A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dézsa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dézsa. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. január 20., péntek

Eső ömöl, ömöl...

Eső ömöl, ömöl,
Bömböl Emil, Amál,
S még több ömöl, ömöl...
Abcúg Emil, Amál!

Tovább ömöl, ömöl,
Jön sok ímél, ímél,
Panasz ömöl, ömöl...
Net még ím él, ím él.

Rám lő Emil, Amál,
Létem ó, múl, ó, múl,
(Vérem ömöl, ömöl!)
Részvét ímél, ímél
Mégsem ömöl, ömöl...

„Vers sugárzása rosszkedvünk telét vízköpő gyárrá változtatta át. Elöntött országomat egy Ló Gyárért!” /III. Richárd (1452-1485), Shakespeare-díjas angol király/

„Brühühü! Eláztam! Utálom Frady Endrét! Fulladjon bele az özönvízbe! Biztos, ami biztos, lelövöm egy vízpuskával! Puff-puff! Brühühü!” /Málé Emilné Móló Amál, bőgőmasiniszta/

„Úgy legyek én máma Málé,
Hogy igazság lám Amálé!”
/Málé Emil, az etyek-alsói elsiratóasszonykórus karnagya/

„Emil és Amál csak ne lövöldözzön, nem hiányzik a zápor mellé még golyózápor is...” /M. András, a költő legállandóbb és leglövöldözésellenesebb kommentelője/

„Csak arra kell vigyázni, eM úr, hogy a kilőtt golyó vissza ne pattanjon ugyanarra a pályára, amelyiken jött, mert akkor érvényét veszti a klasszikus lövöldözős maffiamondás, mely szerint: Senki sem léphet kétszer ugyanabba a golyóba.” /Don Corleone, keresztapa/

„A vers hatására elálltam, elálltam! Már ömölni, ömölni sincs kedvem! Máma már nem is ömölök, ömölök tovább! Vagy mégis?” /az eső/

„A mai Frady Endre hasonmásversenyt AI kategóriában az alábbi alkotás nyerte: 
Hull eső, dől a lé!
Hala só, dúla lő...
Háló se, dél elé?
Hűl a sí, dala lá.
A rivális AI cégek óvást jelentettek be, mert a díjnyertes hasonvers nyomokban értelmes nyelvtöredékeket tartalmaz.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán! AI, kár, hogy nem IA,
Ria, ria, kategória!
AI az magyarul ám eMI,
Mit csak mindenki más ért, nem mi.”
/Unintelligens Ubul, a mesterséges intelligencia (MI, ángliusul: AI) csődtömegvonzáskörzetszámszaki tébolyküszöbértékválságkezelője/

„Bölömbika búg a fán.
Kimerülő kutyaól.”
/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája Lázár Ervin nyomán/

„Jót tesz a közismeretnek,
Hogyha engem idézgetnek,
Mivel minden sorom remek,
Felnyílnak a gyerekszemek!”
/Lázár Ervin (1936-2006), Kossuth-díjas (mese)író/

„Hívő imál, imál,
térdre omol, omol,
vétkes ámul, ámul,
Isten emel, emel.”
/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Bejglin rí mák, rí mák:
Diók rémek, rémek
Bennem romok, romok,
Donald ró: Mc!, ró: Mc!,
Ám ez remek, remek!
Lelki rímek, rímek!
Hullik rám ék, rám ék!”
/Gyémántfejű Gyurgyalag Gyula, ék x ész és csillogó elmeélű szorzótényező/

„Esőhöz vízfeLY is LYár? LYÁÁÁLY-LYÁÁÁLY! Nyála fröcsköl, nem király!” /Dr. Ház, Lyuniorkonyha-dílyas halybeültető lyéglovag/

„Király elől fut Szép Ilon,
Üldözi pár elypszilon,
Kezében nyállal telt köcsög,
Nem meglepő, hiszen fröcsög.”
/Sörösmarty Sirály, a Nyálas Irányvektorú Költeményeket Hovatovább Alanyizáló Jelentéstartalomszolgáltatóház (NYIKHAJ) gondnoka és vezérlő csillagvizsgálólya/

Eső ömöl, az idő múl

Eső ömöl, az idő múl,
De mér bömböl Emúl, Amúl?
Múló idő, egyre csak múl,
Nem áll, nem áll, azér, mer múl.

Nem benten, az eső kinten ömöl,
Ám az idő kint is, bent is bár nem ömöl,
De múl, hiába bömböl Emúl, Amúl,
Egy kis eső kit zavar, ha az idő múl, múl, múl.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legömölőbb kommentelője/

„Nyuggerapó, maga zakkan,
Mint egy fába fejelt vak kan,
Kire rázuhan sok makk, an-
-amnézist okozva vakkan!”
/Rakkanroll Rezsőné Emúl-Amúl Lia, elmúláskutatónő és metálamazon/

„Jaj, engem megint ki fognak rúgni, mint a tűzijáték után, mert nem pontosan ezt a z esőömlést jósoltam, hanem szaharai száraz vörös port! Na, bánatomban iszom egy csöbör szamarai száraz vörös bort!” /Dr. Valószínűségi Vendel, az Országos Meteorológiai Intézet tudományos vész- és béljósló főmunkatársa/ 

