 |
| A győzelmi dobogó /a költő felvétele/ |
Ablakon át tekinget,
S lenézve a kerek likon
Megpillantja Pekinget.
Amíg sok társ körülötte
Félve karfát markolász,
Sajtóvihart kavar jötte:
Idén nyáron ő az ász!
Szertelen már vizelete,
Fairplay-zgethet egy kicsit,
Le-szerelt már másfél hete,
S szakvezetés inti: Csitt!
Legyintget sok esélyleső,
Amíg megy a busz oda,
Ahol rá hull aranyeső,
S róla szól az uszoda.
Míg a mezőny futam után
Oxigénhez alig jut,
Rekorderünk izombután
S könnyedén ad interjút:
„Én az égről edzéseken
Sok csillagot lehordok;
Kemény munka! Ez kell nekem,
Így dőlnek a rekordok.”
Ünnepli a világsajtó:
„Ő most az új példakép,
Űrkorszakba vivő ajtó,
S boldog, aki itt belép!”
Véget ér az olimpia,
Kialszik az ősi láng,
Jöhet megint hormon-pia,
S hősünk újra drótra ráng…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése