A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zabálás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zabálás. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. május 3., kedd

Márnás mélylíra

Ágyban hever tini márna,
Feje alatt kavicspárna,
Anyja rászól: Aludj már, na!

Jaj, nem jön szememre álom,
Holnap lesz az első bálom,
Nincs új cuccom, régi má’ lom!

Ha nem lennél duci bálna,
Ruha rajtad szét nem máll’na!
Ne zabáljál! Aludjál, na!

Úgy, mint cetjelmezes márna
Rám a bálon szégyen várna!
Elbujdosom! Hol egy tárna?!

Így hát márna mama lánya
Új lakhelye tavi bánya…
Itt a vége, bánja kánya!

„Itt a vége! Végre! Kár, hogy tizenöt sort kellett várni rá! Hahaha! NEM ENG.!” /Bruhaha Brúnó, a Hajózási Idényben Halászó Irodalmárok Heurisztikus Intézete (HIHIHI) önfeledt megmondóembere/

„Micsoda?! Csak én bánom, ami szegény márnalánnyal történt?! Amúgy nincs itt a vége, hiszen pont ebben az önkéntes emigrációban kezdődik a belső jellemfejlődés! Az elhízástól bő lénnyé vált bú lány a szűk tárnába szorulva nem jut el a gyorsétteremig, az éhezéstől lefogy, karcsú manöken alkatára felfigyel sok menő kan, de őt nem a külcsín fogja érdekelni, hanem a belbecs, így szerelmi házasságra lép egy szegény, de jó lelkű márnaszörp árussal, sok gyerekük lesz, akiket olyan elfogadóan nevelnek, hogy ne legyenek testképzavarosak, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak! Na, nem bánom, itt már tényleg vége lehet!” /Kánya Tánya, Ványa lánya/

„Földgömbnek kellett volna öltözni.” /M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője/

„M. úr, az ön tudástára
Rá-show-z bár e planétára,
Zsírmárna nem duckó hidra,
S nem hasonlít geoidra!”
/Dr. Oid von Void, téridőtkitöltő űrköltő/

„Költőnktől ezúttal többet vártam. Jobban belegondolva előző mondatom egy súlyos idegi kórkép és sürgősen orvoshoz kellene fordulnom. Visszatérve a műre: vártam volna, hogy némi háttérkutatás után megtanulunk valamit a márnákról, de hát nem lehet mindenki Lőrincz L. László... A márna sebes sodrású folyókban érzi jól magát, nem igazán életszerű hogy bányatóba migrálna szerencsétlen.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reál úr, vegye figyelembe, hogy ez egy a szülője által verbálisan inzultált, testképzavaros tinédzser márna, akitől nem várható logikus viselkedés! Még jó, hogy önuszonyával nem vetett véget az életének! Emberek, védjük meg a márnákat az elhízástól, együk ki vizeinkből a férgeket, a rovarlárvákat és a vízicsigákat!” /Dr. Mederfenék Mödöny, halpszichiáter és folyami sodorvonal gombolyító/

„Számomra nem hálás a halas téma. Főleg, hogy a márna és a bálna egy családban! Milyen szintű biológiai baki ez?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halszagértő/

„Nem tudja ön, Ház dokika,
Hogy kétéltű mindkét állat,
S szárazföldön, mint fúlt bika,
Légszomjjal hörögnek nyálat?”
/Habos Huba, hógolyó hegesztő és OKJ-s képzett halbiológus/

„Kétéltű, Habos úr, kétéltű?! A márna olyan kicsi, hogy maximum egyéltű lehet, a bálna pedig olyan nagy, hogy három! Utóbbi emlős állatként megél a vízben, a földön és a levegőben is. Utóbbira bizonyíték a Republic együttes Repül a bálna című tudományos dala. Szóval a márna és a bálna élteinek csak a számtani átlaga kettő, egyébként pedig sovány sertés vágtában vissza lehet adni azt az OKJ-s papírt! Idióta!” /Átlag Ányos, betanított matektanár/

„A bálna szó a latin balena származéka. A régi magyar nyelvben baléna alakban szerepelt, a nyelvújítás korában Bugát Pál (1793-1865) módosította bálna formára (a márna, málna, pálma szavak mintájára).” /wikipédia/

„Kavicspárna, költő úr, kavicspárna?! Addig törte a fejét, míg ez a fejtörő jutott eszébe?! Vagy azt hiszi, hogy aki felhajtóerőtérben ejti a fejét a kavicspárnára, annak nem fáj?! Ez persze nem okvetlenül rossz hír annak, aki kifejezetten koponyaizomra gyúr. No pain, no gain! azaz Má’ fáj, pá háj!” /Arnold von Arkhimédész, testépítőmérnökhallgató/

„Szófia lett a főváros, nem Várna,
Bálkirálynő keszeglány lesz, nem márna!”
/Bulgur Belgor, bolgár birodalmi ballada buherátor/

„A bálról jut eszembe, hogy amikor az Angliából a cégünk címére megrendelt mézünket a futár leadja a portán, akkor örömünkben közhírré tehetjük, hogy honey bál ante portas! Köszönöm, hogy elmondhattam! Ki tudja, milyen károkat okozott volna bennem, ha nem?” /Mézes Mózesné Mázos Miazma, bűbájos energiavámpír és bálkirálynőfalósejtosztótáblabolti lépesmézes-márna díler/

„Márna (Barbus barbus) álma:
Bálkirálynő poszton áll ma
Karcsún, mint egy kókuszpálma.
Csillog rajta arany jelme-
-ze, mely külországi kelme,
S remeg benne szív és elme.
Nézi német herceg, ulmi,
S szikrát húz közéjük ELMÜ,
S tiltott gyümölcshitel alma!”
/Szezám utca lakó Elmo, aranyhal tulajdonos, magyar hangja Magyar Bálint/

„Lehet bokorrímek nélkül élni, de minek?! – gondolhatta a Költő és mielőtt bármi mást is gondolt volna, belevágott, hiszen a költészet nem egy levelezőn végzendő hezitációs tanfolyam, hanem tömény akció, ahol nem élnek meg a málék, csak azok, akik csípőből hányják a rímeket! Frady Endre, szokásához híven, most sem úgy kezdte a versét, ahogy az unalmas biztonsági játékosok, vagyis nem tudta előre, hogy hova akar kilyukadni a végén, hanem hagyta, hogy sodorja a nyíltvízi flow-élmény! Egy ekkora Költőt sosem érdekelhet, hogy az olvasói tudják-e követni, sőt, hogy egyáltalán vannak-e olvasói, ő az örökkévalóságnak alkot, még akkor is, ha a hálátlan örökkévalóság kézzel-lábbal tiltakozik és fejvesztve menekül! Mi ne essünk az örökkévalóság csapdájába! Merjünk Frady Endre hálás utókora lenni! TŰZ!!!” /Revolver Rezsőné Puskatus Katus, a Fegyveres Irodalomtanárok Költészetegyelő Akciócsoportja (FIKA) ideológiai célkitűzés definiátora/

„Mi ez a poézis piszoárjában pacsálás, ez a szellemi fartő fertő?! Nem az a baj, hogy ez az elmeroggyant kényszerzubbonytöltelék maga helyett halakat beszéltet, hanem, hogy ő maga ad a szájukba olyan mondatokat, amikhez képest a babakori takonyhuzigálásom közepette az orromból kiesett zöld golyócskák is a magasabb rendű értelem mérföldköveinek tűnnek! Ha anyám anno ilyesmit olvasott volna fel nekem altatási célzattal, üvöltve szétvertem volna a rácsos ágyamat, letéptem volna a pelenkámat és hasmenéses sortűzzel kergettem volna ki anyámat a gyerekszobából, majd fel a padlásra! Kis túlzással persze, mert nem volt gyerekszobám!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha márnát akarok enni, csak kiiszom egy folyót és visszaköpök mindenkit, aki nem márna.” /Chuck Norris/

2020. december 14., hétfő

Téli szabadság

Szabadságra megyek biza,
De nem lát engem Ibiza,
Se a Balkán bármely beach-e,
Hogy habtestem leöblítse.

