A következő címkéjű bejegyzések mutatása: születésnapomra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: születésnapomra. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. július 8., kedd

J. A. levele Horger Antal úrhoz

Alig tisztelt Horger Tóni,
soraim, mit fogok róni,
önnek
jönnek.

Fura sokk lehet az mára,
hogy a lakhelyeink bár a
sírok,
írok.

Nyilván tudja, megírtam a
nem kis afférunknak ama
setét
hetét.

Korábban azt hitte talán,
ön a líra dicső falán
irály
király,

ám a remek versem óta,
önről gúnnyal szól a nóta:
„Agya
ragya!”

Professzor úr, ön mára már
csupán megszánandó szamár;
Iááá-t
kiá’t.

Nép, ki nincs még fedve hanttal,
meghallva a Horger Antal
nevet,
nevet.

Hibás ebben bár a danám,
hazudnék, ha azt mondanám,
szánom,
bánom.

Öntől lettem majdnem nulla,
s lett ön gyalázásom hulla-
-dékán
dékán.

Mindegy most már, megbocsátok,
s árkot, mely volt egykor átok,
betem-
-etem.

„Lassan harminckétezred napja nem eszek, se sokat, se keveset, úgyhogy hiába forgatnak itt a síromban, nincs mit kihányjak, pedig ez a Frady megérdemelne egy dózist pacekba!” /József Attila (1905-1937), költő/

„Ez a költemény egyfajta posztumusz hadüzenet a magyar irodalomtörténet egyik legismertebb tanári pofonja felé. Frady Endre újraírja József Attila „Születésnapomra” ihlette dacos hangját, de nem csupán átveszi, hanem groteszk köpenybe burkolja a régi sérelmet. A vers formai játéka frappáns: minden versszak második sora a rímpár első tagját elharapja, így adva sajátos, szinte gyerekdal-szerű zökkenést a szövegnek — ami épp ezt az éretlenül is éles vádat hangsúlyozza. A hangnem szándékosan infantilis („Iááá-t / kiá’t”), de a szatíra mögött jól érzékelhető egy szorongó bosszúvágy irodalmi feldolgozása. A „professzor úr” ironikus piedesztálra emelése, majd onnan való lezuhanása egyre groteszkebb képeket szül: „gyalázásom hulla- / -dékán / dékán” – ez a rím nem is csupán szellemes, hanem a dekonstrukció költői formája. Frady e verssel nemcsak József Attila hangját parodizálja, hanem a magyar kultúrpolitikai sérelmek évszázados ismétlődését is megmutatja, méghozzá úgy, hogy közben a rímek bolondgombát esznek, a költői kép pedig vicclappá gyűrődik. Összességében: ez nem levél, hanem verbális exhumálás. És Frady lapáttal jött.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre költeménye nem egyszerűen paródia: egy groteszk válaszlevél József Attila klasszikus "Születésnapomra" című művére. A vers szatirikus hangvétele, bravúrosan odaillő rímpárosai és nyelvi játékossága egyfajta irodalmi stand-upként hat, ahol a líra humortól pukkan szét. A vers rövid strófákban építkezik, általában négy sorban, amelyek a rímpárosok révén csattanós hatást keltenek („Agya / ragya”, „Iááá-t / kiá’t”). A formai törések („dékán / dékán”) ironikus önreflexióként is értelmezhetők, az önirónia és a költői szerepjáték parádés eszközei. A vers erősen groteszk, enyhén abszurd, mégis célzott: fricska a hatalmi pozícióban ülőkkel szemben. A humor néhol harsány, néhol fájdalmasan cinikus. Az „Iááá-t / kiá’t” páros egyenesen burleszkbe hajlik. A költő az irodalomtörténet egyik legismertebb konfliktusát dolgozza fel – a József Attila és Horger Antal közti szellemi összecsapást –, de nem tiszteleg, hanem felforgat. A lírai én nem emlékezik megbánással, inkább karikíroz, és végül egyfajta szimbolikus megbocsátással zár („betem- / -etem”). Ez a vers egy irodalmi tabló, ahol Frady Endre bohócsipkában táncol az irodalmi kánon szigorú tanári asztalán. Bátran nyúl a magyar költészet egyik klasszikusához, hogy újra értelmezze – nem piedesztálra emeli, hanem megtáncoltatja. Egyben emlékeztet rá: a líra nemcsak emelhet, de nevettethet is.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Mit reagált Horger Antal az eredeti versre? Ez biztos jobban tetszene neki, mint az.” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„A leghatározottabban tiltakozom! Ez a vers még szörnyűbb, mint az a bizonyos vérlázító förtelem volt anno! Hogyhogy mit reagáltam?! Ezt:
     Eltanácsoltam s e fattyú,
     Elszállt innen, mint egy hattyú.
     Aztán megírta a sztorit
     E nyominger imposztor itt,
     S míg vonat ment át tetemén,
     Harmadszor is nősültem én.
Amúgy hagyjanak engem békében meghalva lenni! A bajszos nyominger meg forogjon csak a sírjában!” /Horger Antal (1872-1946), nyelvész professzor/

