A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jetlag. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jetlag. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. március 22., csütörtök

Gyereknevelési előadás meghívó

Gyereket csupán „Jaj, neee!”-vel,
Avagy visszakézből nevel,
Ha vadóc sarja esetleg
Fárasztó, mint másfél jetlag?;

Talán engedékeny vele,
Könnyűsúlyú, mint egy pele,
S papucsszülőként csak habog,
S érzelmi gúzst nyomja a bog?;

Lelki fröccsöntése netán
Szélbe szólva száll, mint metán,
S legyint rá a büdös kölök,
S belül ledként villog: „Ölök!”?;

Vajon olyan tökéletes,
Mint egy 007-es,
S kölköt ön és oldalborda
Abban tart, ami a korda?;

Mindegy, ide jöhet bárki
Szülő: bróker, jobbágy, márki,
S pépzsoké, kin ló nyihaház…
Péntek este 7, Lurdy Ház!

Gyereknevelési előadás:
2018. március 23. péntek, 19:00
Lurdy Ház – Konferenciaközpont 7-es terem


https://www.facebook.com/events/1316110375201284/

„Jönnék én, ha megkésve, megfogyva és megtörve is, de a fiam bezárt egy tévémentes szobába és megtiltotta, hogy bármit megnézzek vagy bármin részt vegyek, ami akár nyomokban is Frady Endrét tartalmazhat! Azt hiszem, valamit nagyon elrontottam!” /Puzsér mama/

„Ugyan anyám, te gyereknevelési előadás nélkül is tökéleteset alkottál! Frady Endre szülei azonban valamit jóvátehetetlenül elmulasztottak! Itt egyrészt a hatalmas makarenkói pofonokra, másrészt az évtizedekkel ezelőtti közös családi emigrációra gondolok, mondjuk a Holdra! Ha már a gyerekvállalást így elhamarkodták! A verssel most nem foglalkozom, mert a kezelőorvosom eltiltott mindennemű szellemi kórokozótól és irodalmi fekélytől, a gyógyszerészem pedig szakmányban keveri az anti-frady ellenmérget!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Apám elmehetne erre az előadásra, mert én próbálom ugyan szeretni, de nem könnyíti meg a dolgomat!” /Frady Fanni, a költőgigász lánya/

„A fő különbség a celebek és köztünk cölibek között, hogy ők a saját gyereküket nem nevelik, mi meg a másét igen.” /Tréning atya, a Papnevelő Intézet Ministráns Focicsapata (PIMF) edzője/

„Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, mert ilyeneké az Isten Országa!” /Jézus/

„Dehogy engedjük! Ha fegyelmezetlenül odacsődülnek mindenféle vadidegen migránshoz, akkor mikor csinálják meg a rengeteg házi feladatukat és mennek el a lőtéri különóráikra, he?!” /Semmilyen Solt, az Országos Körösztény Orca Savanyító Katonás Alakulat (OKOSKA) ideológiai főparancsnoka/

„Annyira egy értelmetlen katyvasz, hogy tökéletes Kispál szám lehetett volna. Művészetnek egy olyan elvonatkoztatott éteri formája nyilvánul itt meg -nevezzük erős jóindulattal versnek- melyet kellő tudatmódosító szer nélkül megpróbálni értelmezni balgaság.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Na, gyerekek, mire gondolt a költő?! Szerintem ara, hogy az előadás hatására jövő héten már új nevelési fegyverekkel felvértezve tarthatlak kordában benneteket, ti rakoncátlan naplopók! Remélem, a szüleitek is ott lesznek és közösen rávehetünk titeket arra, hogy tanuljatok végre és oszoljon a sötétség abban a buta agyatokban! Hát nem értitek, hogy tudás nélkül az összes fiú a bányában fog dolgozni?! Reszkessetek, kőtörők!” /Kiégett Kenézné Depresszer Dúlifúlia, középiskolai magyartanár és betanított bányalégkondicionáló/

„ Ha nem megy a parent coaching,
Kérj tanácsot, ne légy mócsing!”
/Kocsi Konrád, kortárs költő és Kristály Kócsag díjjal kitüntetett coach/

„Nincs rossz gyerek, csak lerúgatlan fejű szülő. Persze nem itt Texasban, mert itt a tőlem való jogos félelem igazgat.” /Chuck Norris/

2016. március 2., szerda

Kínos kérés

Nem hívtalak rosszkor… helló?
Bocs… ha túl hangos a teló…
Majd halk leszek… nem zavarok?
Alszanak a… kik… haverok?

