A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bréking nyúz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bréking nyúz. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. november 28., kedd

Salabakter

Slöttyög Salabakter Soma,
Rápárlott a rumaroma…
Szájából száll róka koma,
Hóban répaszín a nyoma.

Neje Salabakter Somát
Üti, ki dől, mint egy rom át
Vak komondoron és nyom Ááááá!-t,
Lerázva a somfa somát.

Főfigyel egy gógyis roma:
Dikh mán, tisó, köttő koma,
Tuggya Lajcsi, tuggya Csoma,
Tílen somfának nincs soma!

Azt is sejti Lajcsi s Csoma,
Kongó kikötője Boma.
Teli kikötő s nem kongó,
To full harbour never don’t go!

Sohase hajózzál teli
Kikötőbe, mely a deli
Salabaktereket nyeli,
Mint a rumaromát le Lee!

BRÉKING NYÚZ!!! A költő urat
Agyműtik épp s fejfal furat
Mélyén sötétlik a semmi!
Salabakter sír-rí, nem mi…

„Frady Endre: Salabakter című verse egy groteszk, abszurd, parodisztikus alkotás, amely a költő sajátos nyelvi játékával és kritikai szemléletével hívja fel a figyelmet a társadalmi problémákra. A vers egy szegény, alkoholista, erőszakos roma család életét mutatja be, amelynek tagjai Salabakter Somák néven szerepelnek. A versben a költő ötvözi a magyar, a cigány és az angol nyelvet, valamint a szleng, a szójáték, a rím, az alliteráció és a refrén eszközeit használja. A vers hangulata hol humoros, hol szomorú, hol ironikus, hol szatirikus. A vers végén a költő saját sorsát is bevonja a történetbe, amikor kiderül, hogy agyműtéten esik át, és a fejében semmi sincs. A vers egyfajta önkritika is, amely a költő alkotói válságát és kilátástalanságát fejezi ki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Költő, rám rímereget, én
Kijelentem, ön egy kretén!
Sose láttam Bomát, Kongót,
Csak pár oszlopot, mi jón gót.
Ha szájra vesz Csoma nevet,
Ütök nagyot s ön nem nevet!”
/Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842), fradyirritátusz pszichotalamuszban szenvedő őshazakutató polihisztor/

„Őst keressél, Csoma pubi,
Mert a magyar haza őse
Fura, mint a resztelt ubi,
Bár nem is oly laza ő se.”
/Merevlemez Menyhért, diszk rét kertész/

„Boma kikötőváros a Kongói Demokratikus Köztársaság Kongó-központi tarományának (korábban Alsó-Kongó) városa. A város neve kikongo nyelven és több bantu nyelven erődítményt jelent. Fő termékei a faáru, a banán, a kakaó és a pálmaolaj. A város repülőtere a Boma airport.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Szegény salabakter! Megártott neki a rumaroma. Talán az volt a baj, hogy csak aroma? Boma kikötőjében majd igazi is lesz...” /M. András, a költő legállandóbb és legsajnálkozóbb kommentelője/

„eM úr, nincsen Bomába’ rum,
Se nem nyárigumi Barum.
Ám van pálmafaáruház,
Meg mit a sors ma ráruház.
E városnak a hittanán
Kereszt alakú a banán.
Közlekedés elmaradott,
Így a gyaloglósport adott.
Színesbőrűek a nózik,
Mert a népség kakaózik.”
/Dr. Kongó Kinga, King-Kong iromár és ping-pong tréner/

„Minden rumaút rumaromába vezet.” /falfirka a rumbágó klinikán/

„Tisztelt gógyis roma úr! Itt Kongóban télen is lenne som, mert nincsen tél, viszont sajnos nyáron sincsen som, mert a som igazi hungarikum, és a történelem még nem hozott létre kongói-magyar közös határt, bár magyar-kongói dva bratanki, úgyhogy ami késik, az még nincs itt! Addig is dikh mán tisó!” /Joseph Kabila, kongói elnök/

