Tudományos bűnfelderítés

A püspök vacsorára hívta az esperest, a diakónust, a perjelt és a presbitert. Egy körasztalnál ülve püspökfalatot ettek, majd hazamentek. Ez után nem sokkal vette észre a püspök takarítónője, hogy koszos a szőnyeg, mert valakinek nem ízlett a püspökfalat és titokban az asztal alá dobálva beletaposta a méregdrága szőnyeg közepébe. A püspök tanácstalan volt, mert fogalma sem volt, ki lehetett a tettes. Az esperes, a diakónus, a perjel, vagy a presbiter?

Rejtély!!!

A fenti kép készítője Bing, a mesterséges intelligencia

A püspök felhívta jó barátját, Dr. Agyvíz Atanázt, a tudományos lángelmét, aki rövid gondolkodás után megadta a választ:

- Az egyik meghívott annyira undorodott püspök uram falatjától, hogy magában így gondolkodott eme püspökfalatról: „Ne érints engem!” azaz latinul „Noli me tangere!”, vagyis alkalmazzuk a tangens függvényt, ami ilyen klasszikus műveltség miatt régiesen írva synus per cossynus. Synussal egyszerűsítve 1/cos-t, azaz egy per koszt kapunk, vagyis a kosz a per-jel alatt található. Tehát a három meghívott közül a perjel volt a tettes.

Na, ilyen nagy dolgokra képes az alkalmazott matematika, azaz a tudomány!

Tanuljatok gyerekek, hogy ti is olyan okosak lehessetek, mint Dr. Agyvíz Atanáz!

LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT HÍR!!!:

A legfelsőbb helyről kiküldött nyomozóbizottság – a spanyol inkvizíció – sürgősen kihallgatta az ügy összes szereplőjét – a négy gyanúsított mellett a vendéglátó püspököt és Dr. Agyvíz Atanázt is – akik rövid, de intenzív keresztkérdezősködés után megtört szívvel és még megtörtebb végtagokkal mind a hatan bevallották nem csak a kérdéses bűncselekményt, de a mesterséges jéghegy Titanic elé lökését, az 1954-es futball világbajnokság döntőjének fogadási elcsalását és a Kennedy gyilkosságot is. A szeretetvendégséggel egybekötött máglyás kivégzés a vasárnapi mise után lesz megtartva. Megjelenés alkalomhoz illő tűzálló öltözetben. Jegyek a pénztáraknál és az ismert jegyirodákban vásárolhatók. Diákoknak és nyugdíjasoknak féláron. Bérletek és szurkolói igazolványok erre az alkalomra nem érvényesek. Pedagógus kedvezmény nincs. Mindenkit sok szeretettel várunk a közös eretnekégetésre!

Bíróságon...

Bíróságon szünnap van ma,
Nincsen benn se bíró, se per,
Csak Hlavácsné Gríz Johanna
Takarítónő, ki seper.

Közben dühöng: „Hogy mi van itt?!”
S régi szép időket sirat.
Urát szidva portalanít
S szétszóródik sok száz irat.

Vissza oly elánnal pakol,
Miként Caesart Brutus-tőr dönt...
S így kap másnap férj kiakol-
-bólításért száz év börtönt.

„Ne már, tisztelt bíróság úr! Én nem bólintottam semmiféle akolba, csak kivágtam a Lajost a nyitott szuterén ablakon át a járdára, mert tajt részegen jött haza és üvöltve azt kornyikálta, hogy az ő kedvese egy olyan lány! Hogy milyen, azt nem tudom, mert bevágtam utána az ablakot. Ezért száz év börtön, miközben az előző tárgyaláson az a tömeggyilkos csak felfüggesztett megrovást kapott?! Itt valami nagyon össze lett ám kavarva!” /Hlavács Lajosné Gríz Johanna, bírósági takarítónő/

„Igen, a Hlavács úr az én koncertem közben rúgott be. Onnan tudom, mert személyesen ismerem mind az öt nézőt, aki ott volt.” /ByeAlex/

„A leghatározottabban tiltakozunk a versben foglalt állítások ellen és a Központi Bíróság jó hírének megsértéséért eljárást kezdeményezünk F. Endre budapesti költő ellen. A Központi Bíróságon kizárt, hogy periratok összekeveredjenek és egyes ügyek ítéletei más ügyekben legyenek kihirdetve! Hogy mit szólok a tömeggyilkos felmentéséhez és a könnyű testi sértésért kiosztott száz év börtönhöz? Konkrét ügyekben sajnos nem nyilatkozhatok.” /Dr. Hatályossy Jenő, a Központi Bíróság elnöke/

„Mivel itt a földön mind vétkesek vagyunk és a bűn zsoldja a halál, ezért béküljünk meg az apró evilági igazságtalanságokkal, sőt adjunk hálát azokért, melyek arra valók, hogy a lelkünket megeddzék, hogy Jézus Urunk szabadító áldozata révén majd mind együtt örvendezzünk a mennyei világosságban mindörökké! Áááááámeeeen!” /Jácint atya/

„Kiakolbólít! Micsoda gyönyörű nyelvújítás korabeli szó! A költészet akolmelegéből a próza hideg rögvalóságába történő kiűzetés ábrázolására a költő az igazság szimbólumának tartott bíróság, sőt nagybetűs Bíróság belső igazságtalanságait citálja és cibálja elő mintegy és mindazonáltal. A hibázó emberre visszahulló súlyos ítéletben a költő fiatalkorának meg nem adott tizenegyesei és igaztalanul kapott piros lapjai sikoltják fájdalmukat az öröklét könnyáztatta siratófalára. A vallási motívumként végigvitt keresztrímek pedig a lelki katarzis pislákoló világítótornyai. E mű mint Hlavácsné a párját ritkítja.” /Jatagán Elalélia, magyar-kirgíz szakos középiskolai tanár és parkolóőr/

„Költőkre miért nem szoktak aljas indokból elkövetett versírásért száz év börtönt kiszabni?! Anyám szerint ne ordítsak vörös fejjel, mert elég lenne hetvenöt is, de megtiltottam neki kivonuljon enyhítésért tüntetni. Mikor lesz már népszavazás a halálbüntetés visszaállításáról?! Reszkess Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Julius Caesar és a kiakolbólít szó egy versben, sőt ugyanazon versszakban?! Súlyos anakronizmus ez, költő úr, nagyon súlyos! Két sor közötti majd’ tizenkilenc évszázad előre megfontolt ugrabugráért igen enyhe büntetés az a száz év börtön! NEM ENG!” /Totyakváry Bambulácz, lektor és sörlovag/

„Minek ide tőr?! Ha én rúgtam volna fejbe azt a Caesart, nem eldőlt volna, hanem elvetett kockaként átrepült volna a Rubicon!” /Chuck Norris/

Mi a bajod a kockámmal, te vörös borostás őslény?! Ez kirakni kell ám, nem szétrúgni!” /Rubik Ernő, feltaláló/