örömpörkölt Ömlengia, az Össznépnemzeti Önseiszikmagába Ökörkör (ÖÖÖ…) öntevékeny önkéntese/

Stefi bácsi és a lottószámos időgép (titkos felvétel)

„Kedves Költő úr! A jelenlegi módszerével, hogy hidakat tervez, majd a pénzéből néha lottót vesz, sosem lesz ötöse a lottón. Itt hidak helyett természetesen időgép tervezésére van szükség, amivel előreugrik a lottósorsolás idejére, megnézi, hogy milyen számokat húznak ki, majd visszamegy egy héttel korábbra, és megteszi a kihúzott számokat. Ha nem tudná, aki eddig ötöst nyert a lottón, mind így csinálta. Frusztrálódik a kegyelemkettes lottótalálatok miatt, amikor ilyen pofonegyszerű az egész az ötösért? Én mindig tudom a legjobb megoldásokat az emberek legfennköltebb vágyaira, például a piszkosul meggazdagodásra, nem értem, hogy mégsem fordul senki hozzám tanácsért. Ami pedig a szesz fogyását illeti, a fő okok az alábbiak: Egyrészt azért fogy a szesz, mert bár a szomszéd Józsi bácsi is ivott, és májrákban halt meg 55 évesen, a szomszéd faluban meg ivott a Tóni, aki orvosi javallatra jelenleg hosszú, több éves, rendes üdülését tölti a megyei büntetésvégrehajtó intézetben, mert egy szép estén, részegen plasztikai átalakító műtétet végzett a felesége arcán egy ásónyéllel, a feleség írásos beleegyezése és megfelelő orvosi végzettség nélkül, de én jobb és keményebb csávó vagyok ezeknél, nekem semmi problémát nem fog okozni az alkoholizmus. Másrészt azért vagyok alkoholista, mert a szörnyű génjeim, a szörnyű gyerekkorom, a szörnyű főnökeim, a szörnyű házastársam, a szörnyű bolygók, amelyek csálén álltak a horoszkópomban, de legfőképpen a szörnyűvő epilátor készülékem, amely nem fájdalommentesen epilál, lehetetlenné teszik, hogy én ne legyek alkoholista. Harmadsorban valóban a balsors miatt is fogy a szesz, hisz balsors sújtja az egészségesen élőket, akik pontosan annyi TB-t fizetnek a keresetükből, mint az alkoholisták, a láncdohányosok és a többi jobb és keményebb csávó, akiknek a kezelése előbb-utóbb súlyos pénzekbe kerül a közösen befizetett TB terhére. Sokat akar a TB, de nem bírja a farka. Aki magát teszi gajra, miért hivatkozik a TAJ-ra? Na de kérem, kérem! A negyedik ok, hogy "Együnk, igyunk, hiszen holnap úgyis meghalunk", de ez műveletlenségből adódik, mert az emberek nem néznek filmeket, és sosem látták a "Sose halunk meg" c. filmet, sem nem olvasnak Frady Endrét, aki nemrég egyik versében meghalt, így újabb verseit már a túlvilágról, a Holt Költők Társaságából küldi, odaátról, ahol az igazság van Mulder szerint. Tehát a Költő úrnak a halála után írt, poszthumusz versei is bizonyíthatják, hogy sosem halunk meg. Itt tehát súlyos népművelésre lenne szükség, hogy kiirtsuk ezen téves nézetet, mely szerint holnap úgyis meghalunk. Az pedig, hogy sosem halunk meg, olyan jó hír, hogy erre inni kell. Proszit!” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Mikor Stefi bácsi szeszel,

Halkul körben minden nesz el,

Mivel tök bölcseket regél:

Epilátorhoz kell e gél!”

/Szomorúszemű Szidónia, depilátor díler és balszerencse buherátor/

Puzsér Róbert épp jó verset írt...

„Ez nem vers, ez az irodalom savval maratása, az olvasók különös kegyetlenséggel elkövetett költészeti kínzatása! A magyar nép balsorsa nem a tatár, a török, a labanc és a muszka, hanem Frady Endre!!! Nagy nemzeti sorstragédiáink nem Muhi - 1241), Mohács -1526, Arad - 1949, Bern - 1954 és Irapuato - 1986, hanem Budapest, Szabolcs utcai kórház - 1965 október 20, szerda, déli fél tizenkettő!!! Nem véletlen, hogy ezt a szülészeti klinikát azóta megszüntették és mindenféle más funkcióval látták el, nehogy újfent megismétlődhessen a tragédia, hogy újabb szellemi sorozatgyilkos születhessen! Jó verset írni könnyű, már mutatom is:

          Balsors abcúg,

          Jobbsors vivát!

          Fújjon vad cúg

          S verjen szív át!

Na, ugye?! Rossz verset írni viszont teljességgel lehetetlen, hiszen Frady Endre már megírta az összeset! Hogy verjen át a szíve az agyán keresztül és üssön be egy újabb derékszöget a kopár show-jába!” /Puzsér Róbert, a balsorsban megzakkant jobbsorsra érdemes kritikus/

„Jaj, de jó! Ez a Frady gyerek is szabolcsi, hiszen a Szabolcs utcában született! Ebből a jobbsorsra érdemes balsorsból még nagy dolog is lehet, indulok is a fabudira! De előbb még iszunk erre egy kis szatmári szilvát!” /Eccerű Elek, faékfaragó/

Három tenger

Nagymagyarhon partszakaszát

Három tenger mosta, mosta…

Sógortól hallatszott Was?! át,

S levelet hozott a Posta:

„Jóschka kérd’, Monarchiába

Tárt karokkal be te jössz-e,

Vagy csak duzzogsz mindhiába,

S mész a sós mosástól össze?”