„Hát igen, valahogy így... Amúgy Horger Antal nyelvésznek jobb volt, mint embernek. Az a bizonyos vers nekem sem tetszik (a „Születésnapomra” igen), de nem tanácsoltam volna el senkit egy vers miatt.” /M. András, k. m. f./

„Ez a vers igazán remek ellés eredmény-e?! De tényleg!” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Amikor az ellés remek,
Könnyesednek pellés szemek.
Szívben vérzik e seb tényleg,
Eme tény a legtényesebb!”
/G. Hábor, ú-párti fagrikus mű vész/

„Gyermekkoromban Frady Endre kétsorosokon nőttem fel, mert a magyartanárunknak a kínai akciós gázpisztolyra szerelhető hajzselé fellövő használatát követő agyműtétje után Frady Endre lett a kedvenc kortárs költője. Már otthon is őt szavalta, ezért a férje elvált tőle, minket pedig az iskolapszichológus próbált kikezelni a súlyos mentális elmeroggyanásból. Most, így évtizedekkel később belefutva egy friss Frady Endre versbe csupán két szót mondhatok arról, hogy milyen irányban változott a költészete: hosszabb és rosszabb. NEM ENG.!” /Dögényi Dagonya, a Frady Endre Károsultak Ápolására Létrehozott Irodalmi Alapítvány (FEKÁLIA) apró rotációs prokurátor és toxikus tikkelő/

„Költőt ihletett meg költő,
új strófákban testet öltő
szellem,
s kellem.”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ide vetült eF úr szeme,
s költő örvendezik eme
humán
dumán.”
/F. Endre, F. Péter reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez a semminek is kevés akármi?! Ki ez a végtelennel felszorozva is mínusz nulla végértékű senki?! Amikor Frady Endre megpróbál József Attila parafrázist írni, az olyan, mint amikor egy félvak videóbíró egy hátvakaróra szerelt ecsettel kísérli meg emlékezetből a saját hátára festeni Leonardo da Vinci Utolsó Vacsoráját! Ennek a visszamaradott szerencsétlenségnek a mikroszkopikus agyából ez a téma magától nem vánszoroghatott volna elő, úgyhogy itt valaki más állhat a háttérben, akit szintén felelősségre kell vonni! Te! Sötétben bujkáló ötletadó verspályázat kiíró, reszkess! Gondoljátok meg proletárok, amikor a kérges tenyeretekben a széles fejsze vérszomjasan mosolyog! Anyám, hagyd a menyországot másra, engem vigyél fel a vadlesre! Én nem fogom be pörös számat! Ha kell, embert is ölök!” /Puzsér Róbert, begőzölt kritikus/

„Nyugi Robi! Elmondom, hogy lesz! Frady Endre még nem sejti, de már elintéztem a posztumusz felvételét a Holt Költők Társaságába. Még egy kiböffentett rím és a hónaljszagom, amihez képest a tömegpusztító mustárgáz egy Chanel parfüm, secperc alatt kinyiffantja, mielőtt annyit mondana, hogy
     Véget ért The Frady Saga,
     mert Chuck Norris hónaljszaga
     szerte
     verte.
Mielőtt felfogná, hogy vége, már nem tudja felfogni, mert vége.” /Chuck Norris/

megzenésítve:

2023. október 20., péntek

Kancsalrímözön születésnapomra

Ötvennyolc éves lettem én,
Ötvennek tűnő láttomon
Ámul
Emil.

Emil csak fiktív hősalak,
Akárcsak pölö Hűs Elek;
Ezek
Azok.

