2011. október 27., csütörtök
A fognemmosó majom
Állatkertünk kicsi majma
Tegnap este fognemmosott!
Arra utalt, talán maj’ ma!,
S bámult rá a szomszéd kos ott.
Kis kos koszos fogát mosta,
S közben fagyit nyalt a majom.
Itt a reggel, s bizony most a
Kismajom bőg: „Nagy a bajom!
Oly nagy, mint a hegyi orom
Fölé emelt katedrális!
Földön fekszik tejfogsorom,
S számból ömlik rá a nyál is!”
Tanulság, kis orángután:
Kókuszdió, koviubi,
Mangó-shake és banán után
Mossál fogat, subidubi!
2011. október 26., szerda
Liszt évi óranyerés
Aludj mélyen, mint egy tárna
Feltétlenül most vasárna-
-p s fejed alatt legyen párna!
Akváriumban a hal hat
Helyett akár hétig alhat,
S korlátként csak üvegfal hat.
Pihent kelő vígan tvisztel,
Majd elkocog Istentisztel-
-etre, s múl az év, a Liszt el…
2011. október 25., kedd
Búbánatos kelta fabáb
Fafejemen nincsen kalap,
Fatörzsemet tartja faláb,
S talpam taplógombás falap.
Ha nem hiszed, lásd itt alább!
Elhagyott a szomszéd falány,
Bájbájt intettek a kacsók.
Az, hogy miért ment el, talány,
S máig fáj a búcsú facsók.
Nyeljél forró traktort, Ámor,
S ágyazzon neked egy fakír!
Enyhítsd kínom, metil-mámor,
S nem kell angol faszesz, csak ír!
A hivatalnok
Vampire State Building mélyén
Hivatalnok tótágast lóg.
Belül szelíd, ám a héj-én
Szikla Magóg s Betonvas Góg.
„Ahová a főnök zavar,
Kiszállok, majd rükverc s retúr,
Pörgök, mint a szélfútt avar,
S fogam tokák alá betúr.
Utálom, hogy ügyfélt ölök,
De hát muszáj, ez a munkám.
Szívem bűs és bájos kölök,
S nem vidít e véres tunk ám!
Álcám ádáz gyászmáz, s láttán
Retteg tőlem minden lélek,
Pedig nem vagyok én sátán!
Vérből s fizetésből élek…”
Hivatalnok tótágast lóg.
Belül szelíd, ám a héj-én
Szikla Magóg s Betonvas Góg.
„Ahová a főnök zavar,
Kiszállok, majd rükverc s retúr,
Pörgök, mint a szélfútt avar,
S fogam tokák alá betúr.
Utálom, hogy ügyfélt ölök,
De hát muszáj, ez a munkám.
Szívem bűs és bájos kölök,
S nem vidít e véres tunk ám!
Álcám ádáz gyászmáz, s láttán
Retteg tőlem minden lélek,
Pedig nem vagyok én sátán!
Vérből s fizetésből élek…”
2011. október 24., hétfő
Egyetemi beázás
Beázáskor húzza magát
Fel honunk bő csapadékán,
S szakadván át agyába' gát
Asztalára csap a dékán.
Asztallapban ébred a szú,
S ajtajából, mely nem ál-lik,
Bátran, mint kit fűt az aszú,
Perceg: „Ne üsse, mert mállik!”
Megáll most a dékán ökle,
S vigasztalón szólnak kis szúk:
„Lé miatt ne törjön tök le!
Nincs egyedül, együtt isszuk.”
Fel honunk bő csapadékán,
S szakadván át agyába' gát
Asztalára csap a dékán.
Asztallapban ébred a szú,
S ajtajából, mely nem ál-lik,
Bátran, mint kit fűt az aszú,
Perceg: „Ne üsse, mert mállik!”
Megáll most a dékán ökle,
S vigasztalón szólnak kis szúk:
„Lé miatt ne törjön tök le!
Nincs egyedül, együtt isszuk.”
2011. október 20., csütörtök
Hintaló
Hintaló előre lendül,
S hiszi, ő a bátrak bátra,
Ám az idő kegyetlenül
Továbblép és rántja hátra.
Ó, bár ló, és nem egy hinta
Lehetne ő! - ez az álma.
Horizontig futna kint a
Szabadban és meg sem állna!
Vad álmok és szűkös való
Között nincs híd, melyre rá tán
Léphetne a kicsi faló...
Így hát tovább lengek hátán.
S hiszi, ő a bátrak bátra,
Ám az idő kegyetlenül
Továbblép és rántja hátra.
Ó, bár ló, és nem egy hinta
Lehetne ő! - ez az álma.
Horizontig futna kint a
Szabadban és meg sem állna!
Vad álmok és szűkös való
Között nincs híd, melyre rá tán
Léphetne a kicsi faló...
Így hát tovább lengek hátán.
Sárga virág
Kis réten a virág sárga,
Alatta meg víg a márga.
Víg a márga, konszolidált,
S dúdolgatja ezt a kis dált:
"Márga vagyok, márga lala,
Munkagödröm sárga fala
Függőleges, mint a Big Ben,
S minden alapozó víg benn."
(altalajtánc)
Alatta meg víg a márga.
Víg a márga, konszolidált,
S dúdolgatja ezt a kis dált:
"Márga vagyok, márga lala,
Munkagödröm sárga fala
Függőleges, mint a Big Ben,
S minden alapozó víg benn."
(altalajtánc)
Vendel és a csúcstechnológia
- Hová indul kend el? –
- kérdi tőlem Vendel –
- Csak nem pizzát rendel?
- Csak azért, hogy egyek,
Sehová se megyek,
Amíg vannak legyek!
Jobbak, mint a busa
Meg a keszeg húsa!
Irigy rám az USA!
- Ment az esze, kend el! –
- hackel fejen Vendel –
- Kijelölés… And Del!
2011. október 19., szerda
Nándor fehér
Máma Nándor fehér. Vár a
sorára az új műtőnél.
Doktor Vagdalkozó Sára
szikét fene, s attól lőn él.
Dudorászik: „Megfenem én!
Ehun vág jól eme szike,
s száguldoz, mint bősz fene mén!
Szép a munkám, elhiszik-e?”
Lét és nemlét közti vándor
száll és könnyű minden része…
Pofozgatják: „Keljen, Nándor!
Tessék, itt a lenyelt csésze!”
sorára az új műtőnél.
Doktor Vagdalkozó Sára
szikét fene, s attól lőn él.
Dudorászik: „Megfenem én!
Ehun vág jól eme szike,
s száguldoz, mint bősz fene mén!
Szép a munkám, elhiszik-e?”
Lét és nemlét közti vándor
száll és könnyű minden része…
Pofozgatják: „Keljen, Nándor!
Tessék, itt a lenyelt csésze!”
2011. október 18., kedd
Sáltalan kisállat
Földi hír ez, nem űrrege:
Nyúlmama nem tett ki sálat,
S fájdult fia arcürege,
Úgy megfázott a kisállat.
Feje duzzad, mint a bukta,
Pontosan olyan, mintha csak
Visszalábból orrba rúgta
Volna szegényt Norris a Chuck.
Kornyad, mint egy szétlőtt várrom,
Melyet tán túledzett Klapka.
Celziusza negyvenhárom,
S írja százszor: Sál és sapka!
(gyenge idegzetűek ne olvassák tovább!)
Folyton tüszög, orrát fújja,
S zölden csillog minden ujja.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)