A következő címkéjű bejegyzések mutatása: menza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: menza. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. február 22., hétfő

Gitártok

Bonjour, je suis gitártok!
Remélem, hogy kitártok,
S bennem lévő gitáron
Muzsikál majd Gitt Áron.

Gitt Áronnak kockás a-
-z inge, és a kóckása
Kedvenc menza kajája.
Mindenkinek aján’ja.

Kárpitmintám muskátlis,
Abban rejtek puskát is,
Gitt Áronka alkotta:
Szolfézsvizsgán álkotta.

„Mentségemre szolgáljon, hogy a kottapuskát anno nem magamnak, hanem akkori épp aktuális örök szerelmemnek, Tuba Rózsának készítettem. Én ugyanis jó voltam szolfézsból, ő pedig szép. A vizsgája sajnos még így sem sikerült, ezért kényszerből pénzügyi pályára ment és ma már dúsgazdag bankár. Én pedig csóró zenetanár lettem Bartók, Kodály és Liszt országában. Ja, és mára már megutáltam a kóckását, de másra nem futja.” /Gitt Áron, középiskolai ének-zenetanár és utcai muzsikus/

„Diákkori szerelmem, Gitt Áron még ma is nagyon szépen muzsikál! Ha a Kóckása utca sarkán játszik, a fitneszteremből jövet az Audim ablakából mindig dobok egy százast a muskátli mintás gitártokjába.” /Krőzus Krutonné Tuba Rózsa, a Lóvétermelés Okosba’ Pénzügyi és Nulladózási Intézet (LOPNI) vezérigazgatója és a Dalszínházak Országos Hangfesztiváljának (DOH) főszponzora/

„Ne szórakozzanak itten a nevemmel, mer’ feszűtt leszek, és amikó’ én feszűtt vagyok, akkó’ gitártokokat szokok kendermámoros arccal szanaszéjjel rugdosni!” /Kóckása Kenéz, menzai dolgozó és illegális vadkender tiloló/

„Külföldi bemutatkozó hablaty?! Kockás ing?! Gitártokban rejtegetett puska?! Ebből terrorveszély lesz, akárki meglássa! Illetve senki nem lát meg semmit! Nincs itt semmi látnivaló, mindenki szépen hazamegy! Költő úr, maga meg velünk jön és elbeszélgetünk! Szépen elmeséli, kik a tettestársai! Neveket akarok! Egyedül nem írhatott ilyen orbitális felforgató marhaságot! Nem kérjük ingyen az információt, de amit kap érte, azt nem teszi ki az ablakba!” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, a Terrorista Alakokat Síkidommá Lehengerlő Intézet (TASLI) meggyőzési szakreferense/

„Ez egy annyira öntörvényűen kozmikus szöveg, hogy belehalnék, ha nem zenésíthetném meg! Ja, hogy én valami másba már belehaltam?! Pech! Hullafáradtnak érzem magam! Úgy tűnik, ez egy nehéz nap éjszakája…” /John Lennon, néhai ex-beatle/

„Az ujját a közélet viharos tengerének pulzusán melengető költő egy, az orrára koppintó gitárhúr együtt rezdülésével hatol mélyen a felszín alá és ott olyan társadalmi problémákat feszeget látszólag félunott közönnyel, hogy aki vele együtt alámerül, az akkorát kap, hogy olyannyira arról koldul, hogy a fal adja a másikat. Zenepedagógiai témát ilyen fájdalmas elmeerózióval és belső szenvedelemmel utoljára talán csak a nagy Rapnyánczy Kösztöny járt körül, de ő sajnos belepistult. Emlékét megőrizzük!” /özv. Rapnyánczy Kösztönyné Hámoll Hedvig, nyugdíjas teniszütő- és gitárhúrozó/

