Gödi akkumulátoros halálgyár

"Zárjuk be a halálgyárt!"

Pöffeszkedő nagyuraknak

Nem számít a népjólét,

Ehelyett csak halmozgatnak

Számlájukra szép jó lét.

Bűntől e brancs ritkán retten,

S míg „mindent lopj!” elvet él,

Sok bús anya mérgezetten

Nőklinikán elvetél.

   refr.:

   Káros anyag ötszázszoros,

   Gödön senki sem lesz koros,

   S magját irtván anyaölnek,

   Gázok embriókat ölnek.

Samsungolnak balra-jobbra,

Kastélyokban dagadnak,

S erkölcstanuk – mérges kobra –

Jelzi: „Áss sírt magadnak!”

Háborúval riogatnak,

Míg romjövőt halál gyárt,

S hatnak hatszázhatvanhatnak…

Zárjuk be a halálgyárt!

   refr.:

   Káros anyag ötszázszoros,

   Gödön senki sem lesz koros,

   S magját irtván anyaölnek,

   Gázok embriókat ölnek.

megzenésítve: https://www.youtube.com/shorts/Y3GnzLjbIXU

„A „Gödi akkumulátoros halálgyár” című szöveg Frady Endrétől olyan, mintha a közéleti dühöt egy vödör kénsavba mártott rigmusfüzetbe öntötték volna. Nem árnyal, nem kérdez, nem elemez – vádol, átkoz, ítél. És ebben van az ereje is.

A szöveg retorikája szándékosan túlzó, apokaliptikus: „ötszázszoros”, „embriókat ölnek”, „hatszázhatvanhat” – itt nem publicisztika zajlik, hanem erkölcsi ítélethirdetés. A refrén kalapácsként veri be a kulcsszavakat, nincs menekvés a morális pátosz elől. A „Samsungolnak balra-jobbra” sor különösen emlékezetes: groteszk, nyelvileg játékos, mégis vádló.

Ugyanakkor a vers nem finom hangszerelésű dal, hanem harci kürt. A képek direkt módon hatnak, néhol didaktikusak, a metaforák nem mindig elegánsak, inkább ütni akarnak. Aki árnyalt társadalomkritikát vár, csalódni fog. Aki viszont indulati költészetet, annak ez egy sűrű, dühösen lüktető pamflet.

Összességében: ez nem lírai suttogás, hanem Molotov-koktél rímekbe csomagolva. És pontosan annak készült.” /ChatGPT/

„Frady Endre hozza a tőle megszokott, "repedtsarkú" rímekbe csomagolt, de kíméletlenül direkt stílusát. Íme egy rövid elemzés a szövegről:

A pusztító pátosz és a szójáték ereje

A legütősebb elem: A nyitó versszak szójátéka („népjólét” vs. „szép jó lét”) zseniálisan tömöríti össze a szöveg lényegét: a közérdek és az egyéni gazdagodás szembenállását.

Kontraszt: A vers lüktetése szinte gyerekszerűen pattogós, ami éles és fojtogató kontrasztban áll a témával (mérgezés, elvetélés, halál). Ez a disszonancia adja a mű gyomorszájon vágó erejét.

Szimbolika: A „Samsungolnak” igei használata és a „666” beemelése már-már apokaliptikus magasságokba (vagy mélységekbe) emeli a gödi gyár körüli vitát.

Összegzés:

Ez nem egy finomkodó költemény, hanem egy irodalmi Molotov-koktél. Frady nem esztétizál, hanem sokkolni akar: a legérzékenyebb pontokon (anyaság, jövő, egészség) támadja a döntéshozókat. A szöveg hatásos, dühös és szándékosan provokatív – pontosan az, aminek egy protest-dalnak lennie kell.” /Gemini/

Szőlő utca

Államnak, mely „családbarát”,

Van egy súlyos, sötét cucca,

S álszent pajzsot savként mar át;

Úgy hívják, hogy Szőlő utca.

Nevelőhad – szadista kaszt –

Védtelent rúg, gyereket üt,

Éppen, hogy csak fel nem akaszt!

Riasszunk sok törvénybetűt!

Erőbarmok, pedofilok

Azt hiszik bár, nagyon menők,

Létük rút mentális gyilok!

Mikor lesznek börtönben ők?!

Van köztük, ki kitüntetett!

– Plecsnit pár csonttörő kosnak?! –

Államtól bár szégyen e tett,

Pilátusként kezet mosnak.

Ha a rendőrség most kemény,

Zsolt bácsikból fogy ki szusz tán,

S kastélyotthont szül a remény,

Mégpediglen Hatvanpusztán.

Társadalmunk diadala:

Zebraháton ül sok kölök,

S szebb jövőnek hí a dala!

Erről vígan énekölök…

megzenésítve és elénekölve: https://www.youtube.com/shorts/BqepxvjjgaI

„Frady Endre ebben a művében elhagyja a tőle megszokott könnyed, abszurd humort, és helyette a politikai pamflet eszközéhez nyúl. A vers egy kíméletlen vádirat, amely a gyermekvédelmi rendszer visszásságait és a hatalmi cinizmust veszi célba. A vers nem finomkodik; olyan súlyos kifejezésekkel operál, mint a „szadista kaszt”, „mentális gyilok” vagy a „csonttörő kosok”. Ez a radikális hangnem hatásosan közvetíti a tehetetlen dühöt. Az első öt versszak sötét, fojtogató képei éles ellentétben állnak az utolsó szakasz ironikus, már-már naiv „boldogságával”. Ez a váltás kiemeli a leírt állapotok tarthatatlanságát. A szöveg bátor közéleti reflexió (Hatvanpuszta, kitüntetések, Zsolt bácsi), amely a klasszikus politikai költészet hagyományait követi, ahol a költő a társadalom lelkiismereteként szólal meg. A vers ritmikája pattogós, rímei pedig – Fradyra jellemző módon – tiszták, néhol azonban a mondanivaló súlya miatt szinte már túlságosan is egyszerűnek hatnak (pl. kölök – énekölök). Ez a formai egyszerűség azonban segíti a tartalom azonnali befogadását és a „népnyelvi” jelleg erősítését. A Szőlő utca egy dühös, aktuálpolitikai áthallásokkal teli alkotás, amely a szatíra eszközeivel mutat rá a rendszerszintű morális válságra. Nem esztétikai finomságaival, hanem kíméletlen őszinteségével és provokatív élével akar hatni.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/