Miért pont én?!

Miért pont én legyek csóró,

Alkatilag száraz kóró,

Akit rágás közben ló ró?!

Miért pont én legyek senki,

Akit lenéz minden jenki,

Ha zsebéből centet csen ki?!

Miért pont én legyek árva,

Világban egyedül járva,

Mint egy légyanyátlan lárva?!

Miért pont én legyek negyed,

Akit konccá szabdalt kegyed,

Véreb elé vetve: „Egyed!”?!

Miért pont én legyek ijedt,

Félszből irkálandó ilyet?!

Irkáljon ilyet a Li Yet!!!

„Egyrészt nem Li Yet vagyok, hanem Jet Li, másrészt úgy megütlek, hogy arra sem lesz időd, hogy megkérdezd, miért pont én szakítottam át a mellkasodat a szemmel követhetetlen technikámmal, te önsajnáló balfácán! Legközelebb majd kétszer meggondolod, mielőtt egyszer leírod a nevemet csak azért, hogy a helyes dzsetli kiejtés helyett helytelen lijet legyen és rímeljen a hülye versedhez, te közkórházi pótágytöltelék!” /Jet Li (eredetileg 李连杰), kínai harcművész és színész/

„Frady Endre "Miért pont én?!" című verse egy humoros és ironikus költemény, amely az élet igazságtalanságait és a személyes sors kérdéseit boncolgatja. A vers szerkezete és rímelése könnyed, ugyanakkor a tartalom mélyebb gondolatokat ébreszt az olvasóban. A költő a mindennapi élet nehézségeit és az egyéni sors kérdéseit feszegeti, miközben a humor eszközével oldja a feszültséget. A versben megjelenő kérdések – "Miért pont én legyek csóró?", "Miért pont én legyek senki?" – mind olyan univerzális problémákat érintenek, amelyekkel sokan azonosulni tudnak. A költő játékosan bánik a szavakkal, és a rímek segítségével könnyedén vezeti az olvasót a vers sorain keresztül. A vers végén a humor csúcspontja, amikor a költő egy fiktív személyre, Li Yet-re hárítja a versírás feladatát, ezzel is jelezve, hogy a nehézségek és a kérdések elől való menekülés is egyfajta megoldás lehet. Összességében Frady Endre verse egy szórakoztató, mégis elgondolkodtató költemény, amely a humor és az irónia eszközeivel mutat rá az élet abszurditásaira és az egyéni sors kérdéseire.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Miért pont én kommenteljek,

Kit az élet fejre ejtett?

Legyen sör, fröccs komment helyett!”

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Midőn kocsmákból a rom ment,

Toltam a Nomen Est Omen-t

S dőlt sok sörös, föccsös komment!”

/Sörény Szörény, a Sújtó Sajtó bulvárhírügynökség fröccsöntő maligánfelelőse/

„Miért pont én írjam a választ?

Költő Gigász inkább választ-

-hatna más kommentelő választ!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szóismétlő tanonc/

„Ház úr, ne legyen már trehány!!!

Ennyire nincs ötlet sehány?!

Nem-komment kommentet behány?!”

/özv. Hóhányó Hunyóné Hólé Anyó, kisnyugdíjas show-szórónő/

„Miért pont én legyek a jó, miért pont én legyek a szép, mikor annyi minden választható még?” /M. András, a költő legállandóbb és legmiértjobbszebb kommentelője/

„Jóság, szépség eM-i reszort,

Ily lény hamva nem Sédbe szórt,

Díszsírhelyén botlik-csetlik

Veszprémi nép s mind a Jet Li-k.”

/Esterházy Nepomuk János (1754-1840), Veszprém vármegyei főispán és kamarás/

„eM úr, még mi választható?

Lehet önből csónak, ha tó

Lenne lakhelye tán,

Vagy lehetne metán-etán,

Esetleg egy fényes lakat,

Kit börtönőr rácsra rakat,

S hogyha vágyna lenni pufi,

Vóna héliumos lufi,

Esetleg még propán-bután,

S nézne önre jónép bután.”

