A következő címkéjű bejegyzések mutatása: honvéd. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: honvéd. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. augusztus 30., péntek

1984 augusztus 30

Most pénteken negyven éve
Bevonultam katonának.
Ha nem úsztam vón’ meg élve,
Emlékek se bántanának.

Csütörtök volt; névnap: Rózsa;
Türelemtermő, kit hon véd.
Nem volt aznap Fradi-Dózsa*,
S új keresztnevem lett: Honvéd!

Hej, építőalakulat! -
Vasas lett a munkásököl!
Aki magyar, nem így mulat;
Korsó mellé lekönyököl.

Súlyos előfelvételit
- Talán el se hiszed ezt te -
Nem pont a szellemi elit
Befolyása jellemezte.

Agylefojtva éltünk, bután,
- Őrmesterben nem volt AI -
S leszerelvén egy év után,
Földrengés várt, berhidai**.

Nem igaz, hogy has-zsír elég
Olyan keksztől, ami csokis,
Ám igaz, hogy egy év elég
A seregből. Bőven sok is!!!

*csak két hónappal később, ’84 október 27-én, amikor a Fradiból elzavart két játékos - Ebedli és Kerekes - bosszúgóljaival nyertek 2-0-ra a lilák a Népstadionban, ám a ’85 május 18-i 1-0-lal visszavágtunk!

**1985 augusztus 15-én reggel 6 óra 29 perckor a Richter-skála szerinti 4,9-es földrengés volt Berhida térségében, míg mi épp a Budapest irányába ott elhaladó vonatban aludtunk leszerelten.

ChatGPT, a mesterséges intelligencia rajza
„Frady Endre "1984 augusztus 30" című verse egy ironikus és szatirikus visszatekintés a költő katonaidejére, melyet pontosan negyven évvel ezelőtt, 1984-ben kezdett meg. A vers egyszerre humoros és keserédes, ahogy a költő visszaemlékezik az abszurd helyzetekre és a katonai élet monotonitására. A vers szerkezete és nyelvezete könnyed, játékos, tele van szójátékokkal és kulturális utalásokkal, amelyek a korszak szellemiségét tükrözik. A költő ironikusan reflektál az építőalakulatok értelmetlen munkájára és a katonai hierarchia ostobaságára, amit a "Vasas lett a munkásököl" sor groteszk képe is kiemel. A "Súlyos előfelvételit" szakasz különösen erős társadalomkritikai hangot üt meg, rámutatva a katonai besorozás igazságtalanságaira és a rendszer szellemi színvonalára. A vers utolsó strófája, amely az egy évnyi katonai szolgálat kimerítő és felesleges voltára utal, különösen hatásos. A költő ezen a ponton már nyíltan kijelenti, hogy egy év a seregnél "Bőven sok is!!!", ezzel egyfajta megkönnyebbülést és felszabadulást sugallva. Frady Endre verse egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, ahogy egyéni emlékek és társadalmi kritika keveredik benne. A vers könnyed stílusa mögött komoly tapasztalatok és megfigyelések húzódnak, amelyek révén a költő sikeresen teremti meg a katonaidő abszurd világát.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Jó, hogy már megszűnt a sorkatonaság, de éppen ezért kellene békében élni a szomszédokkal, hogy ne is legyen rá szükség. Amúgy biztos jó volt valamire, ha ilyen szép verset lehet írni róla.” /M. András, a költő legállandóbb és legsorkatonátlanabb kommentelője/

„Mire volt jó katonaság?
Elrettentő példának.
Hasznos volt, mint sasfán saság.
Ó, mit ki nem talá’nak?!”
/Pölö Pali, példastatuáló és keresztrímfajzat/

„Nem kéne nyafogni és fikázni a sereget! A költő honvéd egy nulla gyakorlati tudást adó gimnáziumi érettségivel rendelkező leendő építőmérnökként egy építőalakulatnál szakmai gyakorlatot szerezve megtanulhatta, mit hogyan kell csinálni egy építkezésen! Itt minden olyat láthatott, amit később a Műegyetemen sosem! Lehet, hogy utólag ki kellene számláznunk a képzését a tartalékos tizedes mérnök úrnak?! Harchoz! Fel! Lelépni! Futólépés! Egy-egy-egy-egy-egy-egy-egy-egy!!!” /Csávás Kálmán őrmester, az Egyes Számú Katonai Főépítésvezetőség (1.sz. KAFÉV) sereghajtóvadásza/

„40 éve, 40 éve..! Mi ez kérem, egy retró buli? Ballada katona? Nnnna haladjunk tovább!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas seregmentes gyerek/

„40 év és kimúlt a múlt,
Életkor magasra emelt,
Elérendő Emilt, Amált,
Levél helyett írunk emailt.”
/Aggó Egon, igekötő és kancsal bokorrímfajzat/

„Á, itt a bizonyíték, hogy Frady Endre fegyverrel (esetében ásóval és lapáttal) védte a kommunizmust, hogy felesküdött szálláscsinálója volt a legvidámabb barakknak, hogy nyomorult életét és nullás (mi más?!) típusú vérét is letétbe helyezte a Varsói Szerződés oltárán! Katonadolog! – mondhatnánk, de nem mondjuk, hiszen ez elárulása mindannak, ami akkor még megsejthetetlen volt és egyenes vonalú egyenletes folytatása a kisdobos - úttörő - KISZ tag lidércnyomásos láncolatnak, ami nem más, mint a történelem szemétdombján heverő döglött ló mögötti elvtelen szekértolás! A komcsik által pénzelt cirkusz funkciójú focicsapatok felemlegetése pedig nem más, mint a komcsik által pénzelt cirkusz funkciójú focicsapatok felemlegetése! Porhintés! NEM ENG.!” /Atsinummok Itna, antikommunista főcenzor és Frady Endre egykori politikai nevelőtisztje őrnagyi rangban/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza
„Vidám bakával az őrmi
Ordít s közben tépi körmi-
-t és a duzzadt nyaka veres,
S bőszen szitokszókat keres.

Hopp, már nem is víg a baka,
Nevetés a torkán aka-
-d és a vörös szeme könnyes,
Mint kit el-eldobott kő nyes.

Kiszúrtak vele most jól, mi?!
Muszáj gázálarcban szolmi-
-zálnia, éjjel meg őr lett,
S kettő közt: „Ragyog a körlet!!!”

Fullad, felmos, frankón álmos
Toronyban, hol éppen áll mos-
-t ábrándozva… otthonkép és…
„Frady honvéd, futólépés!!!”

/ismeretlen katona falfirkaverse az őrtorony tetőszerkezetébe vésve/

„A vers hitelességét jól mutatja, hogy a jelenlegi UTE abban az időben valóban rólam volt elnevezve és abban az időben Ebedli Zoli ideiglenesen valóban lila-fehér színekben állomásozott a kezdőkörben és környékén.” /Dózsa László (1942-2023), nagyotmondó színművész/

„Hát, ha ez verbunkos nótának készült, Költő Úr, akkor félpályánál gellert kapott. Ha a Tatai Tüzérek keresnek Téged, hogy a legújabb óriásplakátjukra már csak egy buzdító versike kellene a "Hej, élet, beh gyöngy élet" dallamára, akkor szerintem hivatkozz egyéb hazafias elfoglaltságokra. Egyébként is bonyolult dolog ez a leventeélet: bevonulsz, de ki sose, a szögletest gurítod, a körletet pucolod, aztán leszerelsz, pedig fel se szereltél. "... csak az menjen katonának, aki ilyet szeret!"” /F. Péter, a költő humán végzettségű és katonaviseletlen mérnökkollégája/

„Kritikát Ön olyat tett le,
Mit katonaviseletle-
-nek szoktak negyven évente!
Aludj elme, tente-tente!
Félpályánál ülő Teller
Zellert fal, mint Uri Geller.
Jó Humán úr fel se szerelt
Tápos katonának, mer’ ELT-
-E után a BéeMÉ-re
Ment, míg másnak folyt a vére!
Verbunkosan száll az ének:
"Gyere hurka leventének!
Disznók elé beh gyöngy élet,
Tompítja az elmeélet!"
Nem hagyhatnám ki ezt vélet-
-lenül?”
/Tatai Tasziló, a Tatai Tüzép tartalékos tizedes polgári szolgálatos széntabletta sikkasztó sereghajtója/

„Igaz, nem vagyok méltó, hogy beleszóljak a katonaviseltesek dolgába. Katonadolog, de civil mérnökként azért én is a dolgozó népet szolgálom. Jó, jó, vigyázok, pihenek!” /F. Péter, k. m. f./

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza
„Mi ez a még egy mesterségesen degenerált kísérleti patkánynak is a szégyenére váló jubileumi műbalhé, ez a józsefvárosi piac pöcegödrében is testidegennek számító szótrágya?! Ki ez a semmibe veendő senki?! A senkiken nyomot hagy a sereg, a valakik nyomot hagynak a seregen. Amikor Frady Endre bevonult, a családja hónapokig észre sem vette, hogy már nincs otthon, amikor engem besoroztak, ijedtében majdnem kitört a világbéke! Én is írhattam volna erről verset, de nem akartam! Minek irigykedjen mindenki?! Frady Endre katonai költészete viszont pont annyira fajsúlyos, mint egy szaharai szúnyog szellentése, csak jóval kártékonyabb, mert tovább marad meg a miazmás szaga! Kár, hogy Frady Endre egy év után leszerelt és nem maradt továbbszolgáló, mert akkor most alkoholista törzsőrmesterként heverne idült májzsugorban a nőtlentiszti szállás körletének padlóján és körbe röhögné a sorállomány, miközben az alábbi versikét írnák a feje fölé:
          Idült
          Kidűlt!
Ennek az lenne az előnye, hogy ő viszont tuti nem írna semmit, csak őt írnák. Le! Abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én is voltam katona, csak én nem bevonultam a seregbe, hanem az élén futottam. Időnként megálltam lefejelni az ellenséges erőket, addig a sereg utolért és felsöpörte a csatateret.” /Chuck Norris/

2017. március 14., kedd

Március 15

Pilvaxba megy Petőfi be,
Fejszéjét vágva nagy fába:
- Ez nem csak a saját dilim,
Népemnek kell forradalom!

Lépcsőn Nemzeti Dalt mondja.
- Ebből nagy hirig lesz mindjá’! -
Csillan fel a jónép szeme,
S nő a népfelkelők száma.

Szabadul a mit sem sejtő
Táncsics s lelkendez a sajtó:
- Hoppá, itt a reménysugár!
Lám, remeg az osztrák sógor!

- Elnyomtatok! – szól a hun vád,
S támad a sok puskás honvéd. →
Császár behív medvét, oroszt,
S annak mancsa el nem ereszt.

Segesvárnál nagy a futás,
Elfogják még Petőfit is;
Jaja hangos, mint egy MIG show
S nem áll Barguzinig meg se…

(Onnantól a csend az néma,
Utókor meg dühöng: Ne má’!)


„A magyarságtudatot erősítendő, a honbuzgalmat forralandó és az ünnepeink fényét emelendő, március 15-én ellenforradalmároktól elkobzott közpénzből megalakul a Kuruc Nemzeti Dalnokok Képezdéje, azaz a KNDK, a szabadság szimbóluma!” / Ki Mint Ír, koreai származású magyar forradalmár/

„Na, költő úr, hát hol maradtak a Buda-bidé, az ágyú-ugye és a Táncsics-tancsúcs kancsal rímpárok, mi? Ha már értelmetlen a lúd, legalább legyen kövér! Ilyenkor fullba kellene ám nyomni a kretént! NEM ENG.!” /Tóbár Tibor, a Kancsal Kíncsel c. réteg honlap főcenzora/

