Itt van az ősz, hull az alma,
Iskola most kaput kitár.
Erről szól e kicsi dal ma,
S emiatt peng most a gitár.
Lehetsz Jolán, Tas, vagy Gábor,
Skywalker, vagy Amidala,
Vár vidéki almatábor
Szüretelni, sala-lala!
Korán kelős kemping után
Rád ugrik a tanári kar,
Nehogy meghaljál már bután,
És a sok tan agyat csikar.
Tanévnek az ősze, tele
S tavasza is ezzel megy el.
Tudással lesz fejed tele.
(Az, hogy „tele”, ugye egy el?)
Tanulni vágy szinte éget,
Töröm-töttöm taram-tattam,
Ez a kis dal itt ér véget,
Jó, hogy erről dalolhattam!
Na ez már nem is olyan rossz. Ahhoz képest, hogy kb két "axis futás" khmm közt készült. Megjegyezném ehelyütt a korábbiakhoz, hogy az újsor elejére átvitt betű(k) totálisan olvashatatlanná tesznek bármilyen (ritmikusnak szánt) bitbe vetett gondolathalmazt, valamint az átcsúszó (egész) mondatelemek koszorús költője Lovasi András, és isa mondom néked, van még mit csiszolni :) Hajrá! -ópenbá
VálaszTörlésŐőőő... khm... majdnem értem ám! :)
VálaszTörlés