A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szőlő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szőlő. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. június 1., kedd

Távkacs dal

Távszőlőnek táv a kacsa,
Messziről is éri permet.
Ritka, mint a pávakacsa,
Az ily terebélyes termet.

Ezen jó sok szőlő terem,
Ám, ha féloldalas, mint a
Srég várban egy dőlő terem,
S egyke alatt mérleghinta,

Akkor megfeszül a kacsa,
Szakad s nagy borzalmak lesznek:
Mamuttojást szül a kacsa,
S szőlőnk túl kevés lesz szesznek!

Venyigénknek szesze nyista?!
Tény állasa igen makacs,
S kapzsi én, a Lesz ennyi?-sta
Dönt: Ne legyen túl táv a kacs!

refr.:
  Bortóban szól kicsi kacsa,
  Míg odaúsz’, picsi-pacsa,
  Míg visszaúsz’, pacsa-picsi:
  Jó szőlőnek kacsa kicsi!

„Te jó ég, hogy írhat verset olyan valaki, aki annyira tudatlan, hogy keveri szőlészt a szülésszel, a kacsot a kacsával, miközben utóbbiról sem tudja megállapítani, hogy kacsa-e vagy tőkés réce?! És egyáltalán, miért él az ilyen?! Kinek kell?! Kinek hiányozna, ha nem lenne?! Kinek nem hiányzik most, hogy van?! Ezt nem lehet józanul kibírni! Bort ide, de rengeteget!” /Szeszkazán Szilárd, szőlész-borász és távkacsoló szaktanácsadó/

„Mi a fene??? Hogy? Mi? Nem találom a szavakat. Költőnket új vírus támadhatta meg és a ronthatatlannak hitt színvonalat is új szintre, akarom mondani mélységbe taszította. Ez már valami...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Nem bántásként mondom, költő úr, de nem gondolt még arra, hogy dalos őrjöngés helyett gúzsba kötteti és űrkapszulába gyömöszölteti magát, oszt’ rövid visszaszámlálás után bumm és irány a kozmosz, csak oda?!” /Őszinte Ödönné Köntörfalazatlan Klaudia, véleményvezér és a kacska kacsot kedvelő költőket kiutáló kaszt kórusvezetője/

„Előttünk, a Frady Endre művek lektorálásával megbízott szerkesztők előtt két út van: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Igyunk!” /Bibliofil Béla, a Sz Egyelt Szóvirágok (SZESZ) c. szubkulturális folyóirat minden lében kanala/

„Jobb az óbor, mint a méhtej,
Frady Endre verse métely!
Jobb a szőlő, mint a cserje,
Aki tudja, Fradyt verje!”
/Újpesti Barnabás, a Lenin Is Lehidalna A Múltba Abált Jövőt Ostorozó Mételytől (LILAMAJOM) c. alternatív irodalmi honlap rímgépkezelője/

„Jaj, de cukimuki és ütyülüpütyülü ez a kicsi kacsa picsi pacsa! Bár egy szót sem értek belőle, mégis megkönnyeztem! Ha jól emlékszem az iskolai irodalomórákra, akkor ezt a teljes bensőnket átjáró bizsergést hívják a magyartanárok katéternek!” /Rükverc Rezsilla, médiakárosult plázacica és élő kirakatbábu/

„Nem katéter! Katarzis! Rezsilla, mondanám, hogy már bánom, hogy átengedtelek kétszer aláhúzott kettes alával, de mégsem teszem, mert ellenkező esetben talán még ma is itt ülnél a padban és lehet, hogy pont te rúgnád ki alólam a hokedlit, amikor felkötöm magam miattad a teliholdra!” /Szerencsekerékbetört Sziszifuszné Mókuskerék Matild, magyartanár és anonim alkoholista/

„A költő a birkanépnek szánt bukolikus bulvár bökvers kategóriában is megmutatta, hogy ő az irodalmi éceszgéberek non plus ultrája és a szellemi tótumfaktumok csimborasszója! A kristálytiszta keresztrímek és az önfeledt szójátékok Wolfgang Amadeus Mozartja ismét megmutatta, hogy nem minden zeneszerző csokigolyó, de minden csokigolyó finom, különösen akkor, ha alkohollal van megtöltve. Ó, magasságos mélységi mámor, Frady Endre a neved!” /Hanyatthomloki Hümella, a Műélvezetekben Tobzódók Köre (MTK) főállású élvhajhásza és világirodalmi viszonyítási pont/

