A következő címkéjű bejegyzések mutatása: futó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: futó. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 21., csütörtök

Veszélyes játék

Így kezdődött... /Dr. Pacsmag Lajos felvétele/

Az agg Gyula bá’ elégedett mosollyal tolta mutatóujjával előre a fekete bástyát. Már épp mattot áriázott volna a pökhendi Lajos doktor képébe, ám még csak a maaa-nál tartott, amikor az olcsó kínai sakktáblából egy felkonyuló vastag szálka felnyársalta érzékeny ujjbegyét. Agg Gyula bá’, a nyugalmazott zongoraművész vad fortissimo sikolyt hallatva önkéntelenül hanyatt vetette magát és sajnálatosan átbucskázott a tetőterasz korlátján, majd ráesett a szomszéd cirkuszigazgató kertjében sütkérező krokodilra. A szerencsétlen hüllő úgy megijedt, hogy hátán az agg Gyula bá’val átvetette magát a kertet határoló zajárnyékoló falon, egyenesen az autópálya leállósávjába pottyanva, ahol egy lefüggönyözött fekete Audi éppen jobbról előzött egy százötvennel cammogó rendőrautót.
A felhangzó szirénahangot a Doppler-effektus miatt a szokottnál egy oktávval mélyebbnek halló vén zongoristát a zavartnak tűnő krokodilon megpattanó luxusautó ablaktörlője szakszerűen eltávolította a szélvédőről. Az agg Gyula bá’ hózentrógerével a visszapillantó tükörbe akadva lebegett az Audi oldalörvényeiben.
- Távolodó lila a rendőrautó? – kérdezte volna, ha az orkán nem fújja le a torkán a műfogsorát, de aztán rájött, hogy csak a vöröseltolódás miatt látja annak. Az Audi hirtelen satufékezett és az agg Gyula bá’ rakétaként csapódott be az autópályán keresztben fekvő, olcsó kínai sakktáblákat szállító kamion rakodóterébe…
A kicsit elhasználtnak látszó nyugalmazott zongoraművész petyhüdt testébe fúródó mintegy négyezer szálka eltávolítására a Szemmelversz Klinika baleseti sebészetén került sor. A műtétet a pökhendi Lajos doktor végezte némi kárörömmel a maszkja alatt. A műtét remekül sikerült és az ettől még pökhendibb Lajos doktor gondoskodott róla, hogy a frissen nyírt sündisznóhoz hasonlító páciense ébredéskor pont az ő arcába bámulhasson. Az agg Gyula bá’ első pillanatban úgy megrettent a fölé hajoló maszkos arctól, hogy majdnem ráköpte az álmában felböfögött protézisét, de aztán a pökhendi szempárt felismerve elmosolyodott:
- Mattot kaptál öcsém!
- Jaj, Gyula bá’, dehogy kaptam! Ha nem pont akkor kezdett volna el gyakorolni az artistaiskolai felvételijére, észrevette volna a fehér futómat, amivel lecsaptam volna a fekete bástyáját és három lépésben én adtam volna mattot magának, höhö, Gyula bá’!
Na, az agg Gyula bá’ erre úgy elszégyellte magát, hogy elvörösödött fejjel kitántorgott Amerikába, ahol a karrierjét egy kis dél-dakotai McDonald’s hagymakarikázójaként kezdte, ám szorgos munkával egyre feljebb és feljebb lépkedett a ranglétrán, míg végül egy a direkt az ő kedvéért végrehajtott alkotmánymódosítás után ő lett az Amerikai Egyesült Államok első magyar elnöke. Az első magyar pápa forró hangú táviratban gratulált.
Uncle Gyula ezután legjobb kommandósával, az örökifjú Chuck Norris-szal elraboltatta és színe elé állíttatta a távoli Magyarországról a rajtaütéskor épp Túró Rudiban sakkozó pökhendi Lajos doktort. Az akció nem ment egyszerűen, úgyhogy fél Európa, az Urálon túli területek és Alaszka is lángokban állt, a kiborult Csendes óceán vize pedig átömlött az Atlantiba.
- Fusson, ki merre lát! - kiáltotta a pökhendi Lajos doktor, de az agg Gyula bá' intésére az amerikai atléta válogatott egyetlen fehér futója az ovális irodába sprintelt és könnyedén megelőzte. Még célfotóra sem volt szükség, úgyhogy a célfotóst elbocsájtották és jelenleg egy dél-dakotai McDonald’s-ban zacskózza a ketchupöt.
- Nesze neked fehér futó! – kiáltotta röhögve a diadalától szinte visszafiatalodott agg Gyula bá’ és a másodpercekkel megvert és szinte már-már alig pökhendi Lajos doktort testőreivel Chuck Norris lábai elé vettette, aki a tetőablakon át kirúgta őt a világűrbe. Tán még ma is ott kering, hacsak azóta bele nem zuhant a Napba.
- Veszélyes játék ez az atlétika! – köpött a földre Chuck Norris, majd puszta kézzel meghámozott és megevett egy gömbvillámot.