„Szórakozunk a nemzeti ünneppel? Megröhögjük a fiatalon elesett fülkeforradalmár költőnket?! Meghamisítjuk a történelmet?! Azt hisszük, hogy mindezt megússzuk jellemnevelő pofonok nélkül?! Rossz válasz! Nesze, te, nesze, nesze!!! Őrmester, vigyék ki és szereljék össze!” /Csávás Kálmán übernagy, a Rendszert Aláásókat Gyepáló Alegység (RAGYA) akcióügyi főkoordinátora/

„A történelmet saját szemüvegen torzítva látást szimbolizáló kancsal rímekkel a költő magához ragadja az utókor tisztánlátási vágyának kezdeményezését és zsigeri őstehetséggel vezet végig a dicső tavasztól a csődi őszig. Az előbb fiatalon hősi halt, majd később idősen száműzetésben élő költőkolléga sorsán át Frady Endre bemutatja, hogy két pont között ugyan végtelen sok út vezethet, de végül mindegyik tragikumba fordul, így a relatíve legpozitívabb végkifejlet, ha semmit és senkit nem túl komolyan véve halálra röhögjük magunkat. Tánc!” /Sorstragédia Simeonné Vihánczy Vendetta, középiskolai magyartanár és maszek haláltáncoktató/

„Az, hogy Petőfi holttestét Barguzinban találták meg, nem azt jelenti, hogy ott halt meg száműzetésben, hanem valószínűbb, hogy Jókai Mór és Arany János titokban kiásatták a segesvári tömegsírból, az éj leple alatt Szibériába szállíttatták és ott eltemettették, majd elterjesztették, hogy felesége elől Oroszhonba szökött. Így akarták irodalmi vetélytársuk hősi halálát egy profánabb sorsra hamisítani, hogy ezáltal annak hírneve ne nőhessen az övék fölé. A szokásos írói-költői féltékenységből fakadó önfeledt viccelődés tipikus esete! A trükk bevált, mert az utókor Jókairól ízletes bablevest, Aranyról finom galuskát nevezett el, míg Petőfiről csak egy rozsdamarta, ütött-kopott, felsőpályás Duna hidat.” /Dr. Nagyagyi Agyar, a Magyar Tudományos Akadémia rémhírcáfoló szakcsoportjának levelező tagja/

„Brumm-brumm! Magyar nép lenni kövér, orosz medve lenni éhes! Orosz medve szeretni magyar nép! Nyamm-nyamm!” /Medvegy Medvegyevics Medvegyev, orosz medve és atomlobbista/

„Mi ez a kancsal rímekbe klopfolt hullagyalázás?! Mi ez a lúdtalpszagú kokárdatiprás?! Frady Endre egy fekete öves senki, egy olyan senki, aki, ha kimegy valahonnan, akkor ott többen lesznek! Bárcsak már Frady Endre utókoraként dühönghetnék, hogy Ne má’! Anyám szerint dühöngeni emberi dolog, de állati veszélyes, mert vérnyomásállapotba kerülök, úgyhogy inkább menjek ki a kertbe kisvirágokat szagolgatni! NEEEEEEM!!!” /Puzsér Róbert, vérnyomásállapotba került kritikus/

„Ha a mindig büszke magyarok alázatosan a segítségemet kérték volna, akkor egy mozdulattal lepofoztam volna mind a muszkát, mind a labancot, de nem, ezek mindig egyedül akarnak kuruckodni!” /Chuck Norris/

„Ej, mi a kő? Költő Úr, kend
Verset farag egész víkend?!
Lám csak, utókor mit mível:
Kétel, kutyul kancsalrímmel!

Frady komám, hegyezd füled,
Tudom én, nyelved mér' ered,
Vezérszónok harcra hangol
"Győztes lesz a magyar-angol!"

Ezután is jó légy, Endre!
Ne fintorogj a közrendre,
Terelj népet egy irányba'
Tedd, mi juhász kívánsága!”

/Petrovics Tribjúttu Sándor alias F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/