2009. augusztus 24., hétfő

Szomorszemű szerki


Valék szomorszemű szerki,
S kortárs irodalom súlya
Nyom... Törnék én nemegyszer ki,
Ám lelkemet visszafújja

Poézisnak igájába
Parnasszusról lehelt szellet…
Egy költő sem ír hiába,
S tudni vágyja, verse kellett?

Hogyha néki kedve támadt
Plántálni, s nő líra-bozót,
Megérdemli kritikámat,
Vidítót, vagy lelombozót…

Sok a mű, mi semmit sem mond,
Rímtelen és sete-suta…
S bár hihetnők, nekem nem gond,
Ütemtelen üt a guta.

Néha múzsacsókolt poét,
Istenem, megfogja lábad!,
S özönvízáztatta Noét
Játszik szemem: könnybe lábad.

Remeg kezem, Save, vagy Delete?
Billentyűn és rajtam nyomás…
Ki bírja ki ezt a dilit?!
Jelkép vagyok s végállomás…

… Avagy netán újrakezdet,
Kinizsinek Kenyérmező?
Állom az utókor-tesztet,
S mondják majd rám: „Húha, ez Ő!”?

Az fáj csak, ha szidnak engem
Virsi-verselgető népek…
Sajdulok, de nincs mit tennem,
Jellemnövök s továbblépek…

Nem tudom nem írni dalom,
Belülről egy szent tűz éget…
Érted élek, Irodalom,
S vállalom a szerkiséget!

6 megjegyzés:

  1. Kösszy! :)
    Eredetileg a www.dokk.hu honlapra írtam (az egyik versszak kicsit más volt, ahol a Save vagy Delete versszak helyett az alábbi volt:
    Bírálandó múlik, marad?
    Billentyűn és rajtam nyomás…
    S mint tizenhármuknak Arad,
    Jelkép vagyok s végállomás…
    Sajnos a MúlanDokk-ba került, ahogy nemrég jómagam a kitiltanDokk-ba... ;-)

    VálaszTörlés
  2. Provokatív voltál netán? emiatt lettél kitiltandokk, vagy egyéb gaztetted miatt?

    VálaszTörlés
  3. A szerki letörölt sok mindent és véletlennek állította be. Erre megírtam a Rombolatok a könyvtárban c. versikét ( a google-ba írva sok helyen meglelheted), mire megkért, hogy hagyjam el a honlapját...
    Vicces, hogy a mai napon visszatöltötte a letörölt részeket, azaz igazam volt és mégsem veszett el nyomtalanul. ;-)

    VálaszTörlés
  4. Megtaláltam a rombolatokat. Ezek szerint magára vette....

    VálaszTörlés