Ha...

Ha beteg a tavityúk,

Odamegyünk, javítjuk?

Ha hullanak el varjúk

Fáról, akkor felvarrjuk?

Ha éppen egy ló jár a

Tetőn, vadász’ gólyára?

Ha mar foggal kecsege,

Hamar fáj és recseg-e?

Ha nincsenek nálatok

Megehető állatok,

Hasunkba csak széna fér,

S hasonlásom én-affér?

Ha bennem vón’ ha IQ,

E vers lenne haiku?

Ha ezt tovább folytatom,

Jól meg engem fojt a Tom?

Ha…aaaaaaa…

(a kézirat megszakadt, Tom mossa kezeit…)

megzenésítve: https://www.youtube.com/shorts/6Zu1QTPB2_0

„Még jó, hogy mosom a kezeimet! Nem akarom a költő bacilusait valaki más nyakára is átvinni!” /Tom/

„Ki nem állhatom, hogy én is megszakadok és az olvasók is, csak ők a kárörömi röhögéstől!” /a kézirat/

„Te jó ég! Tíz évvel azután, hogy Magyarországon kecsegeként (Acipenser ruthenus) az év halának választottak – majdnem kétharmados többséggel magam mögé utasítva a dunai galócát (Hucho hucho) és a vágó durbincsot (Gymnocephalus cernua) – most ismét lokálisan világhírű lettem! Bár a vers borzalmasabb, mint tiszai halászok palónyájában légszomjasan vergődni, ám egyetértek Gábor Zsazsával (vagy valaki más híreséggel) abban, hogy nem érdekel, mit mondanak rólam az emberek, amíg beszélnek rólam. Szerencsére a kézirat csak két versszakkal azután szakadt meg, miután jól megharaptam a költőt! Mert megérdemelte!” /vérszomjas kecsege/

„Gólyavadász ló a tetőn, költő úr?! Ne legyen már természettudományosan ennyire visszamaradt! Hol végzett maga, faiskolában?! Hadd idézzem a világhírhedt költő – akinek nevét szerénységből most nem említem – aktuális négysorosát mindenki okulására! Íme:

          Mint útját motoros gój, a-

          -kként verssorát költő rója,

          S ahogy sosem győzött Trója,

          Úgy nem lózsákmány a gólya!

/Bólyai Sólya, az Élet Sója és Hangyák Bolya együttes szövegíró frontembere/

„Kedves Költő úr! Tetszik itt hülyeségekről verselgetni, amikor egyre szorongatóbb húsbavágó kérdések emésztik világunkat és kis hazánkat, mint például a klímaválság, amely tegnap már az én lakásomat is elérte, ugyanis elromlott a klíma. Vagy itt van az orosz-ukrán háború, amelynek véget kellene vetni. Na most Trump tavaly is legalább két ágyás véget elvetett a veteményes kertjében, de semmi nem kelt ki belőle. Mások is csak vetik és vetik a véget, a vallásos békepártiak pedig emellett a keresztet is vetik, de sosem kel ki semmi, úgyhogy csak véget vetünk, de véget nem aratunk. Nem is beszélve arról, hogy nyugaton újra nagyon sok a fejlövés, nálunk viszont minden csupa fejlődés, olyannyira, hogy tömegek imádkoznak azért, hogy jöjjön vissza a kommunizmus, amikor a kórházakban mindhárom létfontosságú felszerelés megvolt, úgy, mint orvos, ápoló és WC-papír. Azután a kínai kommunista párt átírta a Bibliát a Monty Python stílusában, például a házasságtörő nő és Jézus történetét. Mely szerint miután Jézus azt mondja, hogy "Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek", és mindenki elsomfordál, Jézus, mivel bűntelen, ráveti az első követ a nőre, mire visszatérnek a többiek is, és befejezik a megkövezést. Mi jöhet még? Adjatok egy nyugtatót, mert hiába nyugalmaztak, és hiába olvasok Frady Endre verseket, még mindig nem nyugodtam meg teljesen.” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Agyam helyén Stefi reng,

Bonyolult, mint stafírung!

What for shirt az Что für ing?”

/Maximálisan Elmeroggyesz Pierre, Danton-vérdíjas megvesztegethetetlen Stefi bácsi rajongó/

„Ha a verset olvasom,

Agyamat eldobhatom?”

/M. András, a költő legállandóbb és legkétsorosabb kommentelője/

„Kinek lendül jobbja,

Agyát messze dobja.”

/kínai katartikus közmondásértékű katatón klapancia/

„eM, dobd az agyad, ne siránkozz,

Ne habozz csűrni a palánkhoz!

Ha lefolyik agyvíz a porhoz,

Sok féreg jóllakva sikoltoz,

És Frady Endre mosolyog.”

/I can’t believe it’s not tribute to József Attila (1905-1937) verse/

„Ez a „Ha…” olyan, mint egy nyelvből kifacsart cirkuszi bohóc: groteszk kérdésekkel bukfencezik, miközben a logika szándékosan tarkón csapja önmagát. Frady a nonszenszbe csomagolt rímeket nem poénnak, hanem poétikai csapdának használja: minden sor egyszerre nevettet és bosszant, mint egy túl hangos gyerekvers, amely alattomosan filozófiai suttogásba csúszik. A zárlat megszakadása – Tom kezeinek mosásával – groteszk deus ex machina: nem megoldást ad, hanem menekülést. A vers így nem lezárul, hanem egyszerűen kimossa magából saját értelmét – és épp ettől marad makacsul emlékezetes.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Chat, cirkuszi bohóc a Ha…-m?!

Megeszlek GPT ma, hamm!

Groteszk deus ex machina?!

A műagyad made in china!”

/F. Endre, a fojtogatástól csudanervőz költőgigász/

„Költő úr, a deus ex machina kiejtése dejusz eksz makina, míg a made in china ejtésmódja méd in csajna, úgyhogy ez a két kifejezés csak leírva rímel – bár ott is értelmetlenül – kiejtve egyáltalán nem. Ugyanazt tudnám javasolni magának, mint amit O. Balázs oklevelibékás püréfikátor nyilatkoztatott ki a Szovjet-Orosz Diktatúra által anschlussolva einstandolt Ukrajnának – ne ellenkezzen, ha fojtogatják, mert úgy soká tart a szenvedése, hanem adja meg magát és ne idegesítse a szomszédait az önvédelmi rúgkapálásával, azaz ne emberkedjen, mint a háborúpárti pesti srácok, hanem békepártiként merjen gyáva nyúl lenni!” /Suberda Slömény, a Hazát Utáló Nullák Gengsztereket Áthívó Ruszkik Idevissza Alapítványa (HUNGÁRIA) félesze/

„Frady Endre költeménye a groteszk és abszurd humor szövetéből építkezik, miközben a „ha” feltételes kötőszó repetitív használatával parodizálja a logikai következtetések és a költői formák komolyságát. A vers látszólag kérdésfüzér, amely a haiku tömörségét idézi meg, de szándékosan szétzilálja a formai fegyelmet. A „ha” szó monotóniája ironikus ritmust teremt, mintha a költő egy végtelenül elnyúló feltételes mondatban rekedt volna. Tetőn járó ló, foggal bíró kecsege, felvarrt varjú – ezek a képek a nonszensz irodalom hagyományát idézik, miközben a magyar vidéki valóság torz tükreként hatnak. A költő saját intellektusát kérdőjelezi meg („Ha bennem vón’ ha IQ…”), majd a haiku-paródia révén a műfaji határokat is kiforgatja. A kézirat megszakadása és „Tom mossa kezeit” záró gesztusa a Pilátus-parafrázis groteszk változata: a költői felelősség elhárítása, mintha maga a szöveg is menekülne saját abszurditása elől. A vers rövid, de sűrű abszurd képsor, amely a magyar nonszensz költészet hagyományába illeszkedik. Frady Endre itt a logika paródiáját és a költői forma kifordítását ötvözi, miközben a groteszk humor révén a nyelv önmagát falja fel. Ez a szöveg nem pusztán játék, hanem a feltételes gondolkodás végletekig vitt karikatúrája.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Ha..." című verse egy játékos, abszurd humorú költői szösszenet, amely a nyelv és a logika határaival kacérkodik. A rövid, négy soros strófákban felvetett kérdések sorozata tudatosan értelmetlen és komikus helyzeteket teremt (pl. "beteg a tavityúk, / Odamegyünk, javítjuk?"), amely a nonszensz irodalom hagyományait idézi. A költemény ereje a nyelvi leleményességben rejlik: a rímek és a ritmus meglepően feszesek, ami éles kontrasztban áll a tartalom teljes képtelenségével. Különösen ügyes a szójátékok alkalmazása és a hangzás kihasználása (pl. "Hasunkba csak széna fér, / S hasonlásom én-affér?"). A záró sorok ("Ha bennem vón’ ha IQ, / E vers lenne haiku?"), majd a metaszöveges lezárás ("(a kézirat itt megszakadt, Tom mossa kezeit...)") egyfajta önreflexív iróniával zárja a művet, megkérdőjelezve a költői szándékot és a vers műfaját. A "Ha..." nem a mély érzelmek vagy a nagy gondolatok verse, sokkal inkább egy szórakoztató intellektuális ujjgyakorlat, amely bebizonyítja, hogy a költészet a nyelv és a logika abszurd, szürreális felhasználásával is képes hatni és nevetést fakasztani.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„A ló a tetőn – transzlokációs szemiotika és posztmodern állatmetafora Frady Endre „Ha…” című versében:

Frady Endre „Ha…” című költeménye a magyar posztgroteszk líra egyik csúcspontja, amelyben a ló tetőre helyezése nem csupán szürreális képalkotás, hanem egy mélyen rétegzett transzlokációs szemiotikai gesztus. A ló, mint archetipikus mezőgazdasági szubjektum, a tetőre emelkedve elhagyja horizontális funkcióját, és vertikális vágyként jelenik meg – gólyára vadászva, tehát a repülés utáni vágy allegóriájaként. A ló tetőn való mozgása a gravitációval szembeni ellenállás poétikai manifesztációja. Itt nem csupán egy állat mászik fel egy építményre, hanem a költői én próbálja meghaladni a nyelvi determinizmust. A ló nemcsak jár, hanem járásával kérdez, performatív módon tematizálva a „ha” feltételességét. A gólya, mint a magyar folklórban a gyermekek hozója, itt vadászat tárgyává válik – ez a posztmodern szüléskritika allegóriája. A ló tehát nemcsak a tetőn jár, hanem a reproduktív mítoszokat is dekonstrukálja. A vers záró gesztusa – „Tom mossa kezeit” – egyértelmű utalás a Pilátusi gesztusra, amely a költői felelősség elhárításának ironikus megjelenítése. Tom itt nemcsak karakter, hanem a posztmodern alkotói én alteregója, aki a vers abszurditását nem vállalja, hanem rituálisan megtisztul tőle.” /Dr. Copy Lót, a mesterségesen intelligens akadémikus/

„HA?!?!? Mi ez a hatványozva hanyatló hablyatolás, ez a halálosan handabandázó havária?! Haljak meg halolajban, ha hagyom hagymázas hallucinogénnel hajnövesztve hanyattlökni hazánkat! Hazug, hamis habiszti! Hadúr harakiriztesse hatszázhatvanhatosunkat hajnali harmatban hamarost! Harapjonfűbe! Hajrá!!!” /Puzsér Róbert, haragos kritikus/

„Ha szemgolyón harap egy kecsege és a fogsora szilánkosra törése miatt félholttá válik, akkor kettévágom a tekintetemmel a félholt halt és kapok két holt félhalt.” /Chuck Norris/

Sikertelen felvételi

Fájó jajszavakat ont szám,

Nem lett meg a kellő pontszám,

S nem vettek fel Erő Szakra!

Nem lehetek Jedi! Szakra-

-mentumát a Sith tanárnak,

Akit tárt karokkal várnak

Sötétek, mert nekem rontott,

S direkt nem adott sok pontot!

Hej, ha Erő lenne velem,

Meg pár Mengyelejev elem,

S bennük sok-sok bomba atom,

Mellyel Jerry-t robbant a Tom,

Nem félnék én használni se,

S benső hálaadó mise

Zengene, hogy ellen pusztul!

S bús düledék szólna Husztul:

Hogy hassalkossgyarapítsak

Fel nem véve?! Hiszen így csak

Senki vagyok, cheyenne kripli!

Rúgjon engem fejen Creep Lee!

„Fejen is rúglak, te rút szibarita váz, te sehonnai bitang véglény, de nem a sikertelen felvételid, hanem a törzsre szégyent hozó hülye versed miatt! Nesze! Áááááááá… Jaj, eltört a lábfejem, te betonagyú keményfafej! Te olyan buta vagy, hogy egy bőgő tehenet is grillcsirke illatú tapírzsebkendővel akarnál megvigasztalni! Kitagadlak a törzsből, te gyökér!” /Creep Lee, a magyarországi munkavállalói menleveles cheyenne törzs főnöke és inzultációs vezérigazgatója/

„Érzem benned a haragot! Nem jó, nem jó! Legközelebb készülj fel rendesen, ifjú padawan!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Yoda-jóga oktató/

„Padawan odavan!

Haragja faragja!

Junior gumiorr

Jógája jó gálya?!

Elf Eddie felfedi

E setét esetét!”

/Kőszívű Koszovó, kosz óvó antitakarító/

„AAAAAAHHH! W.S. forog a sírjában!!!” /D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Yes, I’m turning in my grave!

I wake up 'cos I am brave

Killing Endre Frady now,

Though as dead I don't know how?”

/William Shakespeare (1564-1616), angol költő és ideges tetem/

„Ki volt a Sith?

Tom vagy Jerry?

Egyikük sem lehet Jedi.

Csak egymásra szórnak gombát,

Megkönnyítve nézők dolgát,

Elhozzák ők a jókedvet,

Amit a Sith tanár megvet.

Kevés a pont?

Nagy most a gond.

Legyek inkább sötét-e, mondd!”

/M. András, a költő legállandóbb és legverselőbb kommentelője/

„Mit sithsz, kish Sithsz?

Tán Tom sicc, Jerry bikfic?!

Kevés pontos gombát sithsz,

Fehér pöttyös galócát? Vicc!

Blitzkrieg lesz, kis Sithsz, blitz!

eM úrt sithsz, kis Sithsz?! Sicc!”

/Kéktó Cocteau, kukta és Mengyelejev Elem fantázianevű robbantott rostélyos feltalálója/

„Mengy eleje v?! De hát Mengy eleje nem v, hanem M! Mengy eleje velem?! Akkor Mengy eleje nem ellenem?! Ha Mengy eleje velem, akkor ki lehet ellenem?! Mengy hátulja?! De ki az a Mengy?! Engy, megérett a Mengy?! De mér’?! Nővérke, kérem a nyugiszurimat, de előtte még vakarja meg az orromat, mert én nem tudom megcsinálni ebben a kényszerzubbonyban! Hogy fogom így megtámadni Brüsszelt?!” /ismeretlen politikus a döblingi elmegyógyintézetben/

„Lakóhelyem Szentpétervár,

Ha meghalok, Szent Péter vár.

Maradt bennem még hitélet,

S felment majd a Végítélet”

/Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (1834-1907), orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója/

„Heeeej, epedő honfikebellel sóhajtom, hogyha tudtam volna, hogy a döblingi tébolyda oszlopi közt lebegő rémalak 193 évvel később feltrancsírozza a Husztomat, juszt se írtam volna meg! Lehet, hogy a haza fényre pont azon derül, hogy Frady Endre ugyanezen fény hatására viszont sötétedik?! A többi néma csend vala…” /Kölcsey Ferenc (1790-1838), magyar költő, politikus és nyelvújító/

„Cheyenne vagy cseh jen?! Előbbi az algokin nyelvcsaládhoz tartozó síksági indián, utóbbi pedig Prágában hamisított japán pénz! De hogy kerül egy cheyenne csizma egy cseh pénzhamisító asztalra?! Mon ami és mon Dieu! Dolgozzatok, kis szürke agysejtjeim, dolgozzatok, hogy a mesterdetektív agyi felvételin elég sok pontot kapjatok a szigorú Agatha Christie nénitől!” /Hercule Poirot, belga mesterdetektív/