Megjöttetek… mind a heten…
Ugye… itt az emeleten?
Fáradt vagy… hat még a jetlag?
Mielőtt ledőlsz… esetleg…

Figyuzz… helyzet majdnem oké…
Itt ülök… úgy, mint egy zsoké,
Igen, ez a vicces benne…
Tudod, nagy szükségem lenne…

Ciki, hogy tulajdonképpen…
Magam ilyen ügyön tépem…
Talán nem vagyok egyetlen,
Akinek ez kellemetlen…

Nem figyeltem… úgy siettem…
Üres a rekesz mellettem…
Csípős ez a trutymó, ha mar…
Hozzál vécépapírt hamar!!!

„Három dolgot nem értek: mi az a vécépapír, miért kéne, hogy legyen és mi a probléma? Ennek a zavaros igricnek a kínos kérését mindenesetre nagy kegyesen elutasítom! Na, gyorsan vigyék innen a Bastille-ba! Sürgős trónszékelhetnékem lett!” /XIV. Lajos, a Napkirály/

„Ne sokat vacakolj vele Lajosom, mert csak fölöslegesen foglalja a helyet a börtönödben! Égettesd el máglyán, oszt’ nincs több gondod a kosztkvártélyára!” /I. Edward király, angol király/

„Máglya?! Minek a fát pazarolni az ilyen ápolatlan, borostás, kockás inges pernahajderre?! Ráadásul nagyon büdös, ahogy ég! Fejeztesd le a fattyút!” /VIII. Henrik, angol király/

„Na, mi van költő úr, olyan gyorsan múlt el a szorulása, hogy emiatt szorult helyzetbe került?! Nem szerezte be időben a papírt, ami elérhető?! Közben meg eszébe jutott a jelmondat, hogy ’Rászorultam, megírom!’, mi?! Rosszul tette! NEM ENG.!” /Főpári Alpár, főcenzor és vécétartozék díler/

„Hajnali háromkor hazaérünk a haverokkal az Oscar gáláról, a végre megkapott díjamtól boldogan ledőlök és már majdnem elalszom, amikor medvehangon felbrummog a mobilom, és ez a kretén némafilmes szövegíró szomszédom követeli, hogy egy tekercs vécépapírral szabadítsam ki a vécéjéből! Majdnem fölháborodtam, de közben eszembe jutott, hogy ebből lehetne egy jó filmet készíteni, amiért kaphatnék egy újabb Oscar-díjat!” /Leonardo DiCaprio/

„A mű a keményen nagydolgozó kisember szorult helyzetben történő kihez-mihez fordulásának már-már rusztikus retorikájú redundanciája. A biztos helyen ülés bizonytalanságának belső antagonisztikus önellentmondása adja a vers fanyar kanyarulatait, melynek farvizén úgy érezzük magunkat, mint Pilátus a Krédó Mulató mosdójában csőrepedés miatti vízhiány idején. A fölösleges szennytől való kétségbeesetten sziszifuszi szabadulni vágyása a reménytelen lelkiismeret maró létröggé materializálódott apoteózisa. Holnap kikérdezem!” /Trioxid Titanilla, középiskolai magyar-kémia tanár és a Krédó Mulató takarítónője/

