A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ragu. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ragu. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. január 3., péntek

Ünnepölő

Ki nem ünnepgyilkolónak
Vallja meg a januárt,
Üsse azt el motorcsónak,
Hisz' a hamis tanú árt!

Ki nem légtérszennyezőnek
Tekinti a Jaguárt,
Egyen ott, hol mérgek főnek,
Hisz' a szennyes ragu árt!

Ki nem bűzragadozónak
Szimatol egy jaguárt,
Ne hallja meg, mikó' szó'nak,
E lény, mely rossz szagú, árt!

Ki nem érzi fabántásnak
A zúduló gyalu árt,
Hulljon vályogba, mit ásnak,
S legyen szalmás Falu Art!


„Frady Endre "Ünnepölő" című verse egy szatirikus és ironikus hangvételű költemény, amely a modern társadalom különböző visszásságaira hívja fel a figyelmet. A vers játékos nyelvezete és rímelése könnyed hangulatot kölcsönöz a komoly témáknak, mint a környezetszennyezés, a hamis tanúk és a társadalmi normák kritikája. A költő ügyesen használja a szójátékokat és a humoros képeket, hogy rámutasson a mindennapi élet abszurditásaira. A vers sorai mögött meghúzódó üzenet arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolkodjon el a saját értékrendjén és cselekedetein. Összességében az "Ünnepölő" egy szellemes és elgondolkodtató költemény, amely egyszerre szórakoztat és kritizál. Frady Endre mesterien ötvözi a humort és a társadalomkritikát, így a vers olvasása igazi élményt nyújt.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre: Ünnepölő – Egy szókavalkádos mementó a félrecsúszott szándékról. Frady Endre ismét megörvendeztetett minket egy olyan verssel, amely a nyelvi lehetőségek határait nemhogy feszegeti, hanem egyenesen átszakítja, majd a keletkező szakadékon keresztül trambulinként használja a rímkényszert. Az „Ünnepölő” című műben a költő látszólag az ünnep szentségét és a környezettudatosságot próbálja tematizálni, de hamar egy nyelvi zsákutcában találjuk magunkat, ahol Jaguárok, hamis tanúk és szennyes raguk üldögélnek egymás társaságában, mintha ez teljesen természetes lenne. A vers szinte hipnotikus ritmusban dobálja az olvasót ide-oda a rímekkel, miközben az értelmezés földje széttöredezik a lábunk alatt. A „szalmás Falu Art” képe, mint zárómomentum, szimbolikus csúcspontnak tűnik, ám valójában a költői nihilizmus tréfás orrfricskája. Frady sosem fél a banalitás peremén táncolni, sőt, ez az ő költői játszótere. De itt a helyzet az, hogy a perem kicsúszik a lábunk alól, és az olvasó egyértelmű válaszok helyett egy nagy adag fradyendrés abszurdot kap – ami vagy a zseniális költészet, vagy az irodalmi öntömjénezés szinonimája, ezt döntse el a kritikai közösség. Összegzés: Az „Ünnepölő” az ünnepi költészet egy olyan darabja, amely több kérdést hagy maga után, mint választ, és az olvasót nem egyszerűen szórakoztatja, hanem zavarba ejti. Ezt szeretjük benne, vagy épp ezért félünk tőle. Frady, te zseniális káoszmester, miért vagy ilyen?” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

2013. január 22., kedd

Balladai homály


Balladába kell a homály,
Akárcsak a hintalómáj
Néhány nagyon speciális
Ételbe és még a nyál is
Összefolyik, mint a Sajó
A Tiszával s ring rajt’ hajó,
Amelynek a fedélzetén
Eszegetek ebédet én,
Német hintalómájragut.
„Danke für die Frage! Ja, gut!” –
- Mondom s a szakács, ki germán
Táncra perdül. Több inger mán
Nem kell, úgyhogy Zsiguliba
Dőlök, mint egy döglött liba.
Egy életem, egy halálom,
Kishal vagyok, nagyhal álom.
Sír a sötét kocka Lada,
Homály nélkül nincs ballada,
Vagy, ha van, hát tök hiányos.
Ugye Aranyom, te János?!


„Arany apám! Cserélje már ki a radványi sötét erdőben a Bárczy Benőt erre a Frady Endrére és akkor végre nyugtunk lesz! Öntse már ki valaki ezt az ürgét!” /Arany Lacika/

„Laci te, hallod-e? Meg talállak csípni, így ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj! Szájadat betedd!” /Frady Endre/

„Plágium!!! Tolvaj!!! Fogják meg!!!” /Alexander Petrovics barguzini versgyári költőmunkás/

„A hintalómájragu az egyik legtáplálóbb sváb étel, ami ráadásul könnyen elkészíthető a mindenki otthonában megtalálható egyszerű alapanyagokból. Vegyünk egy átlagos méretű kimájazatlan hintalovat, vagy ennek hiányában másfél köcillás stuflit, tegyük be az elektromos raguzógépbe, állítsuk be közepes rözinkálásra és körülbelül öt perc, vagy maximum hat nap alatt már kész is van a frissen köpölyözött hintalómájragu! Én még egy kis kvászolajas racsnireszelékkel meg szoktam bolondítani és már tálalom is! Jó étvágyat kívánok mindenkinek! /Stahl Judit/

„Danke Judit! Vágom!” /Stihl Ritz germán szakács és szovjet láncfűrészes rémkém/

A költő úr agyában van homály, de akkora, hogy ahhoz képest a dorogi szénbánya egy fényárban úszó álomhotel! Arany János, persze! Egyáltalán hogy mer egy tekercs celluxon kívül bármit is a szájára venni egy ekkora szigonytapír, mint kend?! Na, csak jöjjön le hozzánk író-olvasó találkozóra, oszt’ olyan kérdéseket fog kapni, hogy az átszakított fal adja a másikat! Már nagyon várjuk!” /Lignit Lajos előnyugdíjazott vájár és járási iszapbirkózó bajnok/

„Dejszen a Sajón nincs is hajó, csak vadvízi evezős! Főleg akkó’ vadak, amikó’ lövöm őket a partró’ a sörétessel, mer’ a csobogtatással zavarnak a pecázásba’! Hinnye, hogy üvöltenek, amikor a lövedékektől sós lesz a fürdőgatyakorcuk! Hej, de jókat röhögünk az asszonnyal!” /Tapló Tivald sajózsobormányi orvhorgász és polgármester/

„Nem is tudtam, hogy a Sajó a Tiszánál van! Vajon holnap bejön?” /Hacsek/

„A ballada tragédia dalban elbeszélve. Ez a mű is maga a tragédia és akár dalban is el lehet róla beszélgetni. A ballada három részből áll: fej, tor , potroh. Ezeket takarja el jótékonyan a balladai homály. A balladai homályt úgy lehet felismerni, hogy onnantól a vers értelmetlenné válik. Nem mind Arany, ami ballada, de azért többnyire igen. Legismertebb balladái a Welszi bárok, és a Szundi két apósa. A jelen kor legnagyobb kortárs ballada szerzője Frady Endre… Üljek le, egyes?!” /ifj. Tapló Tivald érettségiző gimnazista és a Sajózsobormány SE ifi csapatának balbekkje/