„Mi ez a nem tudom micsoda?! Hogy lehet az abszolút mélypont alá süllyedni?! Ráadásul ennyivel?! És hogy került Frady Endre dióagya a szőlőprésbe?! Anyám örök életére esküszöm, esküszöm, hogy felgyújtom a szőrtüszőm, ha nem mozgatok meg minden követ, hogy az vethesse rá elsőként Frady Endrére, aki csak akarja! Hééé… várjanaaak… még nincs kőőő…” /Puzsér Róbert, letaposott kritikus/

„Én akarom dobni a követ! Én akarom! Én is! Én is! …” /kaszával-kapával és kacsmetszőollóval felszerelt őrjöngő tömeg/

„Érdekes, én is mondtam egy szőlőtős példázatot és másnap keresztre feszítettek. Pedig az enyém közel sem volt ilyen szörnyű.” /Jézus Krisztus/

„Hosszú életem során sok hülyeséget olvastam, de ez a kacsos überel mindent. Kénytelen leszek Új-Zéland mellé úszva átütni a Földet, de az öklöm helyett csak a kisujjamat használom, hogy ne egész Budapest lyukadjon át, csak a degenerált poéta cafata pöckölődjön bele a Napba.” /Chuck Norris/

2014. július 16., szerda

A szőlőtő

A kép csak illusztráció - NASA felvétele
(vö. János 15:1-17)

Jézus mondá: „Én vagyok a
Szőlőtő, s szőlőművese
Jó Atyám, és Ő az oka,
Hogy szőlőben nincs művese.

Egészséges szőlőtőkén,
Ami vagyok, ti vagytok a
(Ti bizony!) szőlővesszők. Én-
-rajtam fürthad ring, nem toka.

Ki gyümölcsöt sokat terem,
Rögvest megtisztítva leend.
(Ki nem, irány sötét verem,
Ahol néki rossz lesz The End!)

Gyümölcstermelés ráta, ím
Nő és lőn bő lelki étek.
Így hát, drága barátaim
Egymást nagyon szeressétek!”


„Legújabb verses Bibliánkban, a Nagyon-Nagyon Egyszerű Fordítás 3.0 verziójában Jézus szavai piros betűvel vannak szedve. A zárójelbe tett részek a legrégebbi kéziratok egy részében nem szerepelnek. A versek nyomokban rímeket tartalmaznak.” /Dr. Lélekfejű Jenő, az Élő Vizes Manna Kiadó főszerkesztője/

„A nagyon-nagyon egyszerű verses Bibliában fűzfapoétánk végre megtalálta a neki való alkotói terepet. A kiadónak javasolnám, hogy az eladási példányszám egyről a kettőre növelése érdekében Frady Endre szavai fehér betűvel legyenek szedve. Ez esetben nem rúgnám magam ijedtemben szemgolyón, ha meglátnám, hogy anyám kölcsönkapta az egyik példányt.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Művese?! Szentségtörés! Kegyeletsértés! BLASZ II… izé… blaszfémia! Agapé statikus… illetve… ööö… apage satanas! Kiátkozni! Megkövezni! Felnégyelni! Máglyára, ki ellenszegül! Monnyonle!” /özv. Sumányiné Gizike, kórustag és siratóasszony/

„A költő-hidász mint pontifex maximus ver hidat ég és föld, teológia és geológia, menny és maraggy közé. A keresztrímek a fájdalmas áldozatra, a zárójelek pedig a közéjük rekesztett szövegre emlékeztetnek. A mélyenszántóan igaz szavak borvöröse szemünk elé emeli az ’in vino veritas’ magasztos színpompáját. A poéta szőlővesszejének legfrissebb gyümölcse méltán indítja meg az olvasótábor pavlovi reflexű nyálelválasztását.” /Dr. Nyálassy Nyihók, állatorvos és a Keresztyén Borászok Lapja olvasószerkesztője/

„Egykor rajtam is szokott volt szőlő teremni, de mivel mindig szétkenődtek rajtam a fürtök, amikor bebújtam a kommandós ruhámba és utáltam, ha a cukros létől ragadt a hónom alja, így leszoktam róla.” /Chuck Norris/

„Jaj, költő úr, ne tessen mán ilyen eszementségeket irkafirkálni! Hát hogyan lehetne Jézus szőlőtőke, amikor a templomban is láttam, hogy nem gyökere van nekijje, hanem lába! Tán asztat hiszi, hogy azért van a keresztre kötözve, hogy arra nőjön az indája nekijje?! Ezt a húgyagyúságot! Gyorsan iszkoljon innen költő úr, míg még a béketűrésembe vagyok és nem rendezek kaszával-kapával író-olvasó találkozót!” /Eke Elek bá’, locsmándi lucernatermelő/

