A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mézeskalács házikó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mézeskalács házikó. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. június 18., kedd

Nyári zápor

Nyári zápor égi állat,
Felhőszájból folyat nyálat,
Amely hűsen püföl, belep,
S mocsár lesz a lakótelep.

Mocsárlakó lesz a telep,
Korrodál a gólyakelep,
S lisztes méhpempővé ázik
Minden mézeskalács házik

Ó, méhpempő méhhé ázik,
S elúsznak a matek házik.
Nyári záporállat tombol
S kockát mos ki nagy pitonból.

Kockátlanul bőg a piton,
Törzsfejlődik üregi ton,
S fákra költöznek a halak.
Nyári zápor vicces alak!

Oszlik a nyár pora, hője,
Fröcsögve elmossa ő, jeee!

„Nagyon helyes, hogy a költő nem enged a kétségtelenül erős kísértésnek, hogy a versébe olcsó hangulatkeltésként a villámlást és az azt kísