A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tankönyv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tankönyv. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. szeptember 1., péntek

Sulikezdés

Mesevilág volt a szünet,
Ám elmúlnak mind a nyarak,
S őszundorom valós tünet:
Vár a legborúsabb barakk!

Anyám felver korán reggel,
Szememben még ott az álom,
S mehetek tankönyvsereggel!
Hű, a sulit de utálom!

Egész nap csak tanulhatok,
Az iskola sötét verem!
Tolltartóm egy sárga fatok,
Padtársamat ezzel verem.

Tök gáz itt a menzakaja,
Nincs soha se csipsz, se kóla,
S levesbe lóg szakács haja!
Szörnyű ez a dög iskola!

Ebéd után napközi vár,
Újra nyomnak kemény padok.
Diákként az élet sivár.
Rabok legyünk, vagy szabadok?

„Az évnyitói csasztuskák nonpluszultrája, a nemzetoktatási himnuszok kvintesszenciája, az életigenlő madrigálköltészet szinekvánonja, a kárpediem szuperlativuszok perpétummobiléja, a ... - jóvan má elég lesz petike!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Költő bácsi, nálunk a menzán a szakács bácsinak nem a haja van a kajában – mert amúgy is tök kopasz – hanem a hónaljszőre, de az nem baj, mert az új Old Spice, amit használ, immár házikolbászos lecsó illatban is kapható! Én speciel ezért is szeretem az iskolát!” /Bélpokol Bönyéc, a Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Lovastengerészeti Szakirányú Általános Iskola 3.c osztályos tanulója/

„Nem lenne olyan rossz az iskola, ha nem kellene benne folyton csak tanulni, tanulni, tanulni… Már a közoktatásban is visszatérünk a lenini útra?! Útra da vécsera ucsítyszja, ucsítyszja, ucsítyszja?!” /Lusta Lajos, a debreceni Vlagyimir Putyin Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 8.b osztályos tanulója/

„Ne nyafogjanak a diákok, mert nekünk, pedagógusoknak se könnyű ám! Használhatatlan tankönyvekből tanítunk túlméretezett osztályokat éhbérért, miközben se kréta, se fénymásolópapír! Ráadásul most már időnk sincs a megélhetésünket biztosító idényjellegű balatoni konyhai mosogatásra!” /Megroggyant Menyhértné Hajszolt Hajnalka, középiskolai magyartanár és osztályfőnök/

„Úgy, költő úr, szóval maga most a tanuló ifjúság szellemi megrontásán és az iskolarendszer elleni lázításán munkálkodik? Akkor én most idehívom Maflás szakaszvezetőt, aki egy gumibotnak látszó ideológiai meggyőző eszközzel az ön fejének a rendszer kompatibilissé formálásán fog munkálkodni. Ordítson csak nyugodtan, ugyanis NB I-es meccs lévén itt a stadion lelátóin a pár száz fizetett ügynökünkön kívül úgysincs senki.” /Csávás Kálmán űrmester, a Látens Ellenzéki Költőket Veréssel Átformáló Rendészet (LEKVÁR) parancskiadási főelőadója/

„A költő iskolaundora a társadalmi kötöttségek közé beilleszkedni nem tudó deprimált individuum profánul abszolutizált allegóriája. Az iskola itt nem az Alma Mater akol melegét, hanem a farkastörvények közé való kiakolbólítottság mókusordító hidegét szimbolizálja. Az öntudatlan és önfeledt mesevilág ideiglenes szabadságából a tartós rabságon át a petőfista forradalmi hevület tudatos szabadságvágyáig jutva a költő végigjárja az obligát karakterfejlődés lélekromboló szamárlétráját. Az elkerülhetetlen beszürkülés végül katarzisba fullad s mindezt utánozhatatlan keresztrímekkel! Irodalmi Nobel-díjat Frady Endrének!” /Lantpengető Ludvigné Hevület Hedvig, a Szájtáti Szajkó c. rácsodálkozó irodalmi portál főállású zsinórmértéke/

„Jaj, lebuktam! Kénytelen vagyok kamingautolni! Be kell valljam, hogy amikor Barguzinban részt vettem a szovjet rakétaprogram propagandaosztályának málenkíj robot közmunkaprogramjában, időnként titokban használtam a lágerlaboratórium időgépét és ott fedeztem fel magamnak a jövőben Frady Endre költészetét, akitől a közismert Rabok legyünk, vagy szabadok? sort is plagizáltam. Szégyellem magam, de köszönöm, hogy elmondhattam!” /Alexander Petrovics, orosz-magyar koprodukciós költő/

„Ne üljünk fel a bérrettegő liberálbolsevik álértelmiség tudjukkik által gerjesztett vaklármájának! A nemzeti közoktatásunk helyzete szilárd, mint a gránikemény alkotmány, és világszínvonalú, mint a magyar labdarúgás! Mi itt központilag felülről mindent jobban átlátunk és hivatalból mindent jobban tudunk! Aki mást állít, az hazudik, és az nincs velünk, és aki nincs velünk, az ellenünk van, és aki ellenünk van, annak jobb, ha egyáltalán nincs is!” /Síkideg Slambuc, a Közműveltséget Lángpallossal Irtó Központ (KLIK) függetlenített párttitkára/

„Mi ez a szellemi vérfertőzés?! Anyám szerint nálam jobban senki sem utálta az iskolát, de Frady Endre dilettáns iskolaundora akaratom ellenére most szinte megszerettette velem! Ki ez a szánalmas rímkupec, aki a jóindulatú szánalmam kivívása helyett a szokott bárgyú tehetségtelenségével megutáltatja velem utálatom tárgyának utálatát?! Azt hiszem, be kell feküdnöm a pszichoanalitikusom kése alá és megműttetnem a lelkemet!” /Puzsér Róbert, meghasonlott kritikus/

„Itt Texasban a gyerekek az iskolában hittan mellett csak rólam tanulnak, így mind nagyon boldogok. Azt a néhány elégedetlenkedőt pedig Holdhoz vágtam.” /Chuck Norris/

„Közös jövőnk az oktatás minőségén múlik. Én már látom az alagút végét – mindjárt beérünk…” /Dr. Vátesz Vergény, futurológus/

2014. november 3., hétfő

Jó játék...

(Varró Dániel „Hat jó játék kisbabáknak” c. tankönyvi verse nyomán…)

Tankönyvi részlet
Jó játék a láncfűrészem,
Ház előtti zöld fű részen
Néhány véres végtag lészen!
Jó játék a láncfűrészem!

Jó játék a horrormese,
A kitépett szív még le se
Esik, máris szakad vese!
Jó játék a horrormese!

Jó játék a villanyrezsó,
Főleg, ha kicsi a rezsi,
S ég a ház, mint száraz rőzse!
Jó játék a villanyrezsó!

Jó játék az oszló tetem,
Kutyust vele megetetem,
Maradékot eltemetem!
Jó játék az oszló tetem!

Jó játék a debil szülő,
A fejre tett acélüllő,
S a szabadon mászó hüllő!
Jó játék a debil szülő!