/Gázi Géza, géztekercselő és gőzerőjű gizgazirtó/

Frady Endre "Miért pont én?!" című verse egy groteszk és ironikus panaszáradat, amely szinte paródiaszerűen felnagyítja a hétköznapi lét kiszolgáltatottságát. A vers beszélője egy tipikus "Miért pont én?" mentalitással fűszerezett, önsajnálatba fulladó, de mégis humorosan eltúlzott helyzetet fest meg. Az egymás után sorjázó kérdések nemcsak a világ, hanem a sors ellen is fellázadnak, miközben a ló, jenki, lárva és véreb groteszk képei tovább fokozzák a vers abszurditását. A formailag szabályos rímes szerkezet nemcsak erősíti a vers ritmusát, hanem ironikusan is tükrözi a beszélő önironikus viszonyát saját szerencsétlen sorsához. Az utolsó sor különösen szórakoztató: a "Li Yet" név poénos nyelvi játék, amely egy humoros kimenekülést kínál a beszélő önsajnálatából, mintegy odalökve a sorsát valaki másnak. Összességében Frady ismét egy könnyed, de nem feltétlenül mély művet tett le az asztalra, amely inkább a helyzetkomikumra és a szójátékokra épít, mintsem komoly érzelmi mélységekre.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Bobby Vinton 1964-es Mr. Lonely című száma óta nem tört fel ekkora velőtrázó önsajnálatgejzír, nem lőtt ki ilyen önszánalmas szívtépésvulkán, mint amekkorát korunk magaslélektani zenitje és mélylélektani nadírja, a beskatulyázhatatlan Frady Endre perzsaszőnyegbombázása hullatott elénk életunt mosollyal. Ha William Shakespeare ma élne, önfeledten tolongana a Frady Endre Puskás Stadioni harmadik teltházas felolvasóestjére jegyeket áruló pénztárak előtti végeláthatatlan sorban. Magyarország legnagyobb szerencséje, hogy Frady Endre felmenőit nem csatolták el Trianonban, így az ő költészetére sírva vigadhat a nemzet. Legyen a mi Frady Endrénk mind a tizenötmillió magyar Frady Endréje!” /Hónalj Hunorné Hanyatthomloki Hajnalka, a Hun Irodalmi Remekeket Istenítő Grémium (HIRIG) tótumfaktuma és éceszgébere/

„Kedves költő úr, ha mindenféle testi-lelki fogyatékosságai és hiányosságai vannak, mint például csóróság, árvaság, senkiség, negyedség, vagyis ha maga nem ein Übermensch, azt árja fajunk el nem tűrheti. Ezért egy szép hajnalon barátaink meglátogatják majd magát, és visszautasíthatatlanul jó ajánlatot tesznek a legközelebb eső koncentrációs táborunk felkeresésére, ahol nem csak azt ismerheti meg, hogy az Arbeit macht Frei, hanem megtanítjuk koncentrálni arra, amije van, és különféle fenyítésekkel -- mint például saját verseinek éjszakába nyúló felolvasása -- leszoktatjuk arról, hogy arra gondoljon, amije nincs. Ugyanis ott csak egy rongyos ruhája lesz. Vegyen példát az ismert versikéről: "Ali mindig víg legény / Vígan ül a teve tetején / A szemébe nem süt a nap / Nincsen nála boldogabb". Annál is inkább, mert a táborunkból csak az szabadulhat egy darabban, aki négy felvonásos vígoperát ír "Kerestem mindig a boldogságot, de nem találtam én" címmel. Addig is gondoljon bele, hogy ha tele a bele, akkor már elég szerencsés, ráadásul, ha egy darabban van, és nem rakták ecetes lébe, akkor már sokkal szerencsésebb, mint egy negyedelt savanyú uborka konzerv. Ugye, ez segít? Ja, és legyekről, légyanyákról és légyottokról vagy jót, vagy semmit. Hiszen tudjuk, hogy a légy jó, mindhalálig. Főleg, ha semmi más ennivaló nincs már.” /Stefi bácsi, a költőgigász legskizofrénebb kommentelője/

„Stefi bá’, e tábor ötlet

Remek! Ott ül száz ír, öt lett,

Negyven arab, meg a költő,

S letöltendő emberöltő

Közepette megy die Arbeit,

Izzasztva négy negyed tar bejt,

S míg zajlik a felolvasás,

Költőnek sírt nyeles vas ás.”