Szabadságom itthon töltöm,
S karácsonyi bejgli föltöm
Bennem annyi bolyhos belet,
Alig fér be rántott szelet.

Iszok-eszek, dánok-dínok,
Hasamra törnek rá kínok...
Gyomorrontásra kell új ír,
S ha lesz, happy будет new year!

(hastánc!)

„Hé, költő úr, maga szerint a Karácsony annak az ünnepe, hogy a kis Jézuska halálra zabálta magát?!  Azt hiszi talán, hogy a három királyok különböző gyorséttermek kajafutárai voltak, a pásztorok meg tarhonyát hoztak és slambucot?! Méregtelenítsen vagy mérges leszek! Idióta zsírtömb!!!” /Üdefitt Ürdüng, dietetikus és Detoxicin díler/

„Zenekarunk nevét szádra ne vedd, mert birkazsírba hempergetünk és odadobunk a hegyitücskök elé, oszt' darapokra ciripelnek, te hájfejű szaftcsinovnyik!” /Ludlo Ladikomorics, a Balkán Beach léggitárosa/

„Ez az, költő úr! Egyen-igyon, mert a jól táplált emberek nagyobb térfogatúak, súlyosabbak és így a koporsójukba is több faanyag kell! Több fa, több munka, több bevétel! Szeretem a dagadt elhunytakat!” /Akácossy Atanáz, koporsókészítő kisiparos/

„Több bevétel, több adó! Több karácsonyfa, több adó! Több bejgli, több adó! Több koporsószeg, több adó! Több temetés, több adó! Még, még, még, ennyi nem elég!” /Nyúzó Nyihámor, adóhivatali főosztályvezető/

„Önfeledt örömtől rí Mc-
-Donald's, hogy e páros rímek
Szilárd talapzatot ásnak
Hasi zsírfelhalmozásnak!”
/Irgumburger Igor, gyors- és gépétkeztetési rímreferens több krumplival és nagyobb üdítővel/

„Bort, búzát és békességet
Bőségesen terem e szik.
Karácsonykor jólét végett,
Aki magyar, sokat eszik!”
/Bőbél Béla, a Sziluettes Alhasat Feltöltő Társaság (SZAFT) irodalmi pótcselekvési főelőadója/

„Jaj, költő úr, ha maga szabadságra megy, ki fog itt verset írni, ki fog a múltat összegezve a jövőbe mutatni?! Petőfi nincs már - előbb Segesvárnál halt hősit, majd Barguzinban gyengült végel -, Ady vérbajvívásban vesztett, József Attilával meg végzett a sín-tér...  Ha maga is belefullad az ünnepi szaftba, meghal a költészet! A fenti két hozzászólást látva a rajongótábora egy emberként aggódik. Mondjuk, ez nem nehéz...” /Schwarzwaldklinik Schumilla, egyszemélyes rajongótábornő/

„Jézusmáriaszentjózsefkönyörüljrajtamóanyámmitvétettemígéremjóleszek!!! Mi ez a leszedált adventgyalázás?! Hogy kerül a csokicsizma az aszaltszilvára?! Ha az ősleves legelső egysejtűje verset írt volna, már az is messze meghaladta volna Frady Endre egész pályavánszorgását, mert futásnak azért nem nevezném az irodalom országútjának idült teletrágyázását! Trianon századik évfordulóján követelem Frady Endre 2/3-ának azonnali elcsatolását! Sőt, felszeletelve akár az egészet is odaadhatjuk a környező országoknak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nechceme ho! Ми його не хочемо! Nu-l vrem! Не желимо га! Ne želimo ga! Nočemo ga! Wir wollen ihn nicht! azaz: We don't want him!” /a környező országok/

„Hű, de életerős nép lehet ez a magyar, ha az ilyen Frady Endrék ellenére évezredeken keresztül fenn tudtak maradni! Ha ismerném a félelmet, akkor lehet, hogy most gyakorolnám.” /Chuck Norris/

„Boldog Karácsonyt!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Köszönöm! Viszont!” /Karácsony Gergely, főpolgármester/

„Én kérek elnézést! Úgy látszik, nem figyeltem, hogy ki mindenki szállt be a bárkába...” /Noé/