Hanyi Istók*

Szereti azt Hanyi Istók*,

Ha vannak körötte kis tók.

Attól érzi magát jobban,

Hogyha mindbe belecsobban.

Ujjai közt úszóhártya

Rezeg, mikor vízbe mártja.

Testalkata tavi hali,

Mivel ő egy lápi pali.

Midőn farkaséhes vala,

Eledele tava hala.

Itala meg maga e tó,

S kedvenc klubja Rába ETO.

ETO úszótréner figyel,

Sok-sok edzés telik így el.

Parttól partig úszik Pista,

S nő a világrekordlista.

Várná őt bár Olimpia,

Elhúz s azt sem mondja: Szia!

Nem tudni, hogy hal-e, él-e,

Itt a vége, ússz el véle!

*valójában Hany Istók, de ilyen ritmustalan névvel nem lehet egy elit versbe bekerülni [a szerk. megj.]

„Covidos időszakban kinek van kedve Olimpiára menni? – kérdezném, ha egyrészt tudnék beszélni, másrészt pedig életjelt akarnék magamról adni, de nem akarok. Hadd higgyék rólam is, mint a szintén itt bujkáló Elvisről, hogy meghaltunk! Na, megyek is, mert vinnem kell neki a reggeli haladagját a búvárharang rejtekébe!” /Hanyi Istók*/

„Aki dunántúli pali,

S testalkata tavi hali,

Mért nem Szombathelyi Hali-

-ban gyorsúszik faltól fali-

-g?!”

/Mortalszombathy Menyhért, a Haladás úszószakosztályának szponzora és tiszteletbeli orvhorgász/

„A költő kedvenc csapatának, a Ferencvárosi Torna Clubnak, illetve a főhőshöz földrajzilag legközelebb lévő egyesületeknek, a Rába ETO-nak és a Szombathelyi Haladásnak a színe egyaránt zöld-fehér! Ugye milyen gyanús?! Ez nem lehet véletlen! Itt nagyon messzire kilóg a konteó lólába!” /Kohn Teó, összeesküvés elméleti fizikus és OKJ-s képzett csodarabbi/

„Hát Kapuvár már meg sincs említve, mert a mi csapatunk nem zöld-fehér?! Pedig kapuvári halászok fogták ki és a kapuvári plébánián lett István névre keresztelve 1749. március 17-én ez a halfiú! Skandalum, hogy minket már megint mellőznek! Felforr bennünk a kapuvári kópévér!” /Pecás Pityu, kapuvári lokálpatrióta és lakodalmas rocker/

„Én is írtam erről a vízi fiúcskáról az A Névtelen vár c. regényemben, de arra a gondolatra, hogy ebben a témában bármilyen irodalomjegyzékben együtt szerepeljek Frady Endrével, elindul a gyomromból visszafelé a rólam elnevezett bableves…” /Jókai Mór, író és a róla elnevezett bableves rendszeres fogyasztója/

„A Jókairól elnevezett Jókai bableves már rég nem ugyanolyan, mint az a babcuspájz, amilyet Jókai Mór evett, sőt a mai változatára talán már rá sem ismerne. Mi itt a menzán a konzerv változatára esküszünk. Ez után még Hanyi Istók* is megnyalná mind a nyolc-tíz úszóhártyás ujját! Tudom, hogy senkit sem érdekel, de azért megemlítettem.” /Bablé Béla, a dunai vasmű olvasztárséfje/

„Frady Endre olyan otthonosan mozog a népköltészet területén, hogy bármely olvasója igazi tősgyökeres tajtparasztnak gondolná. A népdalokra jellemző egyszerű páros rímekben lépdelő lápvidéki kifejezések az ősmagyar mocsárvilág regölve jajgató és gajdolva vigadó rögvalóságát idézik meg. Az ókori Olimpia megemlítése a közismert ősmagyar-ógörög rokonság metaforája. Nagy Sándor már a neve alapján is magyar, ugyanakkor Homérosz ugor nyelvű kétsorosa, az

                    Olümposzról Zeusz

                    Vízesésen leúsz’

is a fent említett nyelv- és vérrokonságot igazolja. Bár nem tudom, szükség van-e bizonyítékokra ott, ahol mindenki tudja, hogy Attila, Chuck Norris, Zeusz és Jézus is ómagyar, mint a Mária siralom, a Föld pedig lapos? Igazságot Hunniának! Mindent vissza! Hanyi Istók* for President!” /Vitéz Árvalányhajassy Ártányné Lóhalál Levédia, a Fradysta Irodalmi Népnemzeti Gimnázium (FING) magyar-történelem szakos tanára és haditerv készítő kisiparos/

„Ha azt mondanám, hogy Frady Endre úgy ír verset, ahogy Karácsony Gergely várost vezet vagy Hajdú Péter tévéműsort, akkor az a laikus kívülálló számára dicséretnek tűnhetne, pedig nagyon nem az! Ez a megátalkodott rímdíler még a hírhedt szellemi nadírokat is messze alulmúlóan ontja magából az idült tehetségtelenség kiszellőztethetetlen és eltávolíthatatlan mocsokfoltjait! Tragikus témaválasztása olyan esetleges, hogy a fenti degenerációt is csak azért okádta a képünkbe, mert véletlenül eszébe jutott a nyelvtanilag teljesen elrettentő Istók - kis tók rímpár! Könyörgöm, dobjuk a mocsárba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ez a Hanyi Istók* a Guinness világrekordja elérésekor majdnem feleannyi időt tudott a víz alatt tölteni egy levegővétellel, mint én levegővétel nélkül.” /Chuck Norris/

Teveláb

Jeticsizmás teve körül
Képződnek a földön kis tók,
Melyek partján lábsót törül
Testéről csöpp Hanyi Istók.

Kis lényre bús idők járnak:
- Idesanyám, messze űz e
Jeticsizmás dromedárnak
Kipárolgó lábszagbűze!

Patavízen döngő legyek
Felhőjében nyíg a teve:
- Jaj, feleim, nincs mit tegyek,
Izzadt lábnak híg a leve!

„Fújj, ez gusztustalan! Vizuális típus vagyok, felfordul a gyomrom ennyi undormánytól! Fellép végre a hatóság a vérlázító ízlésrombolás ellen, vagy magam vegyem a kezembe a dolgokat és önbíráskodjak kicsinyég?! Arccal a jó ízlés felé!” /Hasfelmetsző Jack, londoni sorozatgyilkos/

„Jaj, szegény ütődött porontyom a lábszag elől pont a sivatagba menekült, miközben órákat sem bír ki víz nélkül! Költő úr, tegye már jóvá a hibáját és írjon bele egy globális felnedvesedés miatti villámgyors elmocsarasodást a versébe, mert különben pépesre verem a koponyáját a pléhlavórommal! Kretén!” /özv. Hanyiné, nyugdíjas mosónő/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! József Attila óta tudjuk, hogy a mosónők korán halnak, tehát nem érik meg, hogy nyugdíjba mehessenek! Özv. Hanyiné ergo egy időzavaros fikció csupán! NEM ENG.!” /Lektor Lajos, a Cenzorok Állami Pénznyelő Alapítványa (CÁPA) legfőbb pecsétőre/

„A rutinos, de halandó olvasó poszttraumatikus állapotában kapaszkodókat keres. Merugye, neki ott a földön, a mázlista késő utókorral szemben, nem áll rendelkezésére könyvtárnyi szakirodalom a felkészülésre, vagy az utókezelésre. Kábultan keresi a magyarázatot, a rejtett összefüggéseket, a formához a tartalmat, az értelmes élet jeleit. Hát nem ez a művészet?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha izzad a teve lába,
A sivatag totál kába,
Féreg szorul be a fába,
Visszafelé foly’ a Rába,
Lefordul a trónról Sába,
S behány a vasorrú bába
Az új jeticsizmájába.”
/Rímdüh Rezsőné, a Költőket Olykor Múzsákkal Csókoltató Intézet (KOMCSI) betanított ihletügyi főelőadója/

„Ha nagyon izzad a lábam, én is a kardélre hányok. Ilyen a mesehőssors. Miáááúúú!” /Jeticsizmás Kandúr/

„A jeticsizmába beleizzadó teveláb szembesített azzal, hogy a vasorromba gyárilag beleépített szovjet szagszűrő sem mindenható.” /a vasorrú bába/

„Uuuuhrrrr mhrrrrr aaaaaahhhrrr möööááááhhrrr uuuuu!!!” /Csubi Csubakkovics Csubakka, szovjet jeti lovag/