„Fájront! Fáj is és ront is! Frady Endre a magyar irodalom idült kólikája és akut epilepsziás rohama! Ha a versét nem gépbe írta volna, hanem papírra, akkor legalább kitörölhette volna vele! Anyám szerint az írólapnak és a vécépapírnak azért nem ugyanaz a minősége, de hát ő sosem járt a szigligeti alkotótáborban, ahol hajnalban már az árokparti csalán is átcsúszott a minőségi rostán. Ez a versgörcs mindenesetre gyomorforgatóbb, mint a korabeli felolvasó estek alatt körbekínált Homoki Hánytató és a Badacsonyi Bélcsavaró!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nincs szükségem vécépapírra! Hangsebességgel megpördülök és a hangrobbanó levegő súrlódása leégeti rólam a salakanyagot. A kormot meg leizzadom magamról.” /Chuck Norris/

2013. január 25., péntek

Erporti népies


„Idesanyám, mely terminál,
Ahol becsekkolunk ma mi?”
„A tiketted determinál,
Ides fiam!” – szól a Mami.

„Mi van rajtad idesanyám?
Új a rámás csizmád? Muti!”
„Vettem. Figyuzz ide Sanyám,
Bizniszklasszon frí a gyuti!”

„Früstökre majd lesz-e dinnye,
Hoznak-e a sztyúárdeszek?”
„Énszerintem nem lesz, hinnye!”
„Tyűha, akkó’ hagymát eszek!”

„Idesanyám, ha esetleg
Időzónás izé okán
Aludnék, mer’ gyütt a dzsetleg,
Landoláskó’ rúgjá’ bokán!”


„Köszönnyük Kőttő úr, hogy a Jóska ecsémuramékat is belejírta ja művibe! Múttkorjába mink is vóttunk erpórton a póggármesternél, aki kopasz és leordította a mi hajunkat is, mer’ szerinte miattunk döglött meg a tehénnye, a Riska, pedig csak azér kötöttük a nyakába ja malomkövet, hogy ne sodorgya el a folyó, amikó fürdettyük, la!” /Pozsgás Imre betanított arató és diszkóportás/

„Nem erpórton voltak nálam Imre bá’, hanem raporton! És azt is mesélje el, hogy a másik tehenet, a Bimbót, azt meg minek vitték be a nagynyomású keszonba, he?!” /Dögényi Csákknorisz Béla feketeöves polgármester/

„Hát, mink csak sűrített tejet akartunk fejni tubusokba. A pöstiek veszik, mint a cukrot!” /Imre bá’/

„Jó utat, Jóska! Óvatosan üljetek a bizniszklasszon, nehogy beessetek a tengerbe, mer’ megharap a lokneszi szörnyeteg! Ámerikából meg ne felejtsetek el kavbój kalapot hozni a polgármester úrnak, mer’ anélkül mindig csillog a Napon a kopasz feje és elvakít minket a nemzeti ünnepkó’!” /Pozsgás Pityu betanított lakodalmas rocker és diszkópatkány/

„Nem szeretem az erpórtot, mer’ ott mindig elveszik tőllem a kaszámat! A sztyuárdeszek meg sose hoznak házipáleszt, amikor hagymát früstökölök!” /Pozsgás Jóska internacionális kaszakő díler/

„Dejszen ennek ritmusa van! Gyere Lajcsi, zenésíccsük meg, oszt’ bedanolásszuk magunkat a Csillag Születikbe! Szerintem még az Ajróvízijós Nótafesztivált is megnyerhessük mink, tyű!” /Bazseva Dikmár hegedavirtuóz/

„Hát inkább essen rám egy másfél tonnás könnyező márványszent, minthogy ezt a műnépi tajtparasztságot még egyszer elolvassam! A Loch Ness-i szörny rágja le mindkét karomat, ha legközelebb ilyen veszélyes hulladék verset veszek a kezembe! A spanyol inkvizíció cuppantsa ki WC-pumpával a szemgolyóimat, ha csak egy pillantást is vetek erre a vakond vendettával vert veteményeskert óborzalmas láttával vetekedő ragályos fekélyre! Lerombolni! Felszántani! Sóval behinteni! Ááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

 “Hola Roberto! ¡Ya voy! ¡Aquí estamos!” „Szia Róbert! Jövünk! Már itt is vagyunk” /Torquemada Tomi/