Hajléktalan vak dalt,
S hozzá ezért székeket
Stefánia vagdalt.
„Mit csinálhattam volna, szörnyen hamisan énekelt! Még szerencse, hogy volt nálam pár szék, amit a lila majmok lelátójáról szakítottam fel!” /Dr. Saslik Stefánia, adóellenőr és a ferencvárosi B-közép zöld sas kórusának női szólamvezetője/
„Au, ez fájt! Egy kis apróért énekeltem, nem székdarabokért! Jaj, és még rugdosnak is!” /Dr. Humán Huba, négy diplomás munkanélküli, hajléktalan vak koldus/
„Hé, rendőr úr, ne rugdossa már azt a szerencsétlent a vasalt bakancsával!” /Dr. Kalkuttai Piréz, szociális munkás és jogvédő aktivista/
„Ne aggódjon nagypofájúkám, a kincstári bakancs mindent kibír! Bent az őrsön majd kipucoltatom valamelyik őrizetessel. Maga kornyikás vakegérkém, meg ne halálhörögjön nekem közterületen, mert ha itt mer meghalni, megbírságoltatom!” /Tapló tizedes/
„Az utcai incidens minőségbiztosítás híján teljesen spontán, tervszerűtlenül és abszolút nem ISO szerint folyt le. Amennyiben minden résztvevő kitölti öt példányban az alábbi űrlapokat, akkor el tudok tekinteni a szigorú pontlevonásoktól. Így ni, meg is vagyunk! Egymilliót kapok. Számlával egymillió háromszázhetvenezer lenne.” /Pökhenddy Pörc, uzsorás és ISO auditor/
„Megszüntetjük a szegényeket! Magyarország jobban teljesít!” /óriásplakát a hajléktalan vak székdobált teteme fölött/
„Na, oszoljunk emberek, nincs itt semmi látnivaló! Te meg, Stefikém, ne bőgj úgy, mint egy gyerek! A legközelebbi meccsen személyesen én vezetem majd a biztonságiakat és szerzek neked vadonatúj székeket ezek helyett a széttörtek helyett! Na, menjél dolgozni és felejtsd el ezt a hajléktalan trógert! Remélhetőleg számodra mára ez az arc lesz a végső!” /Saslik Sutymánd, őrnagy/
„A leghatározottabban tiltakozom, hogy a nevemet egy ilyen fércmű sározza be és elmenjen tőlem az emberek étvágya! Pereljünk séf úr, pereljünk!” /Stefánia vagdalt tepsis burgonyával/
„A szocializmusban szocializálódott szociálisan érzékeny költő rusztikus szarkazmussal billenti fenékbe a kapitalizmusban kapitalizálódott kapitálisan érzéketlen társadalom ormótlan otrombaságának destruktív könyörtelenségét. A tipikus ’Ha a hegy nem tejel Mohamendnek, Mohamed agyonveri a hegyet’ mentalitás teljes átélése teszi a verset olyan szívmelengetően visszataszítóvá. Lelki sonkapácban megforgatott böjti rögvalóságiszony, ne hagyj el!” /Sonkády Eulália, a Koplaló Katarzis c. folyóirat esz- és isztétája/
„Anyám szerint a Stefánia vagdalt finom, de ő nem érti, hogy ez az átok bérigric egy ócska szóvicc miatt pillanatok alatt lerombolt mindent, amit költőink évszázadok alatt felépítettek! Frady Endre vasalt bakancsos ormótlan verslábával négy sorban rugdosta halálra a magyar irodalmat. Ha lenne hangom, azt énekelném, hogy ’Mindig van lent és még lentebb, ne várd a csodát, és üvöltve mondd, hogy ne tovább!!!’. Vae victis!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Engem egyszer alvás közben vasalt bakanccsal megrúgott valaki. Reggel felébredve láttam meg, hogy hónaljból kiszakadt a lába.” /Chuck Norris/
