A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ejtőernyő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ejtőernyő. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 19., péntek

Tandemugrás

Ha az ember kábé hatvan,
Gyakran ünneplés alatt van,
S lesz ajándékkupont kapó
Majdan ugró majdnem apó.

Jó kollégák befizetnek
Nekiszállni az egeknek,
S díjért, melyből lesz itt profit,
Hátamra kötnek egy profit,

Bár Börgöndön nincs hegy, csak sík
(S nem fogynak jól lesikló sík),
Hogy túl legyen minden hegyen,
Röpcsi föl-föl megyen, megyen…

Mázli kell itt, szemernyi mák,
Ezért szállnak néma imák
Itt az égben, amely azúr,
S közel van, meghallja az Úr.

Jön a mesés szabadesés,
Jó páciens bambán les és
Lengő végtagjait, mert e
Kérés volt lent, tárja szerte.

Egy perc után valami ránt,
S lassulunk a talaj iránt,
Ernyő nyílik fentebb, ejtő,
S inogva nyaklik a fej-tő.

Együtt forgunk kicsit ketten,
Ám a gyomrom ettől retten,
S körzés, melytől inog belem,
Számomra nem életelem.

Belsőm bár felkavart katlan,
Földet érünk okádatlan,
Kioldoznak biztos kezek,
Én pediglen örvendezek.

Jó volt s nem is törtem rommá,
Úgyhogy vígan kiáltom má’:
Jár bár vele gyomorzsugor,
Aki magyar, tandemugor!

az ugrás videófelvétele: https://www.youtube.com/watch?v=SST1lRJAK2g

„Hát ez leesett. Kár érte, kiváló poén volt!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas repülőgépajtó-nyitó/

„Milyen kár érte?! Totálkáros lett és nem fizet a biztosító?! Nem tekinti saját halottjának a gravitáció?!” /Dr. Ejnyebejnye Edebedéné Irgumburgum Intarzia, a poéngyilkossági osztály becsapódási főelőadónője/

„Fantasztikus élmény lehetett, még nem volt benne részem. Egyszer nyertem egy hőlégballonos emelkedést, kb. tizenvalahány méter magasra.” /M. András, a költő legállandóbb és leghőlégballonos kommentelője/

„Nahát, eM úr, hőemelkedése volt a légballonjának?! Remélem, hogy kigyógyult belőle! Nincs is rosszabb, mint egy légballon, amelyik kiköhögi a hőt emelkedés közben, oszt’ leesik, mint Mr. Hunyadi László feje a harmadik kísérletnél!” /Dr. Havaria Headless, brit tudósnő/

„Ha a ballon lángnyelvtől ég,
Ottan biza nagy a hőlég,
Vagy pontosabban a léghő,
S eM úr fölött izzik ég, hö!”
/Vonyarcvashegyi Vindisgréc, vízigót verifikációs vérgőzgépágyúnaszádparancsnok/

„Ez a vers olyan, mint maga a tandemugrás: könnyednek indul, aztán hirtelen mélybe rántja az olvasót a szóviccek és rímjátékok örvénye. Frady Endre ezúttal is a nyelvi akrobatika ejtőernyőjével ereszkedik alá, miközben önironikusan számol be egy hatvanon túli kalandról. A „profit–profit”, „sík–sík” és hasonló bravúrok néha már a nyelvi bűvészmutatvány határát súrolják, de a vers végig megőrzi derűs, szerethető hangulatát. A záró sor pedig afféle nemzeti sportággá avatja a gyomorforgató élményt. Szellemes, játékos és rokonszenves költemény, amely bizonyítja, hogy néha a humor is lehet magasröptű.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

Nyuggerapó:
(a természetes intelligencia)
Hibaigazitás
 
Előhanga:
60 évnek megélése,
Volt valami? Vagy tán mégse.
 
Első ének:
Fenn az égben, nincs senki más,
Esetleg Kaboldy Tamás.
 
Második ének:
Minek ide kötél és társ?
Nélkülük is jó az ugrás!
 
