2016. március 2., szerda

Kínos kérés

Nem hívtalak rosszkor… helló?
Bocs… ha túl hangos a teló…
Majd halk leszek… nem zavarok?
Alszanak a… kik… haverok?

Megjöttetek… mind a heten…
Ugye… itt az emeleten?
Fáradt vagy… hat még a jetlag?
Mielőtt ledőlsz… esetleg…

Figyuzz… helyzet majdnem oké…
Itt ülök… úgy, mint egy zsoké,
Igen, ez a vicces benne…
Tudod, nagy szükségem lenne…

Ciki, hogy tulajdonképpen…
Magam ilyen ügyön tépem…
Talán nem vagyok egyetlen,
Akinek ez kellemetlen…

Nem figyeltem… úgy siettem…
Üres a rekesz mellettem…
Csípős ez a trutymó, ha mar…
Hozzál vécépapírt hamar!!!

„Három dolgot nem értek: mi az a vécépapír, miért kéne, hogy legyen és mi a probléma? Ennek a zavaros igricnek a kínos kérését mindenesetre nagy kegyesen elutasítom! Na, gyorsan vigyék innen a Bastille-ba! Sürgős trónszékelhetnékem lett!” /XIV. Lajos, a Napkirály/

„Ne sokat vacakolj vele Lajosom, mert csak fölöslegesen foglalja a helyet a börtönödben! Égettesd el máglyán, oszt’ nincs több gondod a kosztkvártélyára!” /I. Edward király, angol király/

„Máglya?! Minek a fát pazarolni az ilyen ápolatlan, borostás, kockás inges pernahajderre?! Ráadásul nagyon büdös, ahogy ég! Fejeztesd le a fattyút!” /VIII. Henrik, angol király/

„Na, mi van költő úr, olyan gyorsan múlt el a szorulása, hogy emiatt szorult helyzetbe került?! Nem szerezte be időben a papírt, ami elérhető?! Közben meg eszébe jutott a jelmondat, hogy ’Rászorultam, megírom!’, mi?! Rosszul tette! NEM ENG.!” /Főpári Alpár, főcenzor és vécétartozék díler/

„Hajnali háromkor hazaérünk a haverokkal az Oscar gáláról, a végre megkapott díjamtól boldogan ledőlök és már majdnem elalszom, amikor medvehangon felbrummog a mobilom, és ez a kretén némafilmes szövegíró szomszédom követeli, hogy egy tekercs vécépapírral szabadítsam ki a vécéjéből! Majdnem fölháborodtam, de közben eszembe jutott, hogy ebből lehetne egy jó filmet készíteni, amiért kaphatnék egy újabb Oscar-díjat!” /Leonardo DiCaprio/

„A mű a keményen nagydolgozó kisember szorult helyzetben történő kihez-mihez fordulásának már-már rusztikus retorikájú redundanciája. A biztos helyen ülés bizonytalanságának belső antagonisztikus önellentmondása adja a vers fanyar kanyarulatait, melynek farvizén úgy érezzük magunkat, mint Pilátus a Krédó Mulató mosdójában csőrepedés miatti vízhiány idején. A fölösleges szennytől való kétségbeesetten sziszifuszi szabadulni vágyása a reménytelen lelkiismeret maró létröggé materializálódott apoteózisa. Holnap kikérdezem!” /Trioxid Titanilla, középiskolai magyar-kémia tanár és a Krédó Mulató takarítónője/

„Fájront! Fáj is és ront is! Frady Endre a magyar irodalom idült kólikája és akut epilepsziás rohama! Ha a versét nem gépbe írta volna, hanem papírra, akkor legalább kitörölhette volna vele! Anyám szerint az írólapnak és a vécépapírnak azért nem ugyanaz a minősége, de hát ő sosem járt a szigligeti alkotótáborban, ahol hajnalban már az árokparti csalán is átcsúszott a minőségi rostán. Ez a versgörcs mindenesetre gyomorforgatóbb, mint a korabeli felolvasó estek alatt körbekínált Homoki Hánytató és a Badacsonyi Bélcsavaró!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nincs szükségem vécépapírra! Hangsebességgel megpördülök és a hangrobbanó levegő súrlódása leégeti rólam a salakanyagot. A kormot meg leizzadom magamról.” /Chuck Norris/

4 megjegyzés:

  1. :DDDDDDDDDDDD
    Csorog a könnyem a nevetéstől! Brill!!! Köszi!

    Trioxid Titanilla, középiskolai magyar-kémia tanár és a Krédó Mulató takarítónőjánél kezdtem, Puzsérnál már alig láttam a betűket. :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bezzeg akkor nem nevetnél, ha te kerülnél ilyen vécépapírtalan helyzetbe! :DDD

      Törlés
  2. :DDD
    Ha nekem ilyen tehetségem lenne, mint amilyen neked van, egy cseppet sem érdekelne holmi vacak matéria, amikor a szavak varázsával fejezhetném ki vágyamat néhány levél perforált akármiért. :DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A tehetség nem pótolja a tehetetlenséget... :)

      Törlés