„Frady Endre megint olyasmit tett le az asztalra, amit jóérzésű ember az orrát befogva és vastag gumikesztyűt húzva mer csak megközelíteni és egy műanyag zacskóba helyezve kidobni a stilizált kutya jellel ellátott célkukába. Anyám szerint ilyen siralmas szóvicceket csak néhai osztálytársa, a később méltán elfeledett megélhetési költővé süllyedt Rapnyánczy Kösztöny szokott volt írni. Látatlanban én kérek posztumusz elnézést Rapnyánczy Kösztönytől az összehasonlításért! Ilyen szellemi bűzbombákat csak Frady Endre képes eregetni! Nem lehetne a NASA-val elutaztatni ezt az irodalmi véglényt egy Marson tartandó író-olvasó találkozóra?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem kell ide a NASA, Robikám, elhajítom én a Marsra ezt a líraterroristát! Ha a kis zöldek esetleg visszahoznák, akkor őket is űrpéppé tilolom a szemöldökömmel!” /Chuck Norris/

2015. május 14., csütörtök

Menzadal

Tátott szájakon kikukkant a róka... /Mozilla Firefox felvétele/
Suliban a kaja felé
Kígyóznak a sorok,
Táp kerül a tömeg elé
S telik a sok torok.

Menza körül ebéd táján
Elhalkul a móka,
Jó pár gyerek tátott száján
Kikukkant a róka.

  refr.:
  Millió, millió, millió róka száll,
  Répaszín takaró tavaszi út porán...
  Millió, millió, millió róka száll,
  Heverő gyerekek sulinak udvarán...

Délután a menza körül
Dőlnek vállak vállnak,
Gyomorrontva nincs, ki örül,
S róka komák szállnak…

  refr.:
  Millió, millió, millió róka száll,
  Répaszín takaró tavaszi út porán…
  Millió, millió, millió róka száll,
  Heverő gyerekek sulinak udvarán…

„Tisztelt Igazgató úr! Gyermekem, Haspók Huba 4.c. osztályos tanuló, két nappal a sajnálatos események után még mindig halványzöld! Elmondása szerint az aznapi ebédje a benne úszkáló zöld bogyómászó poloskák nélkül is ehetetlen lett volna, mert szürkés lila volt és szippantós kocsi illatú. Állítólag a konyhások gázálarcban és gumikesztyűben osztották az adagokat! Kérem a felelősök haladéktalan és elrettentő szigorú megbüntetését!” /Dr. Haspók Henrikné Ajtonyi Anorexia, OKJ képzett dietetikus/

„Tisztelt Anyuka! Megértem a felháborodását és jogos bosszúvágyát, de meg van kötve a kezünk. Nemzeti főhatóságunk, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által étkeztetésre megszabott pénzkeretünk nem teszi lehetővé a szintén felülről kijelölt ebédbeszállítónk, a Dögkút Patkányirtási és Közétkeztetési kft lecserélését. Természetesen panasszal fogunk fordulni a KLIK süket fülei felé, de ezen kívül csak egyet tehetünk, könyöröghetünk a Mindenhatóhoz néhány jó helyen elhelyezett mennykőcsapásért! Maradok kiváló tisztelettel!” /Dr. Csodaváró Csaba, iskolaigazgató/

„Alávaló rágalom, hogy a mi ételeink ehetetlenek! Amikor a maradékot – ami érdekes módon gyakran több mint a kiszállított mennyiség – elszállítjuk a polgármester úr sertéshizlaldájába, az állatok kétharmadának sosincs tőle semmi baja. Aki ezt kétségbe vonja, az nemzetáruló és arról lepereljük tiltott önkényuralmi jelkép mintájú alsógatyáját is!” /Mutyi Milán, a Dögkút Patkányirtási és Közétkeztetési kft főtanácsadója/

„Végre! Ezzel a brutális rókamámorral Frady Endre véletlenül nem egy banális témát tapos agyon, hanem kivételesen egy hasznos közéleti problémához nyúl! Persze üröm az örömben, hogy mindezt olyan ordenáré tehetségtelenséggel és gyomorforgató naturalizmussal teszi, hogy ha anyám nem rántja a tátott szám elé a celebmintás hányózacskómat, akkor most födémmel együtt vihetném a nappali feltéphetetlen padlószőnyegét a patyolatba répaszínteleníteni! Kettő pont! Na jó, csak másfél!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban egyszer nekünk is adtak romlott kaját a suliban, de amikor látták, hogy inkább a puszta kezemmel félbeszakított szakácsot ettem meg, onnantól nekem csak 5 Michelin-csillagos étteremből hozattak ebédet.” /Chuck Norris/

„Ez az izzadt zokniízű dalszöveg engem az azóta oszlásnak indult Okádó Mikádó együttes Hasbavágó Nemzethaláltánc c. számára emlékeztet, az volt ilyen egysíkúan kőbunkó! Éljen a rókaszagú gatyarock! Jeeee!!!” Nagy Feró, a nemzet csótánya/

2013. december 10., kedd

Menzasas

Sas a menzán /a NASA felvétele/
Kelkáposztán úszó fasírt
Fölött pár kört szirti sas írt
Nyálcsorgatva, mint ki éhes,
S ijedtemben szóltam: Hé, hess!