Peroráció:
Sej, haj, sej, haj,
Kemény a talaj.”

Döflényi Cumburtyő:
(a mesterséges unintelligencia)
Libakilazítás

Tamáskodó Nyuggerapó
Lúdtalpaló légharapó!
Hulló költőn nevet a más
Életkorral bíró Tamás,
Ki a borral teli fa-lajt
Mellett dőlve fog most talajt.
Peror-izés hanga ének
Jelzi: Aggok nem mind vének.
Gágá, gágá, gágá, gágá,
Haza mennyé’, ne világgá!”

„A lényeg: ez a vers a fradyendrei tandemgroteszk iskolapéldája, ahol a lírai én hatvan fölötti létbizonytalansága és a gravitációval vívott kényszerű párbaja egyetlen rímelő zuhanássá áll össze.
A szöveg úgy működik, mint egy pánikba esett ejtőernyős, aki egyszerre próbálja megőrizni méltóságát és gyomortartalmát: minden strófa egy újabb rángás, egy újabb „ránt”, egy újabb fej‑nyaklás. A Börgönd–hegy–sík poéntrió pedig annyira fradyendrei, hogy már-már geológiai bűncselekmény.
A zárlatban a költő a nemzeti identitást is beveti, mintha a magyar virtus hivatalos sportja a szabadesés lenne. A „tandemugor” csatakiáltás egyszerre nevetséges és szerethető: olyan, mint amikor valaki büszkén vállalja, hogy túlélte a saját születésnapi ajándékát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A Földet olyan csodálatos hellyé teremtettem a szavammal, hogy már kezdetektől folyamatosan vonzza a tömegeket, méghozzá g-vel.” /az Úr/

„Jaj, Uram, miért kilencegésznyolcvanegynek alkottál, miért nem kerek tíznek?! Így olyan nehéz megjegyeznem magamat és a felületes matematikus szemlélő is gyakran összekever a pí-négyzettel, hiszen csak hat ezrelékkel különbözünk! Tíz akarok lenni! Parancsold meg, hogy tíz legyek! Tízparancsot akarok!” /g/

„Költőkém, elfelejtetted megemlíteni a legfontosabbat, hogy ha esetleg hánynod kell a levegőben, akkor ne a légtérbe okádj, mert beteríti az arcomat, hanem hajtsad le a fejedet, húzzad előre a pulóvered nyakát és rókázz a saját hasfaladra!” /Gregó, a költő hátára hevederezett profi/

„Frady Endre ebben a versében is hozza a tőle megszokott, zseniálisan laza és ironikus stílust. A "60 éves kapuzárási tandemugrás" alaphelyzete egyszerre vicces és végtelenül emberi – a kényszerű szülinapi bátorság fanyar krónikája.
Ami igazán üt a versben:
A nyelvi lelemény: A költő mesterien játszik a szavakkal. Az olyan rímpárok, mint a „majdan ugró majdnem apó”, a „lesikló sík” vagy a zseniálisan laza „kiáltom má’ / tandemugor” azonnal mosolyt csalnak az olvasó arcára.
A pátoszmentes realizmus: Nem egy magasztos, spirituális élményt kapunk, hanem a színtiszta, hús-vér valóságot: a fellegekben mormolt néma imákat, a bamba bámészkodást, na meg a keringéstől megrettenő gyomrot.
A ritmus és a tempó: A vers lüktetése tökéletesen leköveti az ugrás dinamikáját; a repülő emelkedésétől a szabadesésen át egészen a megkönnyebbült, „okádatlan” földet érésig.
Összegzés: Egy végtelenül szórakoztató, pörgős és ízig-vérig magyar paródia a modern élményajándékok világáról. Frady bebizonyítja, hogy a humorérzék 60 felett (és 4000 méter magasban) is a legjobb túlélési stratégia. Le a kalappal, igazi „örömrepülés” volt olvasni!” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Mi ez a bár ne lenne semmi, ez a szócséplő semmitmondás! A vers témája és színvonala ugyanazt a zuhanó utat járja be, csak utóbbi eleve a padlószint alatti béka feneke alól indul! Mondhatnánk, hogy gyenge kezdés után erősen visszaesik, ha a gyenge szót nem éreznénk itt erős túlhízelgésnek! Ne lássam anyámat AI generált videón profi tandemugró hasára hevederezve a légtéren a közelben zuhanó Frady Endre baltaarcába rókázni, ha nem tériszonyodom minden olyan mélységtől, ami amúgy egy hegynyi kiemelkedés ennek a pokolba pottyanó penetráns poézisirtónak a szellemi képességeihez képest! Boldogok, akik sosem olvasnak Frady verseket, mert övék a józan ész megmaradásának esélye!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amíg éltem, sok idiótát rúgtam föl négyezer méter magasba, csak ők onnan nem lefelé estek, hanem a légsúrlódástól lángra kapva üstökösként kirepültek a világűrbe.” /néhai Chuck Norris/