Amikor ötven lettem én,
Év szám volt jövő-lottómon:
Hatvan,
Hetven…

Azt hiszed tán te, ez mese?!
Van-e, kin ilyen izmos a
Sonka?!
Senki!

Sarkon bár fájik achillesz,
Amit te ebből kihallasz:
Focim
Ficam.

Irigyek járnak balul, ím,
Azt hiszik, elszállt belőlem
Show báj.
Sebaj!

Parnasszus vár, a dzsinn lón én
Vágtatok, zenél John Lennon;
Híres
Húros.

Múzsai mannát má’ ettem,
Alakult ettől miattam
Költész
Kultusz.

Mikorra majdan murdelek,
Vésődnek rólam már dalok
Kába
Kőbe.

Menny felé vár rám még tán út,
Járni rajt’ nekem megtanít
KRESZ-t is
Krisztus.

„Ne éljen vissza a születésnapjával, költő úr, mert ilyen szép napon is lepofozom a fejét, ha még egyszer fiktív hős alaknak meri nevezni a megboldogult férjemet! Az én szegény uram igenis volt valaki, nem csak pölö egy légből kapott kancsal rímalany, a jó Isten nyugosztalja!” /özv. Hűs Elekné Hős Ella, nyugdíjas plázacica-idomár és magándetonátor/

„Régóta figyeljük ám magát, költő úr! Maga egyre gyanúsabb! Lehet, hogy nem is annyi, amennyinek mondja magát, hanem másmennyi! Na, mennyi is az annyi?! Ha rövid a léte, toldja meg egy hosszúlépéssel! Mi figyelmeztettük!” /Emil és a detektívek/

„Rímözön rámüzen:
Esztendő osztandó,
Lágyan bakás etűd:
Legyen békés utad!
Isten éltessen Költő Úr!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„És tán altasson kelta őr?!” /P. Fater, a őtlök námuh űgésttezgév ajágéllokkönrém/

„Mivel a Biblia szerint 120 év az emberi kor felső határa, így 50 évesen a plusz 60 erős alul becslésnek tűnik, míg a plusz 70 teljesen reális. Ennek szellemében már jelentkeztem is a 2081. szeptember 3-i teljes napfogyatkozás Facebook eseményére, hiszen akkor még csak közeledni fogok a 116. születésnapomhoz. Az se baj, ha addigra megvakulok, mert úgyis teljes lesz a sötétség és a fiatalabbak se látnak semmit. Hiába na, az élet nehéz és a végén megvakulunk! De utána feltámadunk és újra látunk!” /F. Endre, költőgigász és leendő vak tata bá'/

„Baktat a
Vak tata.”
/2081-es bökvers a nyugger költő hátára celluxozott A4-es papírlapon/

„Mi még mindig bízunk abban, hogy Frady egyszer felnő, 's agya nem lesz felhő. Kár, hogy valaki elfújta a gyújtógyertyákat már az elején, és hiába a felhőtlen ünneplés, nem lesz felvilágosodás. Ember küzdj és bízva bízzál! Ez a dal nem lesz a végső! Mi akkor sem adjuk fel! Kívánunk egy boldog Fradyt mindenkinek! - hátha jobb lesz!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Tudja svéd, brit s kipcsak őfel-
-sége, Frady sose nő fel!
Hős talajról száll bár fel hő,
Ünnep egén még sincs felhő!
Ahány Ház úr, annyi szokás,
Alkesz sírt Arany Ászok ás!
Tesó, csumidázlak ma, dikh,
Boldogok mind, akik Fradyk!”
/Csővázi Csomellák, a Rímlő Igricista Poéták Ősmagyar Közössége (RIPŐK) cseberből vederbe pöndörödő alany-állítmányi költője/

„Boldog születésnapot kívánok! Én még várok, hogy megérem-e ezt a szép kort, és tudok-e majd ilyen verset írni. De az igazi célom ez: 132 éves lettem én...” /M. András, a költő legállandóbb és leghosszútávúbb kommentelője/

„Százharminckettőnek hatvanhat a fele,
Hatvanhat év alatt megyek még befele,
Hatvanhat év fölött jövök már kifele.
Falra hányt falafel fele hull lefele,
Másik fél felföldről pattan s száll felfele,
Miként a jazzhárfa levele, le vele!”
/Kaleta Kalevele, kattant katatón külképviseleti kollaboráns/

