2009. szeptember 14., hétfő

A szegény ember három foga

(mese-színdarabocska)



szereplők:
Mesemondó ...
Szegény ember ...
Szegény ember felesége ...
Hátbavágó István ...
Vasorrú Nátha ...
Doktor Fúró ...

Mesemondó: Volt egyszer egy szegény ember, és annak volt három foga. Mind a három foga lyukas volt és annyira fájt, hogy a szegény ember alig tudott beszélni.
Szegény ember: Jajjj, alig tudok beszélni!
Mesemondó: A szegény ember felesége nagyon sajnálta a szegény embert.
Feleség: Szegény ember, nagyon sajnállak!
Szegény ember: Jajjj, nagyon fáj a fogam!
Feleség: Melyik?
Szegény ember: Mind a három.
Feleség: Indulj el világgá, és keresd meg a Fogorvosok Országának királyát, a hatalmas Doktor Fúrót, és kérd meg, hogy húzza ki a fogadat!
Szegény ember: Melyiket?
Feleség: Mind a hármat.
Mesemondó: A szegény ember elhatározta, hogy útra kel.
Szegény ember: Elhatároztam, hogy útra kelek.
Mesemondó: A felesége könnyezve intett neki búcsút.
Feleség: Brühühü! Pá-pá!
Mesemondó: Ment, mendegélt a szegény ember.
Szegény ember: Megyek, mendegélek.
Mesemondó: Nagyon elfáradt a szegény ember.
Szegény ember: Nagyon elfáradtam.
Mesemondó: Ekkor hirtelen beért egy nagy tévéműsorba.
Szegény ember: Hű, ez egy nagy tévéműsor.
Mesemondó: Szembejött vele Hátbavágó István.
Hátbavágó István: Adjon Isten fogfájós szegény ember! Hát én ki vagyok?
Szegény ember: Hátbavágó István. Fogadj Isten!
Hátbavágó István: Amiért kitaláltad, hogy ki vagyok, teljesítem egy kívánságodat. Mit szeretnél?
Szegény ember: Hogy ne fájjon a fogam!
Hátbavágó István: Akkor most előbb hátba váglak, és azután 4 lehetőség közül választhatsz: A: kiesik a zápfogad, B: kiesik a metszőfogad, C: kiesik az őrlőfogad, D: megfájdul a hátad. Melyiket szeretnéd? (hátbavágja)
Szegény ember: Áááá!!! (a szája elé kapja a kezét és beleköhög)
Hátbavágó István: Rendben van, akkor az A-t választottad, és kiesett a metszőfogad.
Szegény ember: (kinyitja a tenyerét és van benne egy fog) Tényleg kiesett! Köszönöm Hátbavágó úr!
Mesemondó: Tovább mendegélt a szegény ember és már csak két fájós foga maradt.
Szegény ember: (dalolgat) Csak kettő, csak kettő...
Mesemondó: Ekkor összetalálkozott a Vasorrú Náthával.
Vasorrú Nátha: (rátüsszentett) Há-háá-hááá-hápcííí!!!
Mesemondó: Megijedt a szegény ember, hogy elkapja a náthát ettől a vasorrútól.
Szegény ember: Jajjj, de megijedtem, hogy elkapom a náthát ettől a vasorrútól!
Vasorrú Nátha: Nagy szerencséd van szegény ember, amiért Vasorrú Náthának szólítottál! Cserébe most megszabadítalak az egyik fájós fogadtól.
Szegény ember: Hogyan!
Vasorrú Nátha: (elfut a szegény ember elől) Kapjál el!
Szegény ember: (utánafut, kicsit kergetőznek, aztán elkapja) Elkaptalak, Vasorrú Nátha! (tüsszent és a szája elé kapja a kezét) Há-háá-hááá-hápcííí!!! (a kezében van az egyik foga)
Mesemondó: A szegény ember kitüsszentette az egyik fájós fogát.
Szegény ember: Kitüsszentettem az egyik fájós fogamat!