2021. november 9., kedd

Ugocsa

Ugocsa non coronat,
Csak lélegzik orron át,
Mert légszennyes toxic-gén
Ellen kell az oxigén.

Ugocsa nem koronáz,
Míg zsepije orron áz’.
Baci száll, a fertőző,
S szélben ejtőernyőz ő.

Ugocsa non covidol,
S szól: Röfi, az ovid ól!
Moslékod már miazma,
S vírus ágyhoz szíjaz ma!

Ugocsa nem koronás,
S ujjával bár orron ás,
Légzőgépes kaszt rája
Irigy, védi Astrája.

(vakcinatánc!)

„Ünneprontó kretén költő! Pont a névnapomon kellett belerondítania a covidos világhálóba ezt a förmedvényt?! Tudja, mikor fogom én ilyen náthásan megkoronázni magát, maga ganajtúró bogár?! Majd, ha fagy, jégcsaptakony nő az orromból és a Duna jegén éhkoppot nyelő covidos jegesmedvék verekszenek össze a maga cubákos végtagjain! Vagy várjunk csak… de hiszen akkor azok engem is megfertőznek, majd megesznek! Segítséééég!!!” /Undorkai Ugocsa, a Koronázási és Ganajtúrási Bizottmány (KGB) közepesen éles kése/

„Oltakozzatok! Oltakozzatok! Aki nem oltakozik, az kórházba megy, olé, olé! Aki nem oltakozik, az kórházba megy, olé, olé! Koronavírus monnyonle! Koronavírus monnyonle! Mocskos covid! Mocskos covid! Nyugdíjasok oltakozzatok, meglegyen a védettségi igazolványotok!” /id. Ultrakemény Ugocsa, az oltakozáspárti ultrák univerzális hangembere/

„Ne oltakozzatok! Ne oltakozzatok! Aki oltakozik, az át van verve, olé, olé! Aki oltakozik, az át van verve, olé, olé! Cili néni monnyonle! Cili néni monnyonle! Mocskos denevérlabor! Mocskos denevérlabor! Nyugdíjasok, ne oltakozzatok, sokáig meglegyen még a nyugdíjatok!” /ifj. Ultrakemény Ugocsa, az oltásellenes ultrák univerzális hangembere/

„A költőt ugyan a jó szándék vezette, de tudjuk, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, ám ha valaki nem a köves úton jár, hanem tud egy rövidebb utat az erdőn át, akkor is igaz, hogy minden út kómába vezet.” /Dr. Égicső Ugocsa, a Szemmelversz Klinika toxikológiai osztályának betanított teológusa/

