Kánka

Tatár sereg nélkül a kán
Oly gyenge, mint zsiráf nyakán
Tévedésből kinőtt kóró,
S leesik az első lóró’

Földön fekszik fájó kánka
Duzzadtan, mint sülő fánk a
Kemencében, s jő az ellen
Kánkánt járni káni mellen.

Kánkának a könnye pereg,
Úgy kellett vóna a sereg
Őnéki, mint kócos zsiráf
Copfjának a hajgumiráf.

Beteg vagyok

Látogattam gyógyász gurut,
Orvosomat, aki házi,
S azt mondá, hogy hörg a hurut,
Azaz beteg vagyok kvázi.

Sajgok, mint egy öreg tanti.
Tüdőm fáj, a torkom veres,
Biotikumom meg anti*,
S ellenséges bacit keres.

Gyógyszeremmel együtt ketten
Vad kórt zúzunk isa purrá,
S alig hőemelkedetten
Nyögdécselem: Hipp-hipp hurrá!

*Fromilid ® Uno 500 mg

Építsünk stabil családot!

(előadás sorozat meghívó)

Magától, mi nő, a csalán.
Család csak fontosabb talán?!
Előbbi az spontán terem,
Utóbbi, meg, mint egy terem
Téglafala körös-körül,
Pont úgy épül s víg nép örül.

Hogy épülsz hát, stabil család?
Szilárd alapzat kell alád,
S arra kerül körben falad,
Mely, ha tervek szerint halad,
Tetőt tart, meg ellent szélnek,
S boldogok, kik belül élnek.

Mily anyagból épül a ház,
Mi az, mitől jót hahaház
Létvidám mester, ki épít?
Megtudhatjuk ezt most épp itt,
Havi egy-egy péntek estén!
Erre jönni lennék rest én?!

Cím: Bp., XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6., IV. emelet
Első előadási időpont: 2012. február 17. (péntek) 19:00
További információk: http://www.facebook.com/stabil.csalad

Lék

Léket vág az öreg Józsi,
Mai célja kilenc keszeg.
Táskájában elemózsi,
Amíg pecáz, abból eszeg.

Hamarost a bele tele,
Ébren hogyan bírja ki ezt?
Megcsörren a mobiltele,
Zavarván e békés szieszt.

Lékbe ijed, remek e vicc,
Parton röhög havas akác,
S mire Józsink stégre evic,
Beköszönt a nyári vakác.

Müzli

Tejben áznak ízes magvak.
Sasszem ifjonc és az agg vak
Is egyaránt megeheti,
S máris indul az e heti
Bélkönnyítő anyagcsere,
S hív az üldögélde: gyere!
Szék nem reked, zúg az anyag.
Fald a müzlid, ne légy hanyag!

Sísokk

Síeléskor térd- és boka-
-tördelések miatt sok a
Baleseti sebész meló.
Sakkozni járj inkább, helló!

Tohonya tavasz

Talán tohonya a tavasz,
Ám, ha végre eljő, Kawas-
-aki hátról nyilaz Ámor,
S rózsaszínű ködös mámor
Terjed, mint az okosteló.

(Azon nézed asztat, te ló,
Hogy, aszongya hű, de kafa,
Zöldül majd a tarhonyafa,
S harcmező lesz nagy rét, hol vad
Hóemberek hada olvad!)

Jöjj, mint Koplárovics Béci,
S ne tohonyulj tavasz, lécci!