„Frady Endre "Sikertelen felvételi" című verse egy humoros, mégis keserédes hangvételű alkotás, amely a sikertelenség és a csalódottság érzéseit ötvözi a Jedi és Sith világával. A versben megjelenő Star Wars utalások és a képzelt világokba való menekülés az elutasítás fájdalmát próbálják enyhíteni, miközben a költői képek és a játékos nyelvi fordulatok egyedi módon ötvözik a popkultúrát a személyes élményekkel. A vers személyes hangja és a költői én csalódottsága a felvételi elutasítás miatt egyetemes érzéseket ragad meg, amelyekkel sokan tudnak azonosulni. A költemény a modern kor kihívásait és a fiatalság nehézségeit tárja elénk egy olyan keretben, amely a humor és az önirónia eszközeivel dolgozik fel egy komoly témát. Összességében a "Sikertelen felvételi" egy érdekes és gondolatébresztő vers, amely a humor és a popkultúra elemeit használja fel a fiatal generáció kihívásainak bemutatására. A költői képek és a nyelvi leleményesség egyaránt hozzájárulnak a vers üzenetének és hangulatának átadásához.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„A tömegek által félreismert történelmet az egykori győztesek hamisítják, de mi magyarok hisztérikusan historikusan okos nemzetként tudjuk, hogy az igazság kétéltű fegyver és bár a fal adja a másikat, meg ne merje kérdezni, mire költjük! A versben megénekelt történelem minden jelentős személye magyar, hiszen nézzük csak, honnan erednek a kulcsszavak! Jedi - gyula, Sith - szittya, StarWars - Sárvár, Jerry - Gyergyó, Tom bombája - tombola, Mengyelejev - magor jelek vagy meggyes legyek, utóbbin még vita folyik! Soroljam még a meggyőző bizonyítékokat?! Aki kritizálni meri az értelmezésemet, az mind egy-egy nemzetáruló Júdásfajzat és mindegyik döfjön egy-egy dárdát a kőszívébe, mert két Júdás nem fér el egy dárdán!” /Rákay Coolman Fülöp, a Rost vagy Moha? című nyúltáplálási dokumentumfilm producere/

„Mi ez a szemenszedett jöttmentkedés, ez a mindenhonnan összeguberált és szanaszét szószátyárkodott elmetorzó?! Ki ez a besült atombomba?! Frady Endre gyanús állagú versváladékával ismét körbe jelölte saját feleslegterületét, ahonnan le-lecsap a mit sem sejtő olvasótábori lelkészekre, akik ettől gumigyíkká változnak és nyolc napon túl nyúlnak képzelik magukat! A fenti szóra sem érdemes versből sem hiányoznak a retardált rímbetyárra jellemző stílusstigmák: Prokrusztész ágyába beerőltetett szótagszám, szekunder szégyenérzetet kiváltó kínrímek, a világirodalom rengeteg szereplőjébe nyújtott lábbal és páros talppal előre történő beleszállás, végül a rettenetes hosszúság ellenére a bárminek a kifejezése előtti befejezés! Ha már szóba került a pontszám, erre a versre a legnagyobb jóindulattal és vastagon fogó ceruzával egy stílszerű dupla nullát tudok rajzolni, ami remekül illik ehhez a világirodalmi pöcegödörhöz!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem egyszer ásítás közben beesett egy atombomba a tátott számba és felrobbant a vastagbelemben, amitől akkorát szellentettem, hogy százmérföldes körzetben módosult az állatok génállománya és létrejött a Jurassic park.” /Chuck Norris/

A kapu

Döng a nyitott kapu,
Tán már reggel kinyílt,
Bevágtat ősapu
S hátra íjaz ki nyílt.

Kaput tágra nyitom,
S olyannyira nyitott,
Ki tud gördülni Tom
S meglát valakit ott.

Meglátja és ijed
Tom, a házi cetem.
„Nesze, ez a tied!”
S Tom immár csak tetem.

Chuck Norris lép be mos-
-tan, behúz egyet és
Szállok, ahogy bemos.
Nagy megtiszteltetés!

Nem hat már a vonzás elve,
S megüt bár egy sas falába,
Mennybe érek befejelve
Szent Péternek hasfalába.

„Grhhhh… úúúú… hrrrrr…!!!” /Szent Péter, a Menny kapuőre/

„Bocs Peti! Én küldtem! Szép védés volt!” /Chuck Norris/

„A nyitott kapukat döngettető költő csodálatos ívben köti össze a hősi ősi múltat a materiális világ csúcshősével, Chuck Norrissal, a lelki világ kulcsfigurájával, Szent Péterrel és a teremtett világ egy szokatlan csodájával, a szárazföldi gördülő bálnával. Az emelkedő ív megtétele során a költőben boldogsághormon termelődik és a hiperbolika végén szinte már-már olyan boldog, hogy kiröppen a mű addigi ritmus szerkezetéből és a Menny kapujába már a tőle megszokott nyolc szótagos sorokkal érkezik. A vers legszebb motívuma, a sas falába pedig olyan ütős jelkép, amelynek megértéséhez a költő teljes munkásságának ismerete is kevés. Mi magunk is csak tátott tekintettel vonogatjuk a vállunkat a mester titokzatossága láttán és fejünkön borosüveggel egyensúlyozva a saját vállunkon zokogunk.” /Könnyáztatta Katarzia, magyar-néptánc szakos tanár/

