Gitártok

Bonjour, je suis gitártok!
Remélem, hogy kitártok,
S bennem lévő gitáron
Muzsikál majd Gitt Áron.

Gitt Áronnak kockás a-
-z inge, és a kóckása
Kedvenc menza kajája.
Mindenkinek aján’ja.

Kárpitmintám muskátlis,
Abban rejtek puskát is,
Gitt Áronka alkotta:
Szolfézsvizsgán álkotta.

„Mentségemre szolgáljon, hogy a kottapuskát anno nem magamnak, hanem akkori épp aktuális örök szerelmemnek, Tuba Rózsának készítettem. Én ugyanis jó voltam szolfézsból, ő pedig szép. A vizsgája sajnos még így sem sikerült, ezért kényszerből pénzügyi pályára ment és ma már dúsgazdag bankár. Én pedig csóró zenetanár lettem Bartók, Kodály és Liszt országában. Ja, és mára már megutáltam a kóckását, de másra nem futja.” /Gitt Áron, középiskolai ének-zenetanár és utcai muzsikus/

„Diákkori szerelmem, Gitt Áron még ma is nagyon szépen muzsikál! Ha a Kóckása utca sarkán játszik, a fitneszteremből jövet az Audim ablakából mindig dobok egy százast a muskátli mintás gitártokjába.” /Krőzus Krutonné Tuba Rózsa, a Lóvétermelés Okosba’ Pénzügyi és Nulladózási Intézet (LOPNI) vezérigazgatója és a Dalszínházak Országos Hangfesztiváljának (DOH) főszponzora/

„Ne szórakozzanak itten a nevemmel, mer’ feszűtt leszek, és amikó’ én feszűtt vagyok, akkó’ gitártokokat szokok kendermámoros arccal szanaszéjjel rugdosni!” /Kóckása Kenéz, menzai dolgozó és illegális vadkender tiloló/

„Külföldi bemutatkozó hablaty?! Kockás ing?! Gitártokban rejtegetett puska?! Ebből terrorveszély lesz, akárki meglássa! Illetve senki nem lát meg semmit! Nincs itt semmi látnivaló, mindenki szépen hazamegy! Költő úr, maga meg velünk jön és elbeszélgetünk! Szépen elmeséli, kik a tettestársai! Neveket akarok! Egyedül nem írhatott ilyen orbitális felforgató marhaságot! Nem kérjük ingyen az információt, de amit kap érte, azt nem teszi ki az ablakba!” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, a Terrorista Alakokat Síkidommá Lehengerlő Intézet (TASLI) meggyőzési szakreferense/

„Ez egy annyira öntörvényűen kozmikus szöveg, hogy belehalnék, ha nem zenésíthetném meg! Ja, hogy én valami másba már belehaltam?! Pech! Hullafáradtnak érzem magam! Úgy tűnik, ez egy nehéz nap éjszakája…” /John Lennon, néhai ex-beatle/

„Az ujját a közélet viharos tengerének pulzusán melengető költő egy, az orrára koppintó gitárhúr együtt rezdülésével hatol mélyen a felszín alá és ott olyan társadalmi problémákat feszeget látszólag félunott közönnyel, hogy aki vele együtt alámerül, az akkorát kap, hogy olyannyira arról koldul, hogy a fal adja a másikat. Zenepedagógiai témát ilyen fájdalmas elmeerózióval és belső szenvedelemmel utoljára talán csak a nagy Rapnyánczy Kösztöny járt körül, de ő sajnos belepistult. Emlékét megőrizzük!” /özv. Rapnyánczy Kösztönyné Hámoll Hedvig, nyugdíjas teniszütő- és gitárhúrozó/

„Frady Endre megint olyasmit tett le az asztalra, amit jóérzésű ember az orrát befogva és vastag gumikesztyűt húzva mer csak megközelíteni és egy műanyag zacskóba helyezve kidobni a stilizált kutya jellel ellátott célkukába. Anyám szerint ilyen siralmas szóvicceket csak néhai osztálytársa, a később méltán elfeledett megélhetési költővé süllyedt Rapnyánczy Kösztöny szokott volt írni. Látatlanban én kérek posztumusz elnézést Rapnyánczy Kösztönytől az összehasonlításért! Ilyen szellemi bűzbombákat csak Frady Endre képes eregetni! Nem lehetne a NASA-val elutaztatni ezt az irodalmi véglényt egy Marson tartandó író-olvasó találkozóra?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem kell ide a NASA, Robikám, elhajítom én a Marsra ezt a líraterroristát! Ha a kis zöldek esetleg visszahoznák, akkor őket is űrpéppé tilolom a szemöldökömmel!” /Chuck Norris/

Álmos vagyok...

Álmos vagyok, kávé kéne,
Vagy egy nagyon hangos éne-
-kóra, hol a harsány zajtó’
Két szemhéjam, mint az ajtó
Felcsapódik, s reng az agy is,
S eladdigi öreg nagyis
Csoszogásom brékre fordul,
S viking dalt üvöltök fjordul,
S szolmizálok kortárs Bartók
Stílusban s a kottatartók
Eldőlnek, mint hód rágta fa,
Ez a fíling hű de kafa!
Pörög a hód, hat a hód-szer,
Király ez a Kodály módszer!


„Hej, költő úr, nagyon elkapta a fonalat! Életem mélypontján én is a népzenéhez meg a néptánchoz menekültem és rögvest minden megváltozott! Vettem egy sarkantyús csizmát meg egy kócsagtollas főt, pödrött bajszot növesztettem és feleségül vettem egy nótafát. No, azóta már nem depresszióval kezelnek, hanem csipőficammal, térdkalácshüttyögéssel, gerincpöndörülettel, dobhártyaszakadással és hangszálcsomóval! Sej de rütyütyü!” /Igric Imre, csizmarámázó és betanított népi figura/

„Na, hát ezért kell bevezetni az iskolákban a kozmopolita liberális természettudományi tárgyak helyett a mindennapos énekórát! Előbbiek csak mételyező ajzószereket tudnak adni a világnak, míg az utóbbi magát a népi szépet. A mindennapi testnevelés és ének hatására nem lesz még egy ország a világon, ahol a dolgozó nép ennyire gyönyörű menetdalolással fog tudni zárt alakzatban elvonulni nemzeti ünnepen a dísztribün előtt. Előre!” /Csasztuska Csaba, a Néplélektani és Futballügyi Minisztérium helyettes szakállamtitkára/

„A történelemkutatás egyértelműen kimutatta, hogy a vádlói előtt Péterre visszanéző Jézus, a fjordok mentén cselből menekülő hajókból visszafelé átkot szóró vikingek, az árvalányhajas múltat visszasíró nemzettestvéreink, Attila a hun visszafelé nyilazó harcosai és a Vissza a jövőbe című film teljes stábja mind-mind igazi ősmagyar. Bartókot és Kodályt még vizsgáljuk.” /vitéz Turulvári Szittya Tódor, amatőr történész és népligeti csősz/

„Mi kérünk elnézést, ha túl zajosan forgunk a sírunkban!” /Bartók Béla és Kodály Zoltán/

„Költő úr, szerintem mind jobban jártunk volna, ha ehelyett a sok zagyvaság helyett mégis inkább a kávét választja! Vagy egyszerűen csak fekszik aludni!” /Instant Igor, az Eurovíziós Dalfesztiválon a Brazil Babkávé díjjal kitüntetett Feketén árult fekete c. világsláger ünnepelt szerzője/

„Én is hozzászólnék, de épp eszek és tele van a pofám kéreggel. Nehéz így megszólalni, mert ez a kaja fás!” /Hubert, a bepörgött hód/

„Ki szólított? Jézusom, egy beszélő hód! Tisztátalan! Azonnal megkövezni!” /Kajafás, jeruzsálemi főpap/

„Kétségtelen, hogy órán néha kicsinyég túl hangosan és túl hamisan éneklünk, de egyik fő feladatunknak tekintjük, hogy itt képezzük ki a jövő szurkolótáborát. Egy futballstadionba mégsem lehet beterelni egy templomi kórust, hogy ott zöld sasokról énekeljen!” /Franstadt Friedrichné Groupama Gazella, a ferencvárosi Frady Endre Versipari Szakközépiskola énektanára és vénaszkenneletlen futballhuligán/

„Álmos vagyok én is, de inkább megvakíttatnám magam, minthogy ilyen óborzalmakat írkáljak! Különben is a bátyám az írástudó könyvmoly, nem én!” /Árpádházi Álmos herceg, Könyves Kálmán megvakíttatott öccse/

„Mázlista vagy vakegér! Bár nekem lenne egy bátyám, aki még időben elvéteti a szemem világát, hogy ne kelljen szembesülnöm ezzel a kanálisból visszatüremkedő kloáka végtermékkel! Anyám szerint azért vagyok egyke, mert egyrészt utólag báty helyett legfeljebb egy öcsöt tudott volna nekem szülni, másrészt viszont engem látva ettől is elment a kedve. Na, azt hiszem, itt az ideje, hogy eltiltsam a szókimondástól!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban én is jártam szolfézsra, de amikor a ’Csendes éj’ éneklése közben a leghátsó sorból leordítottam a karvezető haját, megkérte, hogy ne jöjjek többet. Miután megfojtottam az orrszőrömmel, feloszlott a kórus.” /Chuck Norris/