„Ez a colstok tényleg mér col-
-ban, vagy ez csak kész átverés?”
Boltos bömböl: „Te ótvaros!!!
Colstok colban mér’ ne mérne?!
Elég, vár egy márna már, na!!!”
Felé tényleg márna úszik,
Uszonyában Arany Ászok
Meg egy tányér vesevelő…
„Álom ez csupán, vagy való?!”
Nyögi eszelősen Marcell
S arcán megremeg a morc áll…
Boltos (aki Király Ipoly),
Így szól: „Márnám, jön az apály,
Most íziben ússzál vissza;”
Mondatvégi pontosvessző
Jelzi, hogy a szörnyű hőség
Költőagyba hatolt húsig…
„Tisztelt költő úr! Egyrészt mielőbbi jobbulást kívánok az agyhúsának, másrészt meg hálásan köszönöm, hogy nem feledkezett meg arról, hogy a napokban ünneplem mindkét névnapomat!” /Márnavölgyi Ipoly Marcell, colstokkészítő kisiparos/
„Tisztelt költő úr! Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy még az ön igencsak rendellenes agya sem tartalmaz húst, csupán zagyos szöveteket, úgynevezett többfázisú kolloid-rezisztens trutymót, azaz genetikus zselét. Hús oda csak úgy kerülhet, ha a pácienst fejbe lövik pl. egy fagyasztott csirkével. Eme zagyva klapanciája után ez természetesen önnél sem kizárt.” /Dr. Agyassy Atanáz, nyúltagysebész és kisállat preparátor/
„Húsagyú poéta úr! Apály Magyarországon nem létezik, mert nincsen se tengerünk, se óceánunk! Dagály az van, de csak az Árpád híd pesti hídfőjénél, és még azt is bezárják, mert át kell építeni a 2017-es vizes világbajnokságra! Hű de mérges vagyok!” /Gőz Gézáné Pulyka Piroska, nyugdíjas úszómesternő/
„Mi van költő úr, reggel a budiban ránézett a falinaptárra, oszt’ rájött, hogy most van a Marcell, meg az Ipoly névnap, és kotlás közbeni költeni kezdett?! No, ezt szép nyögvenyelősen kipréselte magából! Nagyon NEM ENG!!!” /Ircell Mapoly, OKJ-s betanított főcenzor-helyettes és csősz/
„A mondatvégi pontosvessző oka nem a hőség, nem is a nyelvtani műveletlenség, hanem a folytathatatlan folytatni vágyása, a vég végtelenig túlnyújtásának akarása, melynek nem nyögés a vége, hanem a vég maga, de ez a vég lezáratlan, mint egy lelki sipolyműtét, egy spirituális fisztula episztola. A colstok valóságszigora körül lebegő már-már dadaista képzavarok és pszichedelikus hő-hű hűhó heurisztikusan elemeli a művet a seholvalótlanság talajáról. Igazi szinergikus színorgia!” /Seholi Skolasztika, színterapeuta és a Pszichedelikus Csakrafilter Teaház élményfelelőse/
„Ki nem állhatom a kancsal rímeket! Folyton a saját szemtengelyferdülésemre emlékeztet! Na, költő úr, kerüljön csak a kezem közé és megmutatom, hogy milyen az, amikor valaki nem jól végzi a munkáját!” /Bandzsa Bendzsi, bandzsi-dzsamping oktató és amatőr bendzsóművész/
„Mi ez a penetráns ízléstelenséggel átitatott versalakú salakanyag?! Milyen szellemi dögkút lehet annak a bensőjében, aki ilyen líramoslékot öklendez az emberiség képébe?! Milyen kérdés hangozhatott el a világegyetemen, amire Frady Endre volt a válasz?! Vajon mekkora űr fog megszűnni a halála után? Hányan fogunk pezsgőt bontva ujjongani a ravatalánál? Hányan röhögjük majd el a gyászbeszédét? Anyám szerint ízléstelen vagyok, pedig csak kapaszkodókat keresek.” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Egyszer egy másfél tonnás izommárna el akart úszni az Arany Ászokommal és a rántott vesevelőmmel, de összehajtogattam, mint a colsotokot. Azóta cikkcakkban úszik és beszélni is megtanult, hogy előre köszönhessen.” /Chuck Norris/