2013. február 7., csütörtök

Futó futik


Amikor a futó futik
Tolvajként a sarki butik
Felől, cipelve sok textilt,
Amit rendőrkutyám, Rex tilt,
Lelövöm. De neki nem árt!
Sóhajtok egy bosszús „Ne már!”-t
S vad ebemet ráuszítom,
Ám emberünk rajzfilmi Tom
Módján, mint ki bárgyú pincsit
Ver könnyen át, sutty! már nincs itt!
Legyintek és vállat vonok:
„Hadd fusson, ha ilyen konok!”

„Hé mann! Nem textilt vittem, hanem a raszta hajamat! Abban akadt el a golyó, apuskám! Ha még egyszer inzultálni mered a jamaicai hosszútávfutó válogatott sztárját, aki én vagyok, akkor addig hallgattatok veled reggae zenét füves fájdalomcsillapító nélkül, míg neked is ilyen húsz kilós textilhajad nő, te kopár gringó!” /Jim Tompix, fű-de-gyors jamaicai atléta/

„Bezzeg a mi időnkben a sportembereknek fél centis egyen frizurájuk volt! Csak kerülnének egyszer a kezem közé, úgy kihullana a hajuk, hogy hozzájuk képest még a biliárdgolyó is loboncos huligánnak tűnne! Dupla nullás gépet a nyavalyásoknak!” /Csávás Kálmán, nyugalmazott kiképző őrmester/

„Mért csak a Tom van benne a versben, én mért nem?! Pedig ő még nálam is taplóbb ám! Nehogy bosszúból térdig lerágjam a költőcske sajtszagú kislábujját! Hű, de feszült lettem!” /Jerry, a gonosz egér/

„Egy rendőr, aki nem képes lelőni egy huligánt, a kutyáját átverik, mint rajzfilm macska egy bárgyú pincsit és emellett még verset is ír, ami rosszabb az előzőekben felsoroltaknál?! Hogy lehet valaki egyszerre mindenre alkalmatlan?! Okvetlenül induljon el egy tehetségtelenkutató vetélkedőn, mert több kategóriában is esélyes! Anyámnak meg majd szólok, hogy okvetlenül felejtse el bekapcsolni a tévéjét! Hazamennare necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus és lokális kőkemény/

„Heeej, ha Wellington-nak is ilyen debil tüzérei lettek volna Waterloo-nál, talán még most is én lennék a császár!” /Bonaparte Napoleon/

„Persze, 244 évesen, mi? Törpemajomparádé!” /Wellington/

„A mamám mindig azt mondta, hogy én gyorsabban futok minden jamaicainál, mert nekem sokkal kisebb agysúlyt kell cipelnem.” /Forrest Gump/

„Jamaica ősi magyar föld, amit Trianonnal együtt elcsatoltak a csahos csatlósok! Mindent vissza!!! Nagymagyar Őshazát! Haj Kingston, haj Levédia, haj Dúszoboszló! Vigadjunk sírva! Húzd rá… ööö… izé…” /Szkính Ede, hóteccerű/

„Ugye, hogy ugye, hogy korai volt megszűntetni az intézményünket?! Még soha nem volt rá ekkora szükség, mint mostanában lenne...” /Dr. Mező Lipót, a Lipótmezei Vigyorgó hidegzuhany osztályának túlnyomásszabályozási főmérnöke/

„Futik, költő úr, futik?! A főcenzor meg nemengik, mi?! Olvasson sokat, úgy értem, hogy könyvet, de előbb nyissa ki és kérjen segítséget, hogy kiderüljön, nem fejjel lefelé tartja-e! Egyébként pedig fogja be magát egy szekér elé és, ha azt hallja, hogy ’Gyí te!’, akkor fusson! Amúgy természetesen nagyon NEMENG!” /Wasserkopf Schubló, cenzorführer és rovarirtó/