2012. szeptember 18., kedd

Vadvízi kaland

A Költő végzetes harca a medvék és a vércsigák ellen

Csónakázom s folyókanyar
Futtat velem cudar ívet,
S hangulatom igen fanyar,
Midőn bő víz partra kivet.

Éhes medvék serege vár,
S körben vércsiga had béget.
Nincs közelben kőfellegvár.
Hol lelhetnék menedéket?

Kezemben a csónaklapát,
Lábamon a fapapucsom.
Megütök egy medvepapát,
S csigát rúgok szakállcsúcson.

Nagy túlerő végül legyűr,
Testem immár rágott halom.
Marad-e utánam egy űr,
Vagy röhög az Irodalom?

5 megjegyzés:

  1. Röhög az Irodalom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vagy inkább csak szánakozik. dd:)

      Törlés
    2. Esetleg szánalmasan röhög? ;D

      Törlés
  2. Sms-ben értesít a medvém:
    - Elszabadult egy Balotelli-mém!
    csokiteste és tökfeje egy rém!
    Ecsém, facsiga, mit áll elibém?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tyű, ezt a bokorrímet!!! Vagy rímbokrot? :)

      Törlés