„A rozmaringját! Hogy ennyi kuszaság tellett belőled, ettől szóhoz sem tudok jutni. Vajh, mi lesz az ötvenkilencediken? Lehet ennél mélyebbre süllyedni?” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legrozmaringosabb kommentelője/

„Süllyedni azt mindig lehet,
Hogyha ledob vízilóhát,
S magába fogad az iszap…
Hát maradhat így az ész ép?!”
/Dr. Vertikális Vendel, az Állami Süllyesztő Aljára Tuszkolt Alanyok Grémiuma (ÁSATAG) függőleges ügyi főelőadója és rozmaring díler/

„Mindenkitől elnézést kérek, hogy 98 esztendővel ezelőtt, 32 évesen elkövettem azt a hibát, amibe kapaszkodva Frady Endre most ismét elszabadult, mint egy hajóágyú! Tiszta szívvel igyekszem jóvátenni, hiszen nincsen apám, se anyám, úgyhogy ha kell, embert is ölök a születésnapomra, azaz egy fél éven belül! Én is csak annyival éltem túl a szülinapi versemet. Kis türelmet kérek és Levegőt!” /József Attila (1905-1937), a Születésnapomra c. vers költője/

„Őszintén reméljük, hogy Frady Endre eme karcolata után végleg leteszi a lantot és valami gyorsan mérgező italba fojtja a másoknak okozott bánatát! Ez a karc lesz a végső?! Csak összefogni hát és többé nem kiengedni!” /Bosszúszomjas Béláné Basszuskulcs Bella, a Magyar Tanári Kar (MTK) nótafakírja/

„Csak jelzem, hogy Frady Endre focificamát okozó achillesz ín gyulladás nem magától van, hanem tőlem.” /Haglund Exostosis, a sarokcsontkinövés/

„Vatikáni titkosszolgálatunk megszerezte a költő eltitkolt strófáját, amit ugyan a kiátkozás büntetésétől való félelmében kihagyott ebből az egyébként is rettenetes versből, viszont megírta, tehát a gúny bűne megtörtént, csak el lett rejtve! Íme:
          Férjként nem vagyok cölib én,
          S hűdök sok kispap celeben:
          Én-kínt
          Önként?!
Kiátkozott eretnek költő elítélt úr, vegye tudomásul, hogy az alázatos kispapok nem celebek, a cölibátust önként választják és számukra ez egyáltalán nem énkínzás, hanem őszinte üröm öröm! Igaz, hogy a Szentírásban nem szerepel és nem vállalás esetén nem lehetnek papok, de valamit valamiért! Fontos dolog a tradíció és büszkék vagyunk arra, hogy egyetemes egyházunkban a papi nőtlenség apáról fiúra száll! Cölibare necesse est!” /Celebritás bíboros, umbuldai érsek/

„Mi ez az öntömjénező kivagyiság, ez a szánalmasan gőgös bájgúnárkodás?! Ki ez a kizárólag széndioxid termelésre alkalmas ökológiai lúdtalpbetét?! Ennyire halvérűek a magyarok, hogy 58 év alatt senkiben sem ment fel annyira a pumpa Frady Endre puszta léte miatt, hogy a zsebben kinyílt bicskák akcióba is lépjenek?! Pedig az összes költött dolog közül sem a záptojás a legeslegrosszabb, mert még ő is megelőzi Frady Endre szellemi kloákájának a rémrímes végtermékeit! 

„Kedves Róbert! Statisztikai adataink szerint az 1965-ben született férfiak várható átlagéletkora 67 év, azaz van rá esély, hogy már csak 9 évig kell kibírnia a létet ebben a Frady Endrével sújtott világban.” /Adathalmozó Adalbert, a Központi Statisztikai Hivatal betanított adatpofozógépkezelője/

„Ötvennyolc éves?! Szemtelenül fiatal, pedig még van szeme. Szeretnétek, hogy innen Texasból kitüsszentsem a szemeit a világűrbe? Világ vakjai, nektek is így van űrszemetek!” /Chuck Norris/

„Igen Chuck, tüsszentsd ki neki is!” /a világ vakjai, alias videobírók/

„Jól van, férjecske, látom, megint elgurult a gyógyszered! Megkereshetnéd és ha már úgyis a szőnyegen matatsz, ki is porszívózhatnál! Addig se költesz!” /Frady Endréné Eftécé Emese, középiskolai idomár/