„Ne aggódj Csubi, te nem jeti vagy, hanem wuki! Neked nem a teve stylistoktól kell félned, hanem a birodalmi lépegetőktől! Azok majdnem olyanok, mint az izzadó lábú tevék, csak jóval nagyobbak, nincs púpjuk, fémvázasak és nem jeticsizmát hordanak, hanem wukikalapot.” /Han Solo/

„Mi ez a sekélyes ordenáréság, ez az öntömjénező szagbarbárság?! A hasament igásló citromozzon a Szibériába száműzött sírgödrömre, ha nem tiltom el anyámat ennek az irodalmi trambulinról a költészet medencéjébe vizelő médiapatkánynak a mucsai lábszagú klapanciáitól! Frady Endrét pedig szájon át lélegeztetéssel próbálja meg sikertelenül újraéleszteni egy nagy büdös szájú jeti!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha akarnám, tudnék olyan keményen edzeni, hogy csordultig izzadjam a Grand Canyont, de nem teszem. Már rajtam van az összes izom.” /Chuck Norris/

Reneszánsz

- A reneszánszomat élem! – rikkantotta minden lihegés nélkül a 96 esztendős Sipoly bá’ és egy csukafejessel belekezdett a második 10 kilométeres pillangó sprintjébe. A Hanyi Istók Sportuszoda lelátójáról ketten figyelték.
- Gratulálok, doktor úr! Úgy tűnik, hogy az új dop… hmmm… étrend kiegészítő hatása minden képzeletet felülmúl. Az öreg pár hónapja még gyógyíthatatlan tüdőbajban és krónikus izomsorvadásban szenvedett, már majdnem meg is volt rendelve az akciós kínai hamvasztó urnája, most pedig minden megerőltetés nélkül döntögeti a világcsúcsokat. Hihetetlen! – hüledezett Csobánczy Csömény, az úszók szövetségi kapitánya.
- Hát igen, ez a polipzsírban oldott cethere koncentrátum csodákat művel! – mosolygott Dr. Kénkövi Kund, az Őszi Alkony Öregek Otthona főorvosa, aki nem mellesleg a Nemzeti Doppingellenes Központ (NDK) tudományos kutatójaként, e fedőszerv védelme alatt egy kicsi, ám annál elszántabb tudóscsoport élén vette fel a versenyt a világ legnagyobb sportnemzeteinek tiltott ajzószer készítőivel.
- Очень хорошая вода! – mászott ki elégedetten a vízből Iván Kozirev egykori öntőmunkás, az Összorosz Nyűttacél Művek vezérigazgatója.
- Wada*?! – sikoltott ijedten Csobánczy Csömény és a vízen járva kiszaladt az uszodából.
- Na, úgy látszik, hogy stikában ő is beszippantott pár grammot a galileai apostolbogár kivonatból! – kuncogott Kénkövi doki.
- Reneszánsz, dokikám, reneszánsz! – integetett mind a nyolc karjával Sipoly bá’ és a hátán lévő lyukból bő vízpárát lövellt a lelátóra. Egy pillanatra elgondolkodni látszott. – Mondja, doktor úr, normálisak ezek a rajtam esett változások? – cuppogott a szilás fogsorával.
- Nagyon helyesen teszi Sipoly bácsi, hogy a kockázatokról és mellékhatásokról kezelőorvosát és gyógyszerészét kérdezi meg, azaz engem!
- És mi a válasz? – türelmetlenkedett az elállatiasodni látszó kísérleti alany.
- Csoda tudja! – vont vállat Dr. Kénkövi Kund és gyors léptekkel elhagyta az országot.
- Doktor Csoda! Csoda doktor! – hörögte partra vetett halként Sipoly bá’.
- Polipzsír, cethere koncentrátum, galileai apostolbogár kivonat, reneszánsz…  - suttogta az okostelefonjába Iván Kozirev a KGB titkos doppingügynöke, majd visszadobta a vízbe a már erősen légszomjazó Sipoly bá’-t.
- Спасибо! – szedte össze maradék orosztudását Sipoly bá’.
- Не за что! – biccentett az orosz kém, majd tűnődve felsóhajtott - Что это ренессанс?!

*World Anti-Doping Agency