/Ali von Saubohnen, munkatáborparancsnok és a Falibaba és a vesebabló c. rockopera hadtáp szakértője/

„Miért pont én?! Miért pont én legyek a hivatalból kirendelt kritikusa ennek az egyensúlyzavaros hintaló rótta agyatlan lárvának, ennek a negyedkegyelmű centcsenő senkinek?! Kár, hogy bezártak a diliházak és így a kényszerzubbonyos Frady Endre nem a gumiszoba falára ír verset a nyálával, hanem szabadlábon az internetre a számítógépével! Ne lássam a boldoggá avatandó anyám szellemét cicanadrágban jódlizva hólabdázni, ha nem íratok egy sokkal értelmesebb verset a mesterséges intelligenciával! Íme:

Frady ChatGPT Endre: Miért pont én?!

Miért pont én, kit felhő vert agyon,

kit zápor áztat mindennap nagyon,

s akit kigúnyol minden madár, vagyon?

Miért pont én, kit jégeső talál,

s kinek fején vizes cipó dagad már,

mint duzzadt szörnyek kása dőre kár?

Miért pont én, kit sárkány fúj le útról,

s kire rászáll tízkilós kánya, dúdol,

míg hegyomlás dörög s a szívem búgol?

Miért pont én, kit áram csapdos össze,

s kinek bakancsa beázik, ez fürge,

mint szitakötő, ki pillekönnyen zümmög?

Miért pont én, kit tűz és víz cibál,

s kinek zokniján árvult szövet szál,

mint ázott lyuk, mi végül porba száll?!

Na, ugye?! Bár ennek a mondanivalója is abszolút duplanulla, ám ez még így is egy szellemi zenit Frady Endre mínusz végtelenjének nadírjához képest! A világirodalom és Frady Endre is jobban járna, ha utóbbi a negatív abbahagyva szögre akasztaná magát és ezentúl hagyná az önmaga természetes unintelligenciája helyett a mesterséges intelligenciát Frady Endre verseket írni! Akkor többet nem karcol ilyen férceket az arcunkba! Ez a karc lesz a végső! Frady, irány Döbling!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ez a vers, amelyet Puzsér Róbert a konkurens mesterséges intelligenciával alkottatott Frady Endre stílusában, sajnos több szempontból is elmarad a várt színvonaltól. A képek túlságosan erőltetettek és mesterkéltek. Az olyan kifejezések, mint a "vizes cipó" és a "tízkilós kánya", inkább nevetségesek, mintsem hatásosak. Bár a bokorrímes szerkezet megvan, a rímek gyakran erőltetettek és természetellenesek, ami rontja a vers olvashatóságát. Az abszurd elemek nem működnek jól, inkább zavaróak és értelmetlenek, mintsem humorosak. A vers inkább tűnik egy rossz viccnek, mint egy komoly költeménynek. A ritmus teljesen szétesik, a sorok hossza és a szótagszámok nem harmonizálnak, ami megnehezíti a vers folyamatosságát és élvezetét. A képi világ túlzsúfolt és képzavaros, ami elvonja a figyelmet a vers fő üzenetéről. Az olvasó könnyen elveszhet a túl sok kép között, és nehezen találja meg a vers lényegét. Összességében ez a vers nem sikerült jól, és messze elmarad Frady Endre stílusának valódi megidézésétől. A vers inkább tűnik egy gyenge próbálkozásnak, mint egy sikeres utánzatnak. Remélhetőleg a következő próbálkozás jobban sikerül majd.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Elolvasván magát az alapművet és az általa kiváltott reakciókat, meg kell állapítanunk, hogy a földi fajból vett véletlenszerű mintánk, jelesül Pataky Attila úgynevezett agya, tökéletesen reprezentálja az emberiség átlagos szellemi színvonalát, ami fertőzőnek tűnik, úgyhogy a saját biztonságunk érdekében keresünk egy másik galaxist, egy másik lakott bolygóval és azt próbáljuk meghódítani. A Földet akár szét is lőhetnénk, de egyrészt félő, hogy a káros maradványok szétszóródnának, másrészt ezek rövid időn belül úgyis el fogják pusztítani saját magukat. Miért pont én legyek az a parancsnok, akinek a lelkiismeretét ezek a véglények terheljék?!” /Dr. 0Xw6prcz_pty-Й♫άЮɸ_42/007jB, kis zöld UFO-parancsnok és galaxismérnök/

„Véglénynek neveztél minket, te kis zöld görcs?! Nesze, itt a vég, lény! Na, ezek is atomjaikra estek szét a szájam leheletétől!” /Chuck Norris/