Belementünk, kiegyeztünk,

Nem volt semminek se híja,

Ám azóta folyton vesztünk…

Se tenger, se Monarchia!

Létünk mélypont, nadír, gödör,

S vesztes vébédöntő, berni*…

S kezünkben a játékvödör

Másutt tud csak tengert merni!

*Magyarország-NSZK 2-3, Bern, 1954. július 4., gólszerzők: Czibor, Puskás, Rahn, Morlock, Rahn; vezette: William Ling (angol) rosszul

„Neked még az elveszett három tengerről is csak a foci jut eszedbe? Pedig az nem is vízi sport!” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Figyuzz ide, vizes M-ke! Vannak, akik szerint a futball élet-halál kérdése! Mindig elszomorodom, ha ilyet hallok, mert szerintem sokkal-sokkal fontosabb annál! Három tengere minden évezredben lehet egy országnak, de bajnoki forduló csak egyszer (esetleg kétszer) van egy héten!” /Bill Shankly (1913-1981), a Liverpool FC legendás menedzsere (1959-1974)/

„Három tengerünk ugyan sosem volt, valójában kettő sem, és az az egy is – szó szerint – csak érintőlegesen, de kétségkívül költőien hangzik, hogy a három tenger általi mosásban mentünk össze, mint vak vezette világtalan az OKJ-s képzett kocsis hajtotta bányalófogattal, úgyhogy a pótérettségin Frady Endrének történelemből egy kövér egyest, magyarból viszont – a három tengerre meredő ködös tekintetére való tekintettel – egy jóindulatú hármas alát tudok adni. Na, tűnés innen és idén már ne írjon többet! Ez jövőre is érvényes!” /Tengeri Tódorné Szárazföldi Szardella, a Mafláknak Ismételt Érettségit Rendező Társaság (MIÉRT) magyar-történelem szakos tanára/

„Hihetetlen, hogy ezek a magyarok még mindig egy múlt évezredbeli szabályos lesgól meg nem adása miatt nyavalyognak! Én elsőre megadtam Puskás egyenlítő gólját, de Griffiths partjelző bősz lengetésére visszavontam. Ő a hibás! Mit tehettem volna?! Mi az igazság? Mosom kezeimet!” /William Ling (1908-1984), angol játékvezető/

„Ennyi idő elteltével már bevallhatom, hogy a számomra érdektelen meccs közben a walesi bárdokat olvasgattam, és épp a botfülemre tett sértő célzásnak éreztem, hogy mind az ötszáz dalolva ment lángsírba, amikor egy labdapuffanásra lettem figyelmes. A tekintetemet a pályára vetettem és az esőfüggönyön át úgy láttam, hogy bár a védők és a csatár egy vonalban voltak, Puskás pocakja mintha kicsit belógott volna. Na, megállj csak, Arany János, most elégtételt veszek! – gondoltam – és beintettem! Mármint a lesállást! Hehe!” /Mervyn Griffiths (1909-1974), walesi partjelző/

„Ugyan már, minek nekünk tengerpart?! Hogy kikössenek a piréz migráncshordákat szállító viking kalózhajók, meg a sok spanyolviaszos Armandó?! A sós víz amúgy is ihatatlan! Mondjuk az édes is! Ezért iszok én kerítésszaggató barackpálinkát, hogy a körülöttem lévő muslinca felhő elriassza a koronavírust! Ahogy az ősmagyar tudósok megállapították, napi fél deci pálinka nemcsak egészséges, de kevés is! Éljen a nemzeti hektoliter!” /Törköly Tivald, szeszkazánfűtő/

„Ferenc Jóska azt üzente:

Kossuth Lajos tente-tente!

Ha még egyszer azt üzeni,

Buddhista leszek én, zeni!”

/Tüchtig Taoné Monarchia Mahájána, kiegyezés kori közönyköltőnő/

„Ki akar itt betörni az én piacomra, he?! A három tenger általi mosásban összement Magyarország túl kicsi ország ahhoz, hogy több zenés budi készítő kisiparost is eltartson! Én törtem be elsőnek erre a piacra, úgyhogy itt csak én lehetek zenei budista!” /Bidétlen Benyő, kertvégi zenés budit készítő mester/

„Hijába vótt három tenger,

Kellett vóna lyó nagy henger,

S szétterültünk vón', mint rétess,

Hosszassan - szélessen (két ss?!)!”

/Dagasztó Dezsőné Gyúró Gyöbella, az Országoss Hejessíráss Tanítássi Annaless Népiess Nemzetiess Eredetisségű Normatívásságát Borotvaélessre Antikvitássolló Univerzáliss Műhejmunkássosztáj (OHTANNENBAUM) osztájharcfokozássy élmunkássa/

„Azt a már az ember- és állatvédők által is elítélt Frady Endre verses sokkterápiával kényszer-gyógykezeltek eddig is tudták, hogy ez az irodalmi Mekk Mester nem ért a költészethez, de most az is kiderült, hogy a történelemhez és a földrajzhoz sem! A három tenger általi mosásban összement ország képe kivételesen jó poén, de az ennek kitalálásához kirívóan ostoba szellemi szégyenfolt nyilvánvalóan lopta valakitől, talán pont tőlem! Anyám, ha az átkom megfoganna és Frady Endre most karácsonykor három tengernyi halszálkától végre megmurdelne, addig püföljétek lángpallosokkal a Menny kapujában, amíg el nem húzza a belét a pokolba! Lucifer, neked annyi!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor az Úr megteremtette a Földet, az egészet víz borította. Kicsit tanácstalannak tűnt, hogy hová helyezze a szárazföldi létre tervezett embert, de besegítettem és a felszín harmadáról leittam a tengert. Nagyon szívesen!” /Chuck Norris/