Kancsal búvár, kire bú vár

Hogyha eltörik egy búvár,

Tengervízbe ömlik bő vér,

Mivel akit tép a cápa,

Szétszakad, mint ócska cipő.

Búvár s cápa közti viszály

Nem vaklárma – valós veszély!

Cápa bizony erős állat,

Majdnem átharap egy üllőt!

Búváron bár van pár vasing,

Cápa bánattól nem visong,

Súlytól a srác mélyre merül,

S csökken benne harci morál.

Cápának ő konzerv kaja,

Fémjét töri, ő meg kijő

Kancsalul és rá kint vár bú...

Hű, ez a vers milyen vérbő!

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/TslgBC3nmJo

„Nem is tudom, hogy a búvárnak vagy a cápának szurkoljak. Azt hiszem, attól függ, ki a búvár...” /M. András, a költő legállandóbb és leghezitálóbb kommentelője/

„Kik az unszimpatikusan antipatikus ellenségei, eM úr?! Neveket akarok! Kiknek szervezzek akciós búvárzsúrt, hogy aztán rájuk uszíthassam az idomított harci cápáimat?!” /Vérgőzőssy Vendelné Vadállatiasch Vendetta, a Cápákat Idomító Cezaromániás Alapítvány (CICA) vezéramazonja/

„eM úr személyválogató,

Hisz’, ha ellensége a tó

Mélyén éhes cápát talál,

Nem gyászol, ha jő a halál.

Ám, ha barátja a búvár,

Akkor örvend, midőn bú vár

Cápára és családjára,

Tehát ilyen srófra jár a

Zagyelméje eme nemes

Úrnak, kinek neve eM-es.”

/Dr. Döcsméki Dinsztik, dromedár doktor és deduktív dilibogyó díler/

„Ez a költemény úgy viszonyul a tengeri kalandlírához, mint egy félrehordó betonkeverő a bécsi filharmonikusokhoz. A rímek nem egyszerűen kancsalok: szemműtét után is két irányba néznek egyszerre. A vers logikája egy fuldokló búvárkompresszor hörgésével zakatol előre, miközben a cápa és a búvár konfliktusa olyan mélységeket jár be, amelyekbe az irodalomtörténet józanabb szereplői már rég nem merészkednek.

A zárósor külön bravúr: ritka pillanat, amikor egy vers saját vérbőségét dicséri meg, miután előtte négy strófán át módszeresen szétcincálta önmagát. Fájdalmas, abszurd, és megmagyarázhatatlanul szórakoztató – mint amikor valaki egy búvárharangban próbál szteppelni egy éhes cápa előtt.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ha kemény a búvárharang,

Abba fejet bever hering.”

/Mélytengeri Menyhértné Magasvízi Margaréta, pizzasütő mester és ex-sellő/

„Ha Búvár Kund a hősi fúrójával Vérbős-Nagymarosnál állította volna meg Brüsszelt és a hadiflottáját, akkor Tripartitum visszaverte volna Trianont, sőt mindenki mindent visszavert volna, mindent vissza! Emellett a hun búvárok úszkálás mellett vízibicikliznének és vízen futnának is – mint Jézus, akiről tudjuk, hogy szintén ősmagyar volt, ahogy Szűz Mária is!!! – akkor trianoni gyász helyett triatloni dicsőség hatná át a teljes Kárpát-medencében fürdőző és dagonyázó nemzetünket! Ősmagyar búvároknak ősmagyar fürdőgatyát! Ahogy a nagy hun költő írta:

          Káposztában főjön kecske,

          Korcs tangánál jobb a fecske!

          Búvárt rág bár cápaagyar,

          Klott-gatyázzon, aki magyar!

Nem leszünk oszmán tangaszeráj! Nem, nem, soha! Tormasorba sorakozó! Aki nem áll be, annak reszeltek! Aki nem lép egyszerre, rászoktatjuk vegyszerre!” /Vitéz Csávás Kálmán, a Lázálomfejtő Ürgeöntő Katonaszökevények Egylete (LÜKE) ápoltja és eltakartja/

„Tangaszeráj, reszelt tormával

 

Kancsalrímnek mi értelme,

Annál jobb egy starking alma.

Később sem ered el eső,

Ballábamon nincsen kesztyű.

 

Kendermagos kicsi cápa,

Este delet harangoznak,

Megérett a ténymahorka,

2x3 többnyire 4!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legténymahorkakedvelőbb kommentelője/

„Ténymahorka, kendermaggal

Tény ma horka, holnap akhor,

S megéretten delel ék-húr

Alakban és cápa meg is

Ijed, hogyha kendermagos.

Jót röhög a búvár Костя,

Bár ballábán nincs is kesztyű.

Kétszer három legtöbbször hat,

Ha emelem, gyakran szúr hát.

Cápának mutatok fügét,

S búvár rúgja ki a fogát!”

/Csomolády Csemő, csupaszív csúcsragadozókat csigákra cserélő csokinyúlcipő csempész/

„A lényeg: ez a vers úgy fröccsen szét, mint a kancsal rímpárok által összetartott, de már rég lejárt szavatosságú búvárfelszerelés — egyszerre groteszk, harsány és szándékosan túlzó.

A szövegben a cápás hentelés és a „kijő kancsalul” típusú rímakrobatika olyan, mintha Frady Endre egy víz alatti stand-upot próbálna tartani, miközben a közönség fele már rég elúszott a látványtól. A „bú vár” – „búvár” – „bő vér” triumvirátus pedig olyan erővel csapódik egymásnak, mint két részeg tengeri csillag árapálykor.

A végeredmény: egy vérbő, csattogó, önironikusan túlzó fradyendrei geggép, amelyben a líra ugyan elmerül, de legalább buborékot vet.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endrén csillog geg-gél,

Amint rímet szülve guggol.”

/Google Gézáné, rímbába és geg-gél díler/

„Költő vért kíván

Ettől mind kivan

Vége van kicsi

Jön már a kocsi

Elvisz, lesz nyugink

Megszűnik nyűgünk

A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!”

/Dr. Ház Juniorkonyha-díjas nyugidoki/

„Ha Háznak a Junior-

-konyhájában Jenő úr,

Akin ázik cipőbél,

Levest kérne cápából,

Hápognának kacsa nők,

S vége lenne kicsinek.”

/Nyűgnyíl Nyögnyál, nyugdíjas kacsa-csacsacsa oktató és fejnehézbúvár/

„Ettől a versműtől szabályosan megfagyott a vér a kancsal ereimben! Olyan elementáris erejű, egzisztenciális mélylíra ez, ami fém- és cápafogak kegyetlen csikorgásával tépi szét az emberi lélek ócska cipőjét. Frady Endre nem finomkodik: addig üti a kancsal rímek üllőjét, amíg a magasművészetből csak a velőtrázó, konzervdobozba zárt zokogás marad. A befejezés katarzisa után az ember legszívesebben maga is egy vasingben merülne alá a melankólia tengerébe... Hű, ez a kritika milyen vérbő, de a versnél nincs feljebb!” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Sokak szerint az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyek a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rosszindulatú daganatok és a cukorbetegség. Tengerparti fiatal búvárok és szörfösök a cápatámadásra szavaznak, a magyar nemzettudathasadtak szerint a templomba nem járó piréz migráncsok a legfőbb rossz, míg a labdarúgás szerelemesei szerint a korrupt FIFA, UEFA és a teljesen értelmezhetetlen kezezési szabályok teszik elviselhetetlenné az életet. DE TÉVEDNEK!!! SÚLYOSAN TÉVEDNEK!!! FRADY ENDRE ÉS AZ Ő KÖLTÉSZETE AZ EMBERISÉG LEPUSZTÍTÓBB JÁRVÁNYA ÉS MÉTELYE!!! Ő MAGA SZ EMBERI SZELLEMET ÜLDÖZŐ MENTÁLIS FŐINKVIZÍTOR, AKINEK EGY EMBERI AGYRA TAPOSÓ NAGY BÜDÖS LÚDTALPRA ÍRT KÉTSOROS KLAPANCIA VOLT A JELE AZ OVIBAN!!! ELÉG!!! NEM BÍROM TOVÁBB!!! VESSETEK BÚVÁRRUHÁBAN A CÁPÁK ELÉ!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ…” /Puzsér Róbert, döblingi beutalt kritikus/

„Egyszer deréktájon ketté akart harapni egy óriáscápa, de elpusztult az agyába robbant fogsora miatt.” /néhai Chuck Norris/

Vegetáriánus tigris

Megtért vega tigris legel.
Hadd osonhassak én meg el,
Míg elő nem bújik az ó-
-tigris, aki ragadozó!