Mesemondó: Már csak egy maradt a szájában.
Szegény ember: Már csak egy maradt a szájamban!
Mesemondó: Megköszönte a segítséget a Vasorrú Náthának és tovább indult.
Szegény ember: Köszönöm a segítséget, Vasorrú Nátha! Tovább indulok.
Vasorrú Nátha: Járj szerencsével, egyfogú szegény ember! Ha találkoznál Jancsival és Juliskával, mondd meg nekik, hogy most ne jöjjenek, nehogy ők is tüsszögni kezdjenek! Há-háá-hááá-pcííí!!!
Mesemondó: Ezt hallva Jancsi és Juliska úgy megijedtek, hogy ebben a mesében nem is mertek szerepelni. Közben a szegény ember folytatta az útját.
Szegény ember: Folytatom az utamat.
Mesemondó: Ekkor a szegény ember találkozott a mesemondóval.
Szegény ember: Szép jó napot! Hát te ki vagy?
Mesemondó: Én vagyok a Mesemondó.
Szegény ember: És mit csinálsz te itt?
Mesemondó: Én mondom ezt a mesét, a te mesédet.
Szegény ember: Aha, hát ezért hallottam folyton a te hangodat!
Mesemondó: Igen, ezért. Tovább meséljelek?
Szegény ember: Igen, légy szíves mesélj tovább! De jóra forduljak ám a mesém végén, különben megharagszom!
Mesemondó: Jól van, jól van, jóra fogsz fordulni, mégpedig tüstént!
Szegény ember: No, azért!
Mesemondó: A szegény ember hirtelen összetalálkozott a Fogorvosok Országának királyával, a hatalmas Doktor Fúróval.
Doktor Fúró: Jó napot, szegény ember! Azt csiripelik a grillcsirkék, hogy engem keresel.
Szegény ember: (térdre borulva) Ó, te vagy a Fogorvosok Országának a királya, a hatalmas Doktor Fúró?
Doktor Fúró: Igen! Mit kívánsz, mit tegyek érted?
Szegény ember: Ki kellene húzni a megmaradt egy darab fájós fogamat.
Mesemondó: Doktor Fúró azonban nem akarta kihúzni a szegény ember fájós fogát.
Doktor Fúró: Szegény ember, nem akarom kihúzni a fájós fogadat!
Szegény ember: Ide figyelj, Mesemondó! Ha nem fordítod jóra a mesémet, rád tüsszentem a Vasorrú Náthától kapott bacilusomat!
Mesemondó: Jaj, csak azt ne! Doktor Fúró természetesen kihúzta a szegény ember fájós fogát.
Doktor Fúró: Hopp, már kint is van! Tessék!
Szegény ember: Köszönöm!
Mesemondó: A szegény embernek egy foga sem maradt, így nem is fájt semmije, és vidáman indult hazafelé.
Szegény ember: (fogatlanul megy) Tlallala, tlallala!
Mesemondó: Hazaérve a felesége vidáman üdvözölte élete párját!
Feleség: Légy üdvözölve, életem párja!
Mesemondó: Egymást átölelve vidáman énekelni kezdtek!
Szegény ember és a felesége: (együtt, szörnyen hamisan) Lallala, lallala!
Mesemondó: A szegény embernek nem volt már fájós foga, így a feleségével boldogan énekeltek, amíg valaki meg nem hallotta. Ha valaki meg nem hallotta volna, ők maguk is tovább tartottak volna!

www.youtube.com/watch?v=KKustUjQCmo

2 megjegyzés:

  1. Hát, Szepy, te teljesen hülye vagy! :D :D :D

    VálaszTörlés
  2. Hát, Ködlámpa, te majdnem teljesen jól látod a helyzetemet... :D :D :D
    A YouTube-os feldolgozást is meghallgattad? Az se semmi ám! ;)

    VálaszTörlés