Fel honunk bő csapadékán,
S szakadván át agyába' gát
Asztalára csap a dékán.
Asztallapban ébred a szú,
S ajtajából, mely nem ál-lik,
Bátran, mint kit fűt az aszú,
Perceg: „Ne üsse, mert mállik!”
Megáll most a dékán ökle,
S vigasztalón szólnak kis szúk:
„Lé miatt ne törjön tök le!
Nincs egyedül, együtt isszuk.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése