2009. szeptember 9., szerda

Jónás

Úr meglátja Ninivét
S kiált: E hely, nini, vét!
Bűnöz asszír, roma, goj,
Jónás fiam, csomagolj!

Bár a szíved hiszi, jó
Ötlet ez a misszó,
Édes, kedves Jehova,
Hadd ne menjek sehova!

Nincs kifogás, se vita,
Don’t cry-tass, mint Evita!
Rád figyel az Égi Nyáj,
Ninivében prédikálj!

Ellóg, mint a fene kül-
-honba: Jónás menekül.
Sóhajt: Engem, ha hajó
Vinne! Itt van! Haha! Jó!

Kettémetszőn fú a szél,
Perceg óta szú a fél,
S társak Jónást izibe
Dobják tenger vizibe.



Mint szundító szende sül,
El a tenger csendesül,
S Jónást nyel egy hal bele,
Ám ő mégse hal bele.

Három éjjel, három nap,
Mint ostromlott várrom-pap,
Úrhoz jajong s veszékel
[S ijedtében beszékel?] -
Megtéréshez veszély kell.

Halköpetként földet ér,
S szól az Úr: Még zöld e tér,
Ám a bosszúm halad ék
Alakban s a haladék

Negyven nap! A zöld színén
Változtatok s föld színén
Nem marad, csak gyehenna,
S döglött ló, meg tehen, na!

Sétálj végig Ninivén,
Hallgasson rád mini, vén,
Anya, király s trubadúr,
S szólj: A Mennyek Ura dúr

Szét mindent, s ha Úr dúr, mert
Haragszik, irgumburgert
Belőletek fasíroz!
Gyerünk Jónás, masírozz!



Igét vetni szája nyíl,
Szív hasad, mint máj a nyíl-
-tól, s térnek meg emberek!
Jónás bőgve hempereg:

Nem vagyok én buta mén,
Kezdetektől tudtam én,
Megbocsátod pogányok
Vétkét! Ettől hót hányok!

Fölé bár Úr bokra nő,
Nem megy vele sokra ő,
Mert reggelre kirohad,
S hőgutától síró vad

Szemmel Jónás Urat int,
Aki ezt a fura csínyt
Elkövette ellene:
Önbűnhődnöd kellene!

Nagyvárosom nem szánod?
Ja, nincs réned, sem szánod,
Nem lennél jó Mikulás.
Hazamegyünk, indulás!

2 megjegyzés:

  1. Szepy!
    Remek! Vicces! Kerek!
    Ezt megosztom fészbúkon a közzel, annyira bejött! :)

    VálaszTörlés
  2. Megosztó leszel az arckönyvön? Hmmmm... :)))

    VálaszTörlés