Tengeralattjáró dal

Tengeralattjárón ülök,

Szemgolyón üt néhány bálna,

S nyelven szúrna polipcsülök,

Ha a szájam tátva állna.

Fejem néha vízből kiér,

Ha hajó csak kicsit merül,

S ordibálok valakiér’,

Ki tán kiment jóemberül!

   refrén:

   Híres yellow submarine

   Ruhát sose szab Marin,

   Mert kis sub- ő, helyszabó,

   Yellow -marine hej sub-, ó!

Tengeralattjáró tenger

Alatt nem jár, hanem benne,

Hisz’ nem iszapfúróhenger!

Tenger alá csak az menne.

Mindegy, tengeralattjárón

Sose legyél, inkább belül,

S ha kint ladikozik Khárón,

Lapulj, míg a hepaj elül!

   refrén:

   Híres yellow submarine

   Ruhát sose szab Marin,

   Mert kis sub ő, helyszabó,

   Yellow marine hej sub, ó!

„Ne már! Miért?! Minek?! Pont nekem?! Mit vétettem?! Elég!!! NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.!” /Szócsőgörény Sziszifusz, az Irodalmi Dilettantizmus Előfordulásait Gőzerővel Zsűriző Állami Bizottmányi Alosztály (IDEGZSÁBA) rigolyás recenzora és leglefőttebb pecsétőre/

Költő úr, attól, hogy minden versszakot lerajzolt, még nem lett érthetőbb a műve! Ez nem baj, mert a mű ne érthető legyen, hanem sokkoló! Dolgozzon meg a befogadó, mire rájön, hogy nincs értelem, csak festékkupac, amit drágán megvett a sznob fejével, oszt’ boldogtalanul nézheti, míg el nem árverezteti!” /Pikasszó Pabló, a híres festő méltán elfeledett unokaöccse és mélytengeri halcsemeték tenger alatti járókáival házaló vigéc/

„Ha már meghaltam volna, most forognék a síromban! Ám még élek – bár ez a valami valószínűleg évekkel megrövidíti a létemet – úgyhogy most csak harapdálom a szemgolyómat kínomban! Ugye nem nekem kell ezt a valamit megzenésítenem?!” /Paul McCartney, ex-beatle/

 „Inkább tengeralattjáró utasa legyek, vagy búvár? Az egyik távol tart a cápáktól, a másik a Tengeralattjáró daltól. Ami egyébként jól sikerült, csak nem követi az idézett és széttrancsírozott dal ritmusát, hogy elénekelhető legyen a dalra...” /M. András, a költő legállandóbb és legéneklehetőbb kommentelője/

„Új dallamot írjunk, vadit,

Ami eM urat is vadít,

S bekergeti tenger alá,

Helló yellow, salá-lalá!”

/Tébolyküszöb Teofil, tamburmajor és a taktapölöskei téeszcsé tengerelattjáró- és traktorszerelője/

„Szegény Paul, ha ezt meghallaná, azonnal követelné Mark David Chapman-től, hogy John helyett őt kellett volna lelőni. Vagy Frady Endrét. Vagy azt, aki bekapcsolta neki a rádiót. Vagy mindenkit. Csak egy maradhat!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hegy(alja)lakó/

„Lelőttem vón’ mindenkit én,

Ki folt’ ejtett énem hitén,

Ám a Lennon eset után

Bíróra bár néztem bután,

Doki szaki jól bekavart,

Nem hitték az elmezavart,

S életfogytig lesitteltek!

Doktor Házat vigye el TEK!”

/Mark David Chapman, a lesittelt suttyó/

„No, az ilyen hozzászólások miatt érdemes alkotni, amíg élek! Csak nehogy hirtelen öngyilkos legyek úgy, hogy ősi szovjet szokás szerint egy magas világítótorony tetején rekedt tengeralattjáróból történő kizuhanás közben háromszor tarkón lövöm magam!” /F. E., a magát megnevezni nem kívánó inkognitós költőgigász/

„Vigyázz, ne cibáld az orosz lány bajszát!” /Dr. Ház, k. m. f./

„Я не боюсь!!!” /pусская девушка/

„Hűha! Eddig csak úgy érzésre merülgettem, száguldozgattam, periszkópozgattam, torpedózgattam, süllyesztgettem, oszt’ most kiderült, hogy mennyire komplex ez a lopott tengeralattjáró, aminek a kapitánya vagyok!” /Hályogszatócs Höttyenc, navigációs netovább és betanított mélytengeri kalóz/

„Óceán volt hideg, tág ott,

Ahol Frady idegrágott,

S mázli, hogy a hűltek lelke

Állt köztünk, így -rültem elke-!