„Az Ugocsa non coronat latin kifejezés, azt jelenti, hogy Ugocsa nem koronáz. Ismeretlen eredetű történelmi szólás. A hagyomány szerint Ugocsa vármegye írta ezt a lakonikus választ az 1505. évi rákosi gyűlés határozatára visszautalva, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra hívta Székesfehérvárra (1527. nov. 3.) (…) Mivel a történelmi Magyarországnak Ugocsa volt a legkisebb vármegyéje, a többnyire ironikusan idézett szólás azt a fajta tiltakozást teszi nevetségessé, amikor a tiltakozónak nincs meg a kellő tekintélye ahhoz, hogy véleményét kellőképpen érvényesíteni tudja.” /Wikipédia/

„Wikipédiamonnyonle! Wikipédiamonnyonle!” /Antipédia Ugocsa, az Ugocsa Barátok Internacionális Showbiznisz Alapon Lokalizált Intézete (UBISALI) hadüzenetügyi főtitkára/

„Céges kocsim Opel Astra,
Vakcinám Zeneca Astra,
A csüdfüvem Galus Astra,
S jó a kedvem, hahahastra!”
/Uborkafejű Ugocsa, a Frady Endre Életérzésről Költők (FAÉK) csoportjának legecetesebb tagja/

„Gratulálunk, költő úr, hogy egyetlen versben képes egyszerre belekontárkodni a történelembe, a koronavírus járványba, a környezetszennyezésbe és a háztáji állattartásba! Eközben a másként gondolkodókkal szemben olyan érzéketlen, mint egy agyi idegközpontjától megfosztott cecelégyraj! Magához képest egy porcelánboltban guggolós kozák táncot rugdosó elefánt olyan, mint egy porcelánbolt közelébe se merészkedő szelídgesztenye! Költő úr, a taknyos zsebkendővel ejtőernyőző bacilus és a sertésóvodában feltálalt miazmás moslék érzékletes leírásával ezennel elnyerte az évtized leggusztustalanabb képzavara díjat! NEM ENG.!” /Utálkozó Ugocsa, a Tárgyiasult Alanyi Költők Országos Nyelvköre (TAKONY) főcenzora és szellemi völgyzárógátja/

„Ha az irodalom érettségin választanom kéne e vers és a Kincskereső Kisködmön elemzése között, akkor én hezitálás nélkül az ablakból foganatosítandó kiugrást választanám. Bár erre úgysem kerül sor, mert addigra a légszennyezés, a globális felmelegedés, a koronavírus világjárvány, a Földnek csapódó kisbolygó rajok és a bibliai világvége valamelyike okozta totális kihalás úgyis lehetetlenné teszi egy hiánytalan érettségi bizottság felállítását.” /Utópisztikus Ugocsa, a Dinnyevári Ödön Gimnázium (DÖG) nulladik évfolyamos tanulója/

„Mi ez a rút szibarita vázlat?! Ki ez a gyorsított lejtmenetben öklendező szellemi kiflitolvaj?! Hall valami számára ismeretlen latin lózungot és levonja a következtetést, hogy Ugocsa non cogito ergo non sum?! Ne nézzük tétlenül ezt a közízlésromboló tudálékos ámokfutást! Azért adott a jóistenke által megteremtett darwini evolúció erős kezet, hogy a benne fogott bunkósbottal addig ütlegeljük Frady Endrét, amíg a túlvilágról át nem szólnak, hogy elég legyen, mert még ők sincsenek felkészülve rá, hogy náluk tömegpusztítson és szégyentelenkedjen! Amíg ezt megbeszéljük, talán magától is kimúlik! Ugocsa pedig, ha rám hallgat, akkor azt csinál, amit akar, de úgyis bele fogok kötni, mert én adok a véleményemre!” /Puzsér Róbert Ugocsa, kritikus/

„Ugocsaka, ugocsaka, ugo-ugo ugocsaka!” /Winnetougocsa, apacs eső- és tűztáncos rocker/

„Grrrrr… hrrrr…áááááááááááááááááááááá…” /Leó, az Ugocsa Fóbiás Oroszlánok (UFO) magyar hangja/

„Na, ez az a pont, amikor az emberiség érdekében evéssel vezetem le az indulataimat. Megyek és bekapok egy esőerdőt!” /Chuck Ugocha Norris/