Szőlőbokron véletlenül
Szerencsétlen szerecsen ül.
Vadunk, amint hátán rág át,
Kiköpi a szőlő ágát:

- Jobb hát e hát, mint a szőlő! –
- bömböl s vadászni ki ő lő,
S áldozatul magam esek.
Új vegák még veszélyesek!

„A megtérés metamorfózisában az ó-tigris meghal, hogy átadja helyét az újjászületett új-tigrisnek, aki az ártatlan bárányok marcangolása helyett beéri a természet zöld ajándékai keltette mennyei felfrissüléssel. A költő kishitűsége és a szőlőfürtök között megbúvó ostoba szerecsen húsos háta keltette kísértés azonban jelen esetben oly erős volt, hogy új hívünket ismét vétekbe sodorta. A költő és a szerecsen már megbűnhődtek, eltévelyedett hívünket pedig vezeklésül három hét léböjtre szólítom fel. Hé, nem mész innen te dög?! Mit csinálsz?! A lábam! Segítsééééég!!! Ááááááá…” /Csalánossy Paraj, a Nagy Ződ Vega Közösség főkérődzője és fűbútorasztalos/

„Ostoba szerecsen, mi?! Te rasszista fűevő! Jó, hogy a tigrised lezabálta a büdös lábadat, mert így egyben beférsz a bográcsba! Ahogy anyám mindig mondogatta: Akit ma megehetsz, ne halaszd holnapra!” /Ungabunga Nyamnyam, kannibál törzsfőnök/

„Höhö, egyszer pár másodpercre én is vegetáriánus lettem, amikor a villámról a krumpli mellől leesett a hús, de gyorsan észhez tértem! Kell a füstölt csülök, meg a szaftos tokaszalonna, mert egy férfi százhúsz kiló alatt csak karácsonyfadísz!” /Bicepsz Bölény Béla, erőemelő és kasszafúró/

„Mivel fogazatunk és bélrendszerünk a mindenevő sertésekéhez hasonlít, akkor táplálkozunk helyesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Véreim, vályúhoz!” /Dr. Bélbolyh Baltazár, egykori középiskolai biológia-kémia szakos tanár, jelenleg a Rusztikus Mangalica Alternatív Falatozó főszakácsa/

„Apúúú, ha a tigris ugyanolyan sárga-fekete csíkos, mint a méhecske, akkor mér’ nem száll virágról virágra és mér’ nem csinál mézet, apúúú?!” /Besenyő Evetke, nagyon egyszerű általános iskolás tanuló/

„A tigris maradjon a kaptafánál, ha már egyszer megette a susztert! A suszter meg nem veri vissza a fényt, mer’ már a suszter matt!” /Besenyő István, Evetke apukája és Pandacsöki Boborján edzője/

„Ha anyám olyan húst tálalna elém, ami csak feleannyira sületlen, mint ez a vers, akkor az utálkozó bömbölésem miatt összefolyó taknyom-nyálam látványa elől visszamenekülne a konyhába, és inkább szénné égetné, csak hagyjam már abba. E verset is addig kéne nyílt lángon oxidálni, míg a költője a verselgetés helyett más hobbit nem keres magának. A csalánban történő tigrisbukfencezést tudnám javasolni.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„All you need is fű, all you need is fű, all you need is fű, fű, fű! Fű is all you need!” /John Lennon, a ’Fű, de ződ a fű!’ c. vegetáriánus himnusz szerzője/

„Szeretem a vegetáriánus tigriseket, mert amikor berúgom őket a számba, már eleve magukba foglalják a salátaköretet is.” /Chuck Norris/