Holtra félek, pedig révész

Vagyok, elkap pedigré vész!”

/Kharón, alvilági ladikos és a Frady Endrétől Gyötört Evilágiakat Navigáló Club (FEGYENC) pénztárosa/

„Az, hogy ilyen lett a refrén,

Jelzi, költőnk nem csak cefrén

Él, de szubmarinon is tán,

S fenn van diliházi listán.

Agydiagnózis így helyes:

Iszapfúróhengerfejes!”

/Dr. Dribli Dezsilla, detoxikációs diagnoszta és defibrillátor díler/

„Tudja, kivel szórakozzon, maga tengerimalacpofájú szárazföldi patkány a hülye versikéiben?! A jó sós tenger alá lemenő jó édes felmenőivel! Rettenetesek ezek a mai fiatalok! Mindegyiket szűk helyre kéne szabni!” /Szabó Mari néni, szubrutinos kisnyugdíjas és vén tengeri medve idomár/

„Ismerős érzés, velem is megesik. Amikor a magyar tengeren magyar népnemzeti tengeralattjárón ülök, naná, hogy jön a bálna és ütögeti a szemgolyómat. Persze nem sok, csak néhány bálna. Viszontag egy helyesbítést eszközlök, mint régi tengeralattjáró. A polipnak nincs csülke! Azonkívül nincs mellehúsa, ormánya, combcsontja és hiányzik a köröm a csülkéről.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legpoliphentesebb kommentelője/

„Nyuggerapó, az a fülke,

Miben búvárharangozik,

Ritka, mint a polip csülke,

Sosem látják Bélák s Rozik.

Magyar tengerben a cetek

Nem élnek meg, nincsen sok só!

Bálnát harapjon meg retek,

S beszélje ki gagyi talk-show!”

/Kertész Körtisz, retekidomár és könnyűbúvárharanggörbeseregszemlesütő/

„A gyanútlan emberiség már-már azt hinné, hogy egy tengerfenék alá befúródott tengeralattjáró alá beszorult fosszíliánál mélyebbre már nem lehet süllyedni, amikor rádöbben, hogy Frady Endrének semmi sem lehetetlen, ő képes abszolút mélyponttá válni és versről versre megdönteni saját világcsúcsát! Frady Endre a világirodalom mínusz előjelű Szergej Bubkája!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Iszapfúróhenger?! Ugyan már! A sziklás fenekű tenger alatt csak egyvalaki képes járni. Én.” /Chuck Norris/

Márnás mélylíra

Ágyban hever tini márna,

Feje alatt kavicspárna,

Anyja rászól: Aludj már, na!

Jaj, nem jön szememre álom,

Holnap lesz az első bálom,

Nincs új cuccom, régi má’ lom!

Ha nem lennél duci bálna,

Ruha rajtad szét nem máll’na!

Ne zabáljál! Aludjál, na!

Úgy, mint cetjelmezes márna

Rám a bálon szégyen várna!

Elbujdosom! Hol egy tárna?!

Így hát márna mama lánya

Új lakhelye tavi bánya…

Itt a vége, bánja kánya!

„Itt a vége! Végre! Kár, hogy tizenöt sort kellett várni rá! Hahaha! NEM ENG.!” /Bruhaha Brúnó, a Hajózási Idényben Halászó Irodalmárok Heurisztikus Intézete (HIHIHI) önfeledt megmondóembere/

„Micsoda?! Csak én bánom, ami szegény márnalánnyal történt?! Amúgy nincs itt a vége, hiszen pont ebben az önkéntes emigrációban kezdődik a belső jellemfejlődés! Az elhízástól bő lénnyé vált bú lány a szűk tárnába szorulva nem jut el a gyorsétteremig, az éhezéstől lefogy, karcsú manöken alkatára felfigyel sok menő kan, de őt nem a külcsín fogja érdekelni, hanem a belbecs, így szerelmi házasságra lép egy szegény, de jó lelkű márnaszörp árussal, sok gyerekük lesz, akiket olyan elfogadóan nevelnek, hogy ne legyenek testképzavarosak, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak! Na, nem bánom, itt már tényleg vége lehet!” /Kánya Tánya, Ványa lánya/

„Földgömbnek kellett volna öltözni.” /M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője/

„M. úr, az ön tudástára

Rá-show-z bár e planétára,

Zsírmárna nem duckó hidra,

S nem hasonlít geoidra!”

/Dr. Oid von Void, téridőtkitöltő űrköltő/

„Költőnktől ezúttal többet vártam. Jobban belegondolva előző mondatom egy súlyos idegi kórkép és sürgősen orvoshoz kellene fordulnom. Visszatérve a műre: vártam volna, hogy némi háttérkutatás után megtanulunk valamit a márnákról, de hát nem lehet mindenki Lőrincz L. László... A márna sebes sodrású folyókban érzi jól magát, nem igazán életszerű hogy bányatóba migrálna szerencsétlen.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reál úr, vegye figyelembe, hogy ez egy a szülője által verbálisan inzultált, testképzavaros tinédzser márna, akitől nem várható logikus viselkedés! Még jó, hogy önuszonyával nem vetett véget az életének! Emberek, védjük meg a márnákat az elhízástól, együk ki vizeinkből a férgeket, a rovarlárvákat és a vízicsigákat!” /Dr. Mederfenék Mödöny, halpszichiáter és folyami sodorvonal gombolyító/

„Számomra nem hálás a halas téma. Főleg, hogy a márna és a bálna egy családban! Milyen szintű biológiai baki ez?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halszagértő/

„Nem tudja ön, Ház dokika,

Hogy kétéltű mindkét állat,

S szárazföldön, mint fúlt bika,

Légszomjjal hörögnek nyálat?”

/Habos Huba, hógolyó hegesztő és OKJ-s képzett halbiológus/

„Kétéltű, Habos úr, kétéltű?! A márna olyan kicsi, hogy maximum egyéltű lehet, a bálna pedig olyan nagy, hogy három! Utóbbi emlős állatként megél a vízben, a földön és a levegőben is. Utóbbira bizonyíték a Republic együttes Repül a bálna című tudományos dala. Szóval a márna és a bálna élteinek csak a számtani átlaga kettő, egyébként pedig sovány sertés vágtában vissza lehet adni azt az OKJ-s papírt! Idióta!” /Átlag Ányos, betanított matektanár/

„A bálna szó a latin balena származéka. A régi magyar nyelvben baléna alakban szerepelt, a nyelvújítás korában Bugát Pál (1793-1865) módosította bálna formára (a márna, málna, pálma szavak mintájára).” /wikipédia/

„Kavicspárna, költő úr, kavicspárna?! Addig törte a fejét, míg ez a fejtörő jutott eszébe?! Vagy azt hiszi, hogy aki felhajtóerőtérben ejti a fejét a kavicspárnára, annak nem fáj?! Ez persze nem okvetlenül rossz hír annak, aki kifejezetten koponyaizomra gyúr. No pain, no gain! azaz Má’ fáj, pá háj!” /Arnold von Arkhimédész, testépítőmérnökhallgató/

„Szófia lett a főváros, nem Várna,

Bálkirálynő keszeglány lesz, nem márna!”

/Bulgur Belgor, bolgár birodalmi ballada buherátor/

„A bálról jut eszembe, hogy amikor az Angliából a cégünk címére megrendelt mézünket a futár leadja a portán, akkor örömünkben közhírré tehetjük, hogy honey bál ante portas! Köszönöm, hogy elmondhattam! Ki tudja, milyen károkat okozott volna bennem, ha nem?” /Mézes Mózesné Mázos Miazma, bűbájos energiavámpír és bálkirálynőfalósejtosztótáblabolti lépesmézes-márna díler/

„Márna (Barbus barbus) álma:

Bálkirálynő poszton áll ma

Karcsún, mint egy kókuszpálma.

Csillog rajta arany jelme-

-ze, mely külországi kelme,

S remeg benne szív és elme.

Nézi német herceg, ulmi,

S szikrát húz közéjük ELMÜ,

S tiltott gyümölcshitel alma!”

/Szezám utca lakó Elmo, aranyhal tulajdonos, magyar hangja Magyar Bálint/

„Lehet bokorrímek nélkül élni, de minek?! – gondolhatta a Költő és mielőtt bármi mást is gondolt volna, belevágott, hiszen a költészet nem egy levelezőn végzendő hezitációs tanfolyam, hanem tömény akció, ahol nem élnek meg a málék, csak azok, akik csípőből hányják a rímeket! Frady Endre, szokásához híven, most sem úgy kezdte a versét, ahogy az unalmas biztonsági játékosok, vagyis nem tudta előre, hogy hova akar kilyukadni a végén, hanem hagyta, hogy sodorja a nyíltvízi flow-élmény! Egy ekkora Költőt sosem érdekelhet, hogy az olvasói tudják-e követni, sőt, hogy egyáltalán vannak-e olvasói, ő az örökkévalóságnak alkot, még akkor is, ha a hálátlan örökkévalóság kézzel-lábbal tiltakozik és fejvesztve menekül! Mi ne essünk az örökkévalóság csapdájába! Merjünk Frady Endre hálás utókora lenni! TŰZ!!!” /Revolver Rezsőné Puskatus Katus, a Fegyveres Irodalomtanárok Költészetegyelő Akciócsoportja (FIKA) ideológiai célkitűzés definiátora/

„Mi ez a poézis piszoárjában pacsálás, ez a szellemi fartő fertő?! Nem az a baj, hogy ez az elmeroggyant kényszerzubbonytöltelék maga helyett halakat beszéltet, hanem, hogy ő maga ad a szájukba olyan mondatokat, amikhez képest a babakori takonyhuzigálásom közepette az orromból kiesett zöld golyócskák is a magasabb rendű értelem mérföldköveinek tűnnek! Ha anyám anno ilyesmit olvasott volna fel nekem altatási célzattal, üvöltve szétvertem volna a rácsos ágyamat, letéptem volna a pelenkámat és hasmenéses sortűzzel kergettem volna ki anyámat a gyerekszobából, majd fel a padlásra! Kis túlzással persze, mert nem volt gyerekszobám!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha márnát akarok enni, csak kiiszom egy folyót és visszaköpök mindenkit, aki nem márna.” /Chuck Norris/

Úszásfogyás?

Aki magyar s fogyni akar,

Járjon sokat uszodába?

Rúgjon a láb, csapjon a kar,

Míg légszomjtól nem lesz kába?

Faltól falig, mint a padló-

-szőnyeg fölött szálló döglégy,

Nagy iramban, mint egy vadló?

Ne zsírgömb, de kemény rög légy?

Ha úszkálnék fogyás mián,

Mint műgénnel túlfújt málna,

Karcsú lennék, mint egy lián,

S csont és bőr, akár egy… bálna?!?!

Bálna is úsz' reggel-este,

Mint megszállott vízi Nietzsche,

Mégis csupa zsír a teste

S nem fogy le egy dekányit se!

Aki magyar s fogyni akar,

Ne higgye, mit sugall pár dal!

Hentes kell, s bár balja fakar,

Jobbja zsírt csap hasról bárddal!

„Költő úr, ön a sportolás helyett a plasztikai sebészetet propagálja? Ön nem leadja a kilókat, hanem egy huszárvágással megszabadul tőle? Maga nem égeti a zsírt, hanem átvágja, mint a nagy sándorfalvi Gordiusz a csomót? De hogy jön ide Nietzsche? Ja, látom, úszva! Na, még egy dagadt filozófus!” /Habcsóki Hömbölcz, az Univerzális Belepofázást Intelligens Sokatmondással Alapvetőlegesen Legalizáló Intézet (UBISALI) savanyújóskája/

„Gordi úsz’ egy csomót?! Akkor nem csoda, ha olyan nagydarab, hogy csak karddal tudom kettévágni!” /Nagy Sándor, makedón hadúr/

 „Egy gondolat bánt engemet:

Kádban, bálnák közt hízni meg.