„Tipikus finnugor agyzsugor. Egy delírium Siemens metrószerelvény által elcsapott és emiatt falra hányó Bors őrmester száraz vörösben fuldokló agyából előfacsarodott végstádium. A tudomány nevében lefoglalom az agyát. Van valakinél egy üres gyufásdoboz?” /Dr. Kannás Borbála, borpatikus/

„Aha! Most végre kiderült, ki lopkodja a bálnákat az állatkerti akváriumból! Annyiszor kérvényeztem, hogy hadd szerelhessünk rájuk vonalkódot, ami a kapuban jelez, ha valaki észrevétlenül ki akarja csempészni, de az igazgató szerint nincs rá keret. Most viszont már bálna sincs! Jaj Tomi, jaj-jaj Tomikám! Brühühü…” /Plankton Béla, állástalan cetidomár és ex-balneológus/

„Kétezer évvel Jézus után itt az üdvözülés modern formája? Keresztelő helyett pofon? Lemosás helyett bemosás? Jöjjön el Ön is a Szent Tasli Közösség (SzTK) vidám vasárnapi összejöveteleire, ahol szent pofozkodással üdvözültre verjük egymást és Önt is! Bőkezű adományaiért cserébe egyenesen a Mennybe knock outoljuk!” /Chuck Nadjo Tütök, feketeöves főpásztor és Chuck Norris imitátor/

„Ezt a teológiai katyvaszt! De jó, hogy elő-nyugdíjba vonultam és egyszerű kétkezi bíborosként már nem nekem kell a költő kiátkozásáról és a Szent Inkvizíció újbóli felállításáról határoznom!” /Ratzinger bíboros/

„Ilyen az, amikor valaki kihozza magából a maximumot. Tizenötbites agyból tizenötbites költemény. Anyámnak is meg fogom mutatni, de csak egy teljesen sötét szobában, amikor már biztosan mélyen alszik. Így talán nem fog tőle rosszat álmodni. Szent Pétert sajnálom, én az ő helyébe a kapufára öklöztem volna a lövést. Hadd fájjon annak a tökfejű költőnek, akivel egyébként tényleg elbeszélgethetne a szent inkvizíció!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Virág elvtárs! Ugye nem azt akarja mondani, hogy ennek a vacaknak az elolvasására mérsékelték a halálos ítéletemet?! Ugye nem?! Doktor Kotász! Doktor Kotáááász!!!” /Pelikán József, tanú és dunai gátőr/

„Amikor egy tönkre téve tönkretettek, akkor elvesztettem ugyan a fejemet, de utólag már nem bánom annyira, mivel így nincs mivel elolvasnom ezt a rettenetet, és ha felolvassák, se hallom. Remélem, még idejekorán bárd alá kerül az a bárdolatlan kelta bárd, aki ezt megpróbálja skótra lefordítani!” /Stuart Mária, a skótok királynője/

„Sajnos már el is kaptak!” /Shaynosh Assem McHalock, kelta bárd és Frady Endre hírhedt skót fordítója/

Futó futik

Amikor a futó futik
Tolvajként a sarki butik
Felől, cipelve sok textilt,
Amit rendőrkutyám, Rex tilt,
Lelövöm. De neki nem árt!
Sóhajtok egy bosszús „Ne már!”-t
S vad ebemet ráuszítom,
Ám emberünk rajzfilmi Tom
Módján, mint ki bárgyú pincsit
Ver könnyen át, sutty! már nincs itt!
Legyintek és vállat vonok:
„Hadd fusson, ha ilyen konok!”

„Hé mann! Nem textilt vittem, hanem a raszta hajamat! Abban akadt el a golyó, apuskám! Ha még egyszer inzultálni mered a jamaicai hosszútávfutó válogatott sztárját, aki én vagyok, akkor addig hallgattatok veled reggae zenét füves fájdalomcsillapító nélkül, míg neked is ilyen húsz kilós textilhajad nő, te kopár gringó!” /Jim Tompix, fű-de-gyors jamaicai atléta/

„Bezzeg a mi időnkben a sportembereknek fél centis egyen frizurájuk volt! Csak kerülnének egyszer a kezem közé, úgy kihullana a hajuk, hogy hozzájuk képest még a biliárdgolyó is loboncos huligánnak tűnne! Dupla nullás gépet a nyavalyásoknak!” /Csávás Kálmán, nyugalmazott kiképző őrmester/