Veszélyes játék

Így kezdődött... /Dr. Pacsmag Lajos felvétele/

Az agg Gyula bá’ elégedett mosollyal tolta mutatóujjával előre a fekete bástyát. Már épp mattot áriázott volna a pökhendi Lajos doktor képébe, ám még csak a maaa-nál tartott, amikor az olcsó kínai sakktáblából egy felkonyuló vastag szálka felnyársalta érzékeny ujjbegyét. Agg Gyula bá’, a nyugalmazott zongoraművész vad fortissimo sikolyt hallatva önkéntelenül hanyatt vetette magát és sajnálatosan átbucskázott a tetőterasz korlátján, majd ráesett a szomszéd cirkuszigazgató kertjében sütkérező krokodilra. A szerencsétlen hüllő úgy megijedt, hogy hátán az agg Gyula bá’val átvetette magát a kertet határoló zajárnyékoló falon, egyenesen az autópálya leállósávjába pottyanva, ahol egy lefüggönyözött fekete Audi éppen jobbról előzött egy százötvennel cammogó rendőrautót.
A felhangzó szirénahangot a Doppler-effektus miatt a szokottnál egy oktávval mélyebbnek halló vén zongoristát a zavartnak tűnő krokodilon megpattanó luxusautó ablaktörlője szakszerűen eltávolította a szélvédőről. Az agg Gyula bá’ hózentrógerével a visszapillantó tükörbe akadva lebegett az Audi oldalörvényeiben.
- Távolodó lila a rendőrautó? – kérdezte volna, ha az orkán nem fújja le a torkán a műfogsorát, de aztán rájött, hogy csak a vöröseltolódás miatt látja annak. Az Audi hirtelen satufékezett és az agg Gyula bá’ rakétaként csapódott be az autópályán keresztben fekvő, olcsó kínai sakktáblákat szállító kamion rakodóterébe…
A kicsit elhasználtnak látszó nyugalmazott zongoraművész petyhüdt testébe fúródó mintegy négyezer szálka eltávolítására a Szemmelversz Klinika baleseti sebészetén került sor. A műtétet a pökhendi Lajos doktor végezte némi kárörömmel a maszkja alatt. A műtét remekül sikerült és az ettől még pökhendibb Lajos doktor gondoskodott róla, hogy a frissen nyírt sündisznóhoz hasonlító páciense ébredéskor pont az ő arcába bámulhasson. Az agg Gyula bá’ első pillanatban úgy megrettent a fölé hajoló maszkos arctól, hogy majdnem ráköpte az álmában felböfögött protézisét, de aztán a pökhendi szempárt felismerve elmosolyodott:
- Mattot kaptál öcsém!
- Jaj, Gyula bá’, dehogy kaptam! Ha nem pont akkor kezdett volna el gyakorolni az artistaiskolai felvételijére, észrevette volna a fehér futómat, amivel lecsaptam volna a fekete bástyáját és három lépésben én adtam volna mattot magának, höhö, Gyula bá’!
Na, az agg Gyula bá’ erre úgy elszégyellte magát, hogy elvörösödött fejjel kitántorgott Amerikába, ahol a karrierjét egy kis dél-dakotai McDonald’s hagymakarikázójaként kezdte, ám szorgos munkával egyre feljebb és feljebb lépkedett a ranglétrán, míg végül egy a direkt az ő kedvéért végrehajtott alkotmánymódosítás után ő lett az Amerikai Egyesült Államok első magyar elnöke. Az első magyar pápa forró hangú táviratban gratulált.
Uncle Gyula ezután legjobb kommandósával, az örökifjú Chuck Norris-szal elraboltatta és színe elé állíttatta a távoli Magyarországról a rajtaütéskor épp Túró Rudiban sakkozó pökhendi Lajos doktort. Az akció nem ment egyszerűen, úgyhogy fél Európa, az Urálon túli területek és Alaszka is lángokban állt, a kiborult Csendes óceán vize pedig átömlött az Atlantiba.
- Fusson, ki merre lát! - kiáltotta a pökhendi Lajos doktor, de az agg Gyula bá' intésére az amerikai atléta válogatott egyetlen fehér futója az ovális irodába sprintelt és könnyedén megelőzte. Még célfotóra sem volt szükség, úgyhogy a célfotóst elbocsájtották és jelenleg egy dél-dakotai McDonald’s-ban zacskózza a ketchupöt.
- Nesze neked fehér futó! – kiáltotta röhögve a diadalától szinte visszafiatalodott agg Gyula bá’ és a másodpercekkel megvert és szinte már-már alig pökhendi Lajos doktort testőreivel Chuck Norris lábai elé vettette, aki a tetőablakon át kirúgta őt a világűrbe. Tán még ma is ott kering, hacsak azóta bele nem zuhant a Napba.
- Veszélyes játék ez az atlétika! – köpött a földre Chuck Norris, majd puszta kézzel meghámozott és megevett egy gömbvillámot.