„Muszáj voltam lírába önteni a most vasárnap leendő prédikációm központi témáját! Koordináták: Lurdy Ház I. emeleti konferenciaközpont, 17:00. Szuper lesz!” /Frady Endre, költőgigász és lelkészmérnök/

„Atyám, bocsáss meg neki, mert szent együgyűségében gőze sincs, hogy mit cselekszik!” /Ferenc pápa/

2013. november 20., szerda

Vegetáriánus tigris

Megtért vega tigris legel.
Hadd osonhassak én meg el,
Míg elő nem bújik az ó-
-tigris, aki ragadozó!

Szőlőbokron véletlenül
Szerencsétlen szerecsen ül.
Vadunk, amint hátán rág át,
Kiköpi a szőlő ágát:

- Jobb hát e hát, mint a szőlő! –
- bömböl s vadászni ki ő lő,
S áldozatul magam esek.
Új vegák még veszélyesek!

„A megtérés metamorfózisában az ó-tigris meghal, hogy átadja helyét az újjászületett új-tigrisnek, aki az ártatlan bárányok marcangolása helyett beéri a természet zöld ajándékai keltette mennyei felfrissüléssel. A költő kishitűsége és a szőlőfürtök között megbúvó ostoba szerecsen húsos háta keltette kísértés azonban jelen esetben oly erős volt, hogy új hívünket ismét vétekbe sodorta. A költő és a szerecsen már megbűnhődtek, eltévelyedett hívünket pedig vezeklésül három hét léböjtre szólítom fel. Hé, nem mész innen te dög?! Mit csinálsz?! A lábam! Segítsééééég!!! Ááááááá…” /Csalánossy Paraj, a Nagy Ződ Vega Közösség főkérődzője és fűbútorasztalos/

„Ostoba szerecsen, mi?! Te rasszista fűevő! Jó, hogy a tigrised lezabálta a büdös lábadat, mert így egyben beférsz a bográcsba! Ahogy anyám mindig mondogatta: Akit ma megehetsz, ne halaszd holnapra!” /Ungabunga Nyamnyam, kannibál törzsfőnök/

„Höhö, egyszer pár másodpercre én is vegetáriánus lettem, amikor a villámról a krumpli mellől leesett a hús, de gyorsan észhez tértem! Kell a füstölt csülök, meg a szaftos tokaszalonna, mert egy férfi százhúsz kiló alatt csak karácsonyfadísz!” /Bicepsz Bölény Béla, erőemelő és kasszafúró/

„Mivel fogazatunk és bélrendszerünk a mindenevő sertésekéhez hasonlít, akkor táplálkozunk helyesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Véreim, vályúhoz!” /Dr. Bélbolyh Baltazár, egykori középiskolai biológia-kémia szakos tanár, jelenleg a Rusztikus Mangalica Alternatív Falatozó főszakácsa/

„Apúúú, ha a tigris ugyanolyan sárga-fekete csíkos, mint a méhecske, akkor mér’ nem száll virágról virágra és mér’ nem csinál mézet, apúúú?!” /Besenyő Evetke, nagyon egyszerű általános iskolás tanuló/

„A tigris maradjon a kaptafánál, ha már egyszer megette a susztert! A suszter meg nem veri vissza a fényt, mer’ már a suszter matt!” /Besenyő István, Evetke apukája és Pandacsöki Boborján edzője/

„Ha anyám olyan húst tálalna elém, ami csak feleannyira sületlen, mint ez a vers, akkor az utálkozó bömbölésem miatt összefolyó taknyom-nyálam látványa elől visszamenekülne a konyhába, és inkább szénné égetné, csak hagyjam már abba. E verset is addig kéne nyílt lángon oxidálni, míg a költője a verselgetés helyett más hobbit nem keres magának. A csalánban történő tigrisbukfencezést tudnám javasolni.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„All you need is fű, all you need is fű, all you need is fű, fű, fű! Fű is all you need!” /John Lennon, a ’Fű, de ződ a fű!’ c. vegetáriánus himnusz szerzője/

„Szeretem a vegetáriánus tigriseket, mert amikor berúgom őket a számba, már eleve magukba foglalják a salátaköretet is.” /Chuck Norris/