„Mi ez a kompenzációs kivagyiság?! Ki ez az időjárás jelentését is fel- ill. félrejelentő névtelen nulla egész triplanulla?! Frady Endre e kontraszelektált kontinens kontraszelektált kompótországának kontraszelektált költője! Mi kontraszelektált kritikusok őt érdemeljük! Amíg nem szelektáljuk ki magunkból a kontrát, addig a nyakunkon marad, sőt a csapból is a nyakunkba ömöl! Ó, Anyám, ki vagy a mennyekben, állíttasd már le az esőt és intézz egy gömbvillámot Frady Endre vízfejére! Az ismeretlen költő sírjába történő temetését nyugodtan elmoshatja az eső!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem az esőt. Olyankor nem én leszek vizes, hanem a víz lesz énes.” /Chuck Norris/

2014. június 18., szerda

Nyári eső

Egy szemlengve vágtató csiga
Szemlengve vágtató csigák menekültek kifelé a forró Rasnyicki Jenő térről. Haslábukat égette az olvadt aszfalt, amibe nagy szerencséjükre az őket üldöző éhes nyugdíjasok botjai és járókeretei is beleragadtak. A tér közepén magasodó, lefűrészelt karú Rasnyicki Jenő szobor tövében izzadó vattacukor árus verejtékcseppjei a talajhoz érve bugyborékosan forrtak el. A gyíkok az árnyékba vonszolták magukat. Az országban narancs riasztás volt érvényben és a megriasztott narancsok remegve húzódtak vissza elsötétített hűtőházaikba.
Egy, csak egy legény állt talpon a vidéken, az Iszoda Rasnyicki Jenőhöz nevű talponálló falához támasztott Sanyi bá’, az öreg marós. Illetve, míg ezt megállapítottuk, közben ő is eldőlt, némi forró bitument fröccsentve a falon gőzölgő Rasnyicki Jenő emléktáblára.
Nyár volt.
Hirtelen eleredt az eső és úgy ömlött, mintha dézsából öntenék.
Abból is öntötték. Amióta ugyanis a távol-keletről ide nősülő Vu úr privatizálta a Rasnyicki Jenő Dézsa és Fabili Gyárat, az új Dézsa Vu Gyár rendszeresen ismétlődő reklámkampányt folytatott, melynek keretében nyaranta forró köztereket árasztott el hideg vízzel, telente pedig a hidegeket forróval.
A dézsából ömlő esőtől hirtelen megélénkült a Rasnyicki Jenő tér. A kapualjak és a környező utcák ontották magukból a hűs zuhanytól vidáman összesereglő embereket és a nedves tömeg – az általa letaposott csigák, nyugdíjasok, gyíkok és Sanyi bá’, az öreg marós kivételével – Vu úr megbízottjának vezényletével skandálni kezdett: „Dézsa Vu! Dézsa Vu!”
- Na, ilyet mintha már láttam volna valahol! – köpött egy féllitereset a feltápászkodó Sanyi bá’, az öreg marós és bebotorkált a Rasnyicki Jenőhöz címzett Iszodába.
Ezalatt kint, a Rasnyicki Jenő téren az önfeledt tömeg a vállára vette és királlyá koronázta Vu urat, majd az ő bölcs vezérletével tömegtermelésbe kezdve felvirágoztatta az országot, mely hamarosan dézsából öntött tejjel és mézzel folyó Kánaánhoz vált hasonlatossá. A fizetések és a nyugdíjak nőttek, a rezsi csökkent, majd végleg el is tűnt. Az oktatás és az egészségügy színvonala az egeket kezdte verdesni. A Rasnyicki Jenő Klinikán végrehajtották a világ első fejátültetését, a Rasnyicki Jenő Gimnázium tanulói pedig az összes PISA-felmérésen világelsőnek bizonyultak. Az anyák csodagyerekeket és hármas ikreket kezdtek szülni, a születéskor várható élettartam pedig 119 évre nőtt. A válogatott megnyerte a futball világbajnokságot, az örökifjú Uhrin Benedek pedig az Eurovíziós Dalfesztivált. A környező országok lakosai önként és dalolva adták be asszimilációs kérelmüket a Dézsa Vu Királyság okmányirodáin. A birodalom nőtt, az emberek pedig egészségesek voltak és boldogok.
Csak Vu úr volt szomorú és étvágytalan. Megállíthatatlanul fogyott és gyengült. Éjjelente álmatlanul hánykolódott baldachinos ágyán, mert senkitől sem kapott választ az őt kezdetektől gyötrő nagy kérdésre, melyet a halálos ágya mellett virrasztó hivatalos utókor később a híres utolsó mondataként is feljegyzett, nevezetesen:
Ki a búbánatos hódnyál az a Rasnyicki Jenő?!?!?!

2012. december 10., hétfő

Tröccslé


Tröccslében rothadó iszamós pacalok
Tollából kiömlő nyerítő paca lók
Sziksárgák, jajlilák, ködbarnák, büdösök…
Plágium fluidban fuldoklón köpdösök.

Plágium, túlium, plumbum, sőt nitrogén,
Föld alatt spirálban szörcsögő metró gén
Bedugult, lefagyott, kék halál, piros lét,
Pacalos dézsából eresztek zsíros lét.

Ej, kőtyúk miaú röfröfröf háphápháp,
Merülök, tokámnál fogva húz láplápláp.
Blugyblugyblugy, jajjajjaj, haláltánc, segítség!
Narancsos naplement, rám zuhant e giccs ég.

TRÖCCS!!!