Ekkor ez a szörnyű kan sas
(Akkora, mint másfél Kansas!)
Étkem mégis elorozta:
Se fasírt, se kelkáposzta,

Se rósejbni, se sült saslik!
Bő torka, e böhöm sas lik
Mindent nyel és halomba ront,
Mint csókos a köznép vagyont.

Mégse haltam éhen, bízs ám,
Mert maradt még tejberizsám!
Megnyugtató nekem e jel:
Abszurdisztán jobban tejel!

„Bízs ám?!?!?!?! Bízs?!?!?! Ááááááá!!! NEM ENG.!” /Szimpla Szatyor, főcenzor/

„Bizsony, bizsony! Így kurucosan, tyű!” /Frady Endre, népi költőgigász és szép szuperstatikus/

„A menza dolgozói nevében kikérjük magunknak a feltételezést, hogy az étkezdénk légterében ragadozó madarak röpködnek! A nyilvánvalóan illuminált állapotban lévő költő valószínűleg egy a plafoni lámpához túl közel merészkedő zöld bogyómászó poloska, vagy egy kardfogú csótánylepke árnyékát vélte szirti sasnak. Arról pedig nem mi tehetünk, hogy a figyelmetlen vendég asztaláról egy farkaséhes egészségügyi dolgozó, vagy pedagógus elcsórja a napi menü maradékát. A tejberizsünk viszont tényleg meglepően jó! Ezt mi magunk sem értjük...” /Tápossy Tohány, a Recirkulált Maradék Menza üzemigazgatója/

„Felháborító ez az EU-bérenc nihilista pánikkeltő liberálbolsevik fűzfapoéta, aki gúnyos fröcsögésével kétségbe vonja népi … ööö... polgári demokráciánk legújabb vívmányait! Magyarország igenis jobban tejel … ööö … teljesít!” /Finesz Jenő, országimázsért felelős ideológiai menedzser és betanított lózungbérenc/

„A legálisan főzhető pálinka hatására rám törő őszinteségi roham hatására be kell ismernem, hogy az ország és bárgyú népe számomra tényleg jobban tejel.” /Zsákszám Alajos, csókos oligarcha/

„Mi very örülni, hogy state-ünk, az USA szíve lenni benne versben! Költő lenni great magyar! Mi szeretni anyaország! Könny szökni szívbe, mikor hallani kelkáposzta és fasírt! Jó magyar konyha! Óhaza! Brühühü...” /Steve Pacal, ámerikás magyar és Kansas City polgármesteri hivatalának főportása/

„Texas háromszor akkora, mint Kansas, de itt nincs egyetlen sas sem, mert már rég megettem az összeset.” /Chuck Norris, csúcsragadozó/

„Megemlíthetném, hogy Kansast nem kansasnak, hanem kenzesznek ejtik, de ez olyan lenne, mintha egy fekália halom közepén a zöld döglegyet egy feketére cserélném. Anyám szerint van szépen csillogó zöld döglégy is, de ezt most hagyjuk! A méltán lesajnált költő mindannyiunk közös bánatára nagyon szorgalmas, de sajnos nála a mennyiség nem minőségbe csap, hanem a fent említett marhatrágyába. Mi meg mosakodhatunk. Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ismét egy vers, sőt csupa nagybetűvel VERS, amelyben korunk korszakos zsenije eljátszik a valóság gondolatával, és világpolgárként a jellegzetes óbudai angoljával elénk helyezi a menzák szilaj vadságának és a tejjel-mézzel folyó Kansasnak a már-már antagonisztikus elementaritását! Éljen a közétkeztetés, mert ott mindig bőven van maradék!” /Éhkopp Aranka, középiskolai magyartanár és menzai mosogató/