„Mért csak a Tom van benne a versben, én mért nem?! Pedig ő még nálam is taplóbb ám! Nehogy bosszúból térdig lerágjam a költőcske sajtszagú kislábujját! Hű, de feszült lettem!” /Jerry, a gonosz egér/

„Egy rendőr, aki nem képes lelőni egy huligánt, a kutyáját átverik, mint rajzfilm macska egy bárgyú pincsit és emellett még verset is ír, ami rosszabb az előzőekben felsoroltaknál?! Hogy lehet valaki egyszerre mindenre alkalmatlan?! Okvetlenül induljon el egy tehetségtelenkutató vetélkedőn, mert több kategóriában is esélyes! Anyámnak meg majd szólok, hogy okvetlenül felejtse el bekapcsolni a tévéjét! Hazamennare necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus és lokális kőkemény/

„Heeej, ha Wellington-nak is ilyen debil tüzérei lettek volna Waterloo-nál, talán még most is én lennék a császár!” /Bonaparte Napoleon/

„Persze, 244 évesen, mi? Törpemajomparádé!” /Wellington/

„A mamám mindig azt mondta, hogy én gyorsabban futok minden jamaicainál, mert nekem sokkal kisebb agysúlyt kell cipelnem.” /Forrest Gump/

„Jamaica ősi magyar föld, amit Trianonnal együtt elcsatoltak a csahos csatlósok! Mindent vissza!!! Nagymagyar Őshazát! Haj Kingston, haj Levédia, haj Dúszoboszló! Vigadjunk sírva! Húzd rá… ööö… izé…” /Szkính Ede, hóteccerű/

„Ugye, hogy ugye, hogy korai volt megszűntetni az intézményünket?! Még soha nem volt rá ekkora szükség, mint mostanában lenne...” /Dr. Mező Lipót, a Lipótmezei Vigyorgó hidegzuhany osztályának túlnyomásszabályozási főmérnöke/

„Futik, költő úr, futik?! A főcenzor meg nemengik, mi?! Olvasson sokat, úgy értem, hogy könyvet, de előbb nyissa ki és kérjen segítséget, hogy kiderüljön, nem fejjel lefelé tartja-e! Egyébként pedig fogja be magát egy szekér elé és, ha azt hallja, hogy ’Gyí te!’, akkor fusson! Amúgy természetesen nagyon NEMENG!” /Wasserkopf Schubló, cenzorführer és rovarirtó/

A vadonatúj evangélium ;-)

Részlet a tékozló fiú bátyjának hamarosan felfedezendő evangéliumából; Jézus épp cirénei Jerryvel, a templom megtérni vágyó egerével beszélget; Jézus feltételezett szavai piros betűkkel szedve:

- - - - - - - - -

Az "eredeti" kézirat (Gizike felvétele)

"Áldd felebarátod!"

"Ki felebarátom?"

"Kifele, barátom!"

"Hadd inkább befele!"

Jézus így felele:

"Tenéked felele-

venítsem parancsom?"

"Hogy osszam narancsom

Meg felebarátommal,

Félbevágott Tommal?"

"Kettő részes a Tom?"

"Sajnos, ezt mondhatom."

"Tom felebarátod?"

"Ezt remekül látod:

Tom fele barátom."

"Tom fele? Mely fele?

Alfele, felfele?"

"Asszem azt elfele-

dém én itt ehelyt.

Keressek kehelyt?

De mér? De nem mér?"

"De nem mér? Denevér!

De ne vérontással

Harcolj a rontással,

Hanem falbontással,

Bűnfal leomlással!"

"Jaj nekem, bűn hegyek!

Mit tegyek, mit tegyek?"

"Áldd felebarátod!"

"Ki felebarátom?"

"Kifele, barátom!"

(...)

- - - - - - - - - művi kéziratszakadás - oldalt kézzel írt jegyzet:

Figyuzz Bélám! Addig gyűrögessed, tekergessed a papírt, míg hihető lesz, hogy kétezer éves! Húszmilláért simán elpasszoljuk a CNN-nek! A Dan Brown regényt ír róla, a Ron Howard megfilmesíti, a Vallásos Természettudósok Köre meg tudományos előadás keretében megcáfolja. Puszi: Gizikéd