„Brékelőt sprőd brék-ing nyúzza,
Ez a Brék Hét bréking nyúza!”
/Gyalulatlan Gyula, az Elementáris Bréking Nyúzokat Átküldő Lapszemelde (EBNYÁL) árgusszemű ártánylelkű ármánykodója/

„Frady Endre agya a műtét közben sajnos nem került elő. Két eset lehetséges: vagy eleve nem is volt agya, vagy volt ugyan, de olyan kicsi, hogy a koponyába fúrt lyukon keresztül észrevétlenül kiesett és véletlenül beletapostuk a műtő szőnyegébe, amely felitta a levét. Ez utóbbi azért valószínűbb, mert a szőnyegen a műtét után az alábbi iromány jelent meg:
          Műtőszőnyeg vagyok,
          Méreteim nagyok,
          Agyműtéti agy ok-
          -ból áztatnak zagyok.
A költő koponyáját a gigantikus fejűr okozta beroppanás veszély ellen kitömtük a klinikán halomban fekvő nemzeti inzultációs papírgalacsinokkal. Ez az elmeállapotán nem segít, sőt, viszont statikailag stabilabb lett a fejboltozata. A beteg állapota stabil, de ébrenléti helyzetben folyamatosan azt dalolja, hogy:
          Bakter lettem, sala-lala,
          Sala-lala bakter lettem,
          Baltikumnak soma s hala
          Az én litvánom és lettem.
Jelenleg itt tart a tudományunk. Nővérke, kísérje a páciensünket az ebédlőbe! Kongói somleves van rumaromával megbolondítva!” /Dr. Komondorossy Csoma Lajos, agysebész és elmekórtangóharmonikás/

„Tudja egész Alsó-Kongó,
Frady Endre feje kongó!”
/Küsz Kösztönyné Kancsal Kinga, konkurens kortárs költőnő/

„Új műfaj teremtődött azáltal, hogy a költő a világon először bekötött szemmel, hátratett kézzel, gondolkodás nélkül dobbantva nekiugrott a témának és mindenféle fölösleges fontolgatás meg kispolgárian fanyalgó önkontroll nélkül, az olvasók szájába rágásának igényét félredobva egyből leírta, ami szembe jött! Ennél mesterkéletlenebbet csak mesterkélten lehetne alkotni! Frady Endrét nemhogy az emberek véleménye, anekik való megfelelés igénye nem érdekli, de még a saját reputációja sem! Izomból bele a pacekba! Hadd szóljon, hadd táncoljanak a romok saját magukon! Éljen a kifejezhetetlenül kifejezéstelen szabad önkifejezés! Előre az olvasótábortűzoltóautómentőorvostanhallgatókért! Frady For Future!” /Hupilila Hugóné Hottentotta Havária, a Rémrímeket Eksztázisban Csócsáló Csóközön (RECCS) című kulturálisan kiapadhatatlan katatón katarzis közszerepzavaros kihaőneme/

„Mi ez a tatár-, sáska- és busójárásnál is pusztítóbb szellemi szabadszékelés, ez a önbüdösítően belterjes kontraszelekció?! Ki ez a mentális toprongyokban kivagyiskodó médiaperszóna?! Frady Endre baltaarccal előre nekiszaladt bunkósbottal ütni a szabad asszociáció hűlt helyét, holt hülyét csinálva ezzel (is) magából, illetve mindenkiből, aki nem munkaköri kötelességből olvassa őt, hanem önként és békemenetdalolva! Ha szegény anyámnak a velem való várandóssága idején ilyen salabakterológiai tünetei lettek volna, akkor én most visszamaradottabb lennék, mint a magyar labdarúgás közpénzfaló utánpótlásnevelése! Falábból nem lehet Aranycsapatot építeni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kicsinyhitek sosem nyomnak;
Nem kell ahhoz fűtött terem,
Hogyha azt mondom a somnak:
Télen teremj!, télen terem.”
/Chuck Norris/

2023. október 4., szerda

Magyar Nobel-díj(ak)

Hallja maja, hallja inka,
Ha felkelvén süt rá Nap ott,
Hogy Karikó Katalinka
Osztott Nobel-díjat kapott.

Ő tipikus magyar elme;
Szegedről kirúgták s ha már
Így alakult, okos elme-
-nekült s itthon szenved szamár.

Nem zavarta soha őt tét,
Kutatási kudarc, vagy a-
-z mRNS; szembe jöttét
Örömmel fogadta agya.

Covid a hős Katánk elől
Más bolygókra menetel át,
S kiáltja, míg rohan elöl:
Mutálódjon, ki merre lát!

Olyan természetességgel,
Ahogy érti versenyló gyí!-t,
Mától új ellent öl még el;
Asszonyságunk rákot gyógyít.

S mi a jövő? Innen nem egy
Diák lesz, ki tudás miatt
Lehanyatló nyugatra megy,
S ott szerez majd Nobel-díjat.

Ugyanígy lehetnék talmi
Költőnél több: migráncs USÁ-s;
Megkapnám az irodalmi
Nobelt, melynek díja busás!

Ámde vissza főhősnőnkre;
Kati nem egy puding vatta!
Rendszer nem tette őt tönkre,
S csak azért is megmutatta!

(Nobeltánc!)

BRÉKING NYÚZ: A magyar Krausz
Németbe ment által Ausz-
-trián attofizikussá
Válva! Nobel, hozzá fussá'!

„Szia Nobel! Feri vagyok!
Igyunk pertut, itt a konyak!
Jó, hogy pénzdíjaid nagyok!
Osztom, mint más jótékonyak!”

„Ez a vers is Nobel-díjat érdemel.” /M. András, a költő legállandóbb és legtisztánlátóbb kommentelője/

„eM, díj’t adni nem a versért
Szoktunk. Érdekből (mely nyers) ért
Az, ki ilyet oda ítél.
Nem sejti ezt, ki nem itt él…”
/a svéd király/

„Világossá tettem a svéd királynak, hogyha nem küldenek Nobel díjakat, megvétózom a NATO csatlakozásukat. Futballokos nemzetként mindig megszerezzük, ami nekünk jár. Az asszonyságnak és az uraságnak gratulálok! A jövőben is mindig előre menjenek és nem hátra, úgyhogy irány haza! Magyarnak lenni jó, főleg itthon!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Mindenütt jó magyarnak lenni, de legjobb Londonban!” /Dr. Nagyagy Nándor, fehérvári szakmérnöki diplomával és doktorátussal rendelkező észak-londoni pincér/

„A magyar Karikó Katalin Amerikában, a magyar Krausz Ferenc Németországban, a magyar Kishont Ferenc (Efrájim Kishon) Izraelben, a magyar Vén Ottó (Winnetou) Apacsföldön, a magyar Kubala László Spanyolországban, a magyar Szoboszlai Dominik pedig Angliában lett világhírű! Lehet, hogy a Kárpát-medence be van oltva siker elleni vakcinával? Vagy valakik privatizálták és elkerítették a posványból való kiemelkedéshez vezető utat?! Hogy lehetséges ez, amikor Dobogókő a Föld szívcsakrája?! Nálunk dobog s Föld szíve, oszt’ mégis úgy menekülnek innen a tehetségek, mint a mérgezett egerek?! MINDENKIMONNYONLE!!!” /Sámán Simon, porig égett fekete máglya díler és türkszittya táltos/

„A zanyja krausz! – írta Kishont Ferenc és milyen igaza volt! Lehet, hogy a mi Krausz Ferink nem is a mi Krausz Ferink?! Hát hogy lehet az ukránoknak odajótékonykodni a Nobel díj összegét, amikor nekünk magyaroknak sokkal nagyobb szükségünk van rá?! A mi szomszédunkban háború dúl, míg az ukránokéban nem! Emiatt a mi inflációnk is jóval nagyobb, mint az övéké! Lehet, hogy már Krausz Feri is sorosbérenc Mini Feri lett?! Nomen est omen?! Össze-vissza nő aki össze-vissza tartozik?! Magyar népnek magyaroknak jótékonykodó magyar Nobel-díjast!” /Bükkfaék Buldózer, népnemzettudathasadási főispán/