Lassan dagadni meg, mint a hadúr,

Akit a titkos sportorvosa szúr;

Duzzadni lassan, mint a luftballon,

Mely elhagyottan kúszik fel falon.

Ne ily testet adj, istenem,

Ne ily testet adj énnekem!”

/Befőtti Bárdolt, a plasztikai hentesforradalom és testképszabadságharc költője/

„Mielőtt OKJ-s képzett hentes lettem, előtte másodosztályú Jedi lovag voltam, de az első osztályba való feljutási selejtező közben levágták a bal karomat, minekutána a fénykardot bárdra cseréltem és megtanultam jobbal vagdalkozni. Amióta a saját hasamról is magam vágom a zsírt, azóta özönlenek hozzám a célzott testtáji fogyást kedvelők, akik szeretnék megúszni az úszást. Mínusz tizenöt kiló lett, maradhat?” /Alabárdos Alajos, plasztikai hentes és fogyasztó mészáros/

„Inkább úszva, mozogva fogynék, mint hentesbárd által. Lehet, hogy bárddal gyorsabban lemenne rólam az a 10 kg, amit le kellene adnom, de a legfontosabb 21 gramm is távozna belőlem, így nem olvashatnék több ilyen remekművet.” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Arra utal, M. úr, hogy az áltudomány mai állása szerint az ember a halála pillanatában 21 grammot veszít a testsúlyából, azaz feltehetően ennyit nyom az épp eltávozó lélek? Ebben ugyan egyetértünk, de abban nem, hogy teljesen esélytelen lenne túlélni egy ilyen súlyfelesleg eltávolító műtétet. A remény hal meg utoljára, néha még a pácienset is túléli!” /brit tudósok/

„Ne akarjon fogyni a magyar! Már így se töltjük meg a Kárpát-medencét, csak szanaszét úszkálunk benne, mint az agorafóbiás reményhalak!” /Táltossy Taksony, ősgyula és árvalányhaj díler/

„Költő bácsi, nem lehetséges, hogy a bálna se az úszástól kövér, hanem őt is dagadtra verte az edző bácsija strandpapuccsal, mint engem, amikor szintidőn kívül tudtam csak felpillangózni a Niagara vízesésen?” /Zsírtömb Zsombor, úszópalánta/

„Ne legyünk már álszent farizeusok, amikor fény derül egy kis testi fenyítésre! A mai gyerekek olyan nyámnyilák, hogy kell egy kis katonás fegyelem! Egy-két vesén rúgásba még nem halt bele senki! Na, jó, legfeljebb a legnyápicabbak, de azokért nem kár! Muszáj az edzésen keménynek lenni, mert amikor az ólommellényben pillangózó gyerek már tíz kilométer után liheg és ki akar jönni a medencéből, akkor egy jól irányzott atyai pofon és egy fapapucsos gyomorszájas rögvest jobb belátásra téríti a fattyút! Különben is, a könnyes kölökben gyorsabban oldódnak a doppingszerek! Végül is kellenek nekünk olimpiai bajnokok vagy nem kellenek?! Na, ugye!” /Vadista-Szandál Vendel, ifjúsági úszóedző/

„Hogyha úsznék fogyás végett,

Mint porcukros lében málna,

Fölös zsírom lenne égett

S bőröm alól szerte mállna,

S kreálhatnék fitnesz céget,

S mindez a javamra válna?!

Ellenpéldát birka béget:

Vízbeeeeen beeeeehemót a bálna!”

/Szaftgolyó Szilárd, a Zseniálisan Író Rezignált Tekintetű Önjelölt Melankolikusok Bandája (ZSÍRTÖMB) renyhe rímtechnológiai részlegvezetője/

„Mi ez a mínusz akárminél is kevesebb majdnem valami, amihez, ha hozzá is adunk rengetegszer bármit, akkor is csak alulról közelíti a nagy büdös semmit?! Frady Endre nem rés, hanem erős bástya azon az áthatolhatatlan falon, ami elválasztja a még nála is sötétebb szellemi fekete lyukakat a pislákoló értelemnek még a halvány szikrájától is! Irodalombarátaim, fogjuk Frady Endrét, vízbe vele, hadd fogyjon és hadd legyen pont eggyel kevesebb belőle! Fenti megállapításaimon nem is érdemes vitatkozni, mert legalább annyira tévedhetetlen vagyok, mint a római pápa, ám ő csak öregkorától és hivatalból, én pedig születésem óta és alanyi jogon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer elvállaltam egy bálna személyi edzői feladatát, de félreértettük egymást, úgyhogy nem le-, hanem elfogyasztottam. Két másik bálnáhaverjával együtt, akik balszerencséjükre pont mellette úsztak, amikor beleharaptam a vízbe.” /Chuck Norris/

Franciaország-Izland 5:2

Hazai üvöltést hallok,
Lesgólt  (?) szereztek a gallok,
Majd azután jött egy helyes
Jéghegy nyűvő  Pogba fejes.

Vajon mit lépnek a konok
Tekintetű Gejzírssonok?
Vajh' egy szigonyozott bálna
Is sok taccsot bedobálna?

Payet, Griezmann: kettő dugó!
Oh poor Iceland, I think, you go!
Ez már vereségi tünet,
Vagy segíthet még a szünet?

Egy gól ide, egy gól oda,
Sajnos elmarad a csoda,
S bár van franc kéz-labda vizit,
Bíró elcsal Jégföld tizit.

Izland még egy dugót betúr,
Borral ünneplem, mint Petúr
(S nem Bórral, mi félfém elem).
Aki magyar, koccint velem!

„Miért mennék a VIP-be pezsgőt szürcsölgetni? Azt bárhol megtehetném. Nem, én inkább viselem az izlandi mezt, és a szurkolók közé állok.” /Sigurður Ingi Jóhannnsson, Izland új miniszterelnöke/

„Most még könnyen örvendezel, Ingi! Pár keményebb pénzügyi intézkedésed után tudod, hogy minek fogsz örvendeni a szurkolók között? Közutálatnak!” /Sigmundur Davið Gunnlaugsson, Izland előző miniszterelnöke/

„Mi izlandiak mindig rengeteg taccsot dobunk, mert sokunk gyomra nem bírja jól az állandó menüként feltálalt fókazsíros rozmárbordát bálnaszörppel!” /Sigonyrud Undi Cetelemsson, cirkuszi bálnaidomár/

„Nagy szerencséje volt a franciáknak, hogy találtak öt gólt, mert különben mi nyertünk volna kettő nullra! No, de sebaj, mert végre hazajöhettünk! Tele van újra a sziget!” /Konnj Akkal Telehasson, kocsmai könyvelő és bártollnok/

„Frady Endre nem nyugszik?! Nem alszik?! Nem eszik?! Nem iszik?! Nem vécézik?! Nem pihen?! Csak ír, csak ír, csak ír?! De minek, kinek és miért ennyire penetránsan tehetségtelenül?! Anyám szerint biztosan tiltott szerek vannak benne, mint az orosz atlétatrikókban, úgyhogy hívjam fel a gyógyszergyárat, hátha kiderül, hogy a portáról eltűnt a nyolcas erősségű Richter Gedeon bácsi, a nyugdíjas női fodrász, akit Frady Endre megfőzött és megevett! Te jó ég, mi mindent nézhetett, amikor véletlenül elfelejtettem eldugni előle a távkapcsolót?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Trianon óta nem bírom a franciákat és bojkottálom a termékeiket! Nem vásárolok se franciakulcsot, se franciaágyat, se franciakrémest, se franciasalátát és Julius Caesarnak drukkolok az Asterix ellen! Hát milyen nép az, amelyik az evőeszközeit nem evésre használja, hanem arra, hogy folyton visszaterelgesse a tányér széléről a citromos mártásból szökni vágyó tengeri herkentyűket?!” /Háromtenger Hunor, szénégető és vadőr/

„Habzószájúkám, látszik, hogy maga sem kóstolta még a flambírozott langusztát és a citromfüves csigával tűzdelt polipsodót! Fogadjunk, hogy maga csak csülkös pacalt zabál, meg velős körömpörköltet! Pfúj!” /Jacques Baguette, marseille-i hajóács és pékáru díler/

„Azóta vagyunk jóban az izlandiakkal, amióta az ő kérésükre egy rúgással leszakítottam a szigetüket Grönlandról és a mostani helyére úsztam vele.” /Chuck Norris/

Mobil Dick

Mobil Dick a hordozható,
üvegszálas csodabálna
pottyan s máris csobban a tó
vize, mintha kettéválna.

Vajh’ Mózes is őt dobta tán
egykor Vörös-tengerbe be,
mosolyt keltve Áron tatán,
ki a fáraónak beszólt: „Bebeee!”?

„Ez az!” – zúgnak brit tudósok –
„Megfejtve egy újabb titok!
Ilyen ugyan van még jó sok,
De az okuk már nem hit ok!”

„Mobil a hit, mobil a lét,
mobil a gát, mobil a Dick…” –
- sóhajt az Úr s önti a lét,
s főtéren is kell már ladik.

„Aha, szóval a brit tudósok sületlensége miatt van az árvíz! Ezen ne múljon, süssük meg őket!” /özv. Afrikánusz Atanázné Kannibál Kloé tömbházfelügyelő és dietetikus/

„The poem is interesting, but we can not say more because it’s teatime. Would you like a cup of tea?” /brit tudósok/

„Heej, miért nem inkább sör hömpölyög itt?! A vizet meg a Mobil Dick igya ki a folyóból és köpje a tengerbe! Persze csak, ha a miniszterelnök úr, vagy a katasztrófavédelmi főigazgató is így parancsolja!” /Aranyláb Tas, ex-center és önkéntes parti turista/

„Hé, az a mobil bálna nem tudna idefeküdni mobilgátnak, hogy megvédje az engedély nélkül beépített telkemet?! Megoldhatnánk okosba’…” /Szemes Jenő, illegális kaszinótulajdonos/

„Hol vagy, Mózsi, hol vagy? Mózsi, hol vagy, gyere, gyere! Jöjj hát, egye fene! Hol vagy, Mózsi, hol vagy?” /Áron, Mózes kissé már túlkoros bátyja/

„Itt a valódi, itt a fű! Árvíz ellen árvízfű!” /Hullámtér Huba, árvízfű árus/

„A vers úgy csapong összevissza, mint egy apró mobilvécén kétségbeesetten egyensúlyozni próbáló mobil bálna. A végeredmény is ugyanaz. Anyámat meg is kértem, hogy szellőztessen ki azonnal! Hitvitába pedig nem megyek bele, mert én csak magamban hiszek és eddig még nem kellett csalódnom. Magamra bármikor tudok tíz pontot adni.” /Puzsér Róbert kritikus és zsűritag/

„Brühühü! Az Áron kicsúfolt és azt mondta nekem, hogy ’Bebeee!’. Hát én ebbe majdnem belehaltam! Brühühü!” /Ehnaton fáraó/

„A hit ne legyen mobil, a hit ne inogjon, hanem legyen sziklaszilárd! A hit hallásból legyen! Let’s listen to the greatest hits of John & Paul!” /DJ Apostol, vidám vasárnapi rocker/

„All you need is hit, hit, hit! Hit is all you need!” /John & Paul/

„Kegyeleeeeem!!!” /Átlagh Olvasó, irodalom barát/

„Jól látod gyermekem, a kegyelem a legfontosabb! Meg a békesség! Persze egy lámpás és egy cetszagtalanító spray se lenne rossz!” /Jónás próféta/

Füstifecske szonett

Füstifecske messze szállna,
Ha nem ülne az a bálna
Fészkelődve szegény fején,
Mint egykor május elsején

Apákon sok lufis utód…
„Portisch Lajos, védd a futód!”-
- szurkolt akkoriban Kádár,
S mint ma fecskénk, úgy a nád ár

Sem szállt anno égig füstként,
S olcsón vehettél egy üst ként
(Már, ha úgy érezted, muszáj).

Fél-kék Dunán úszott uszály,
S fecskékre sem ültek cetek…
Emlékezni úgy szeretek!

A bálna

Csapzott bálna fut a hegyen.
Távol áll tőle, hogy egyen,
Mindenképpen fogyni akar.
Égből lenyúl érte a Kar,
Felhőszintig fölemeli,
S fókazsírral tölti teli.
„Minek neked cingár alak?
Én pufóknak alkottalak.”