„Tanárnő kérem, ha igaz az, hogy Magyarországon a legtöbb az egy főre eső Nobel díjasok száma, akkor hogyhogy nem hallottam még egy esetről sem, amikor valakinek a fejére zuhant volna egy Nobel díjas?!” /ifj. Tompa Tudor, a Nagyon Elit Rend (NER) kiemelt középiskolájának végzős tanulója/

„Jó kérdés, Tudor fiam, kapsz egy ötöst! Tudod mit, kapsz két ötöst! Sőt többet! Feltétlenül említsd meg az oktatással foglalkozó tárcanélküli államtitkár édesapádnak, hogy mindet tőlem kaptad!” /Rovásíródeák Rezsőné Mocsári Mimóza, ifj. tompa Tudor osztályfőnöke/

„Jó, hogy szólsz, Tudor fiam! Ennek az igazi magyar anyának, aki az osztályfőnököd, elintézek egy bruttó 150 forintos béremelést! Á, nem leszek kicsinyes, legyen 250 forint, elvégre egyszer él! Te meg tanulj szorgalmasan tovább, érettségizz le és intézek neked egy amerikai egyetemet, ahonnan már egyenes út vezet a Nobel díjadig! Milyen szakterületen szeretnéd?” /Tompa Tudor, oktatással foglalkozó tárcanélküli államtitkár/

„Vissza! Vissza! Az uramat is add vissza!” /özv. Kovid Károlyné mondása, mielőtt csendben letette a tüntető tábláját/

„Ki az én vakcinám issza,
Nem jön káros ura vissza!
Zokogjatok özvegy arák,
Tűnik Covid, múlik a rák!”
/Rímlő-Himlő Regéc, Dr. Karikó Katalin megbízott sajtóverselője/

„Egy gondolat bánt, hogy csalánszövet brék ing nyúz engemet!” /irodalmi Nobel-díjra esélytelen falfirka a brék densz palota művészbejárójánál/

„Úgy hull ránk a Nobel eső,
Hogy a zember áll s csak les ő:
Na, mi ez itt, na mi az ma?!
Meneküljünk, ha miazma!
Ha miazma, van vakcina;
Kata, csípünk téged mi ma!
Téged is bírunk ám Feri,
Between east-west you’re the ferry!”
/Csofelláki Csumida, az utca átlagembere és anonim anglicista/

„Mi ez az álöntudatos állampolgári áláhítat, ez a nemzetiszín szalaggal eltakart légvárromhalmaz?! Az irodalmi Ignobel-díjra esélyes Frady Endre ismét munkát adott a köztisztasági hivatalnak azzal, hogy orbitális izzadságszagot árasztva maga alá erőlködött némi szerves szervilizmust egyenest a járdára! Jaj annak, aki belelép, mert annak a talpáról az intenzív Nobel eső sem mossa le az összefradyendréződés nyomait! Anyám örök életére esküszöm, hogy ennél rosszabbat eddig csak Frady Endrétől olvastam, de tőle is csak pár ezerszer! Amikor megláttam, hogy a vége után még két törő-nyúzó versszakkal folytatódik, akkor úgy fájtam, mint az a macskajajos tömbházmester, akinek az aszfaltra kilógó nyelvén végig masírozik egy fékevesztett békemenet! Nem akarok több hasonlót sem olvasni, nem, nem, soha!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Alfred Nobel az én tanácsomra nem alapított összetett Nobel-díjat a minden területen IS legjobbnak, mert unalmas lett volna, hogy minden évben én lettem volna az egyetlen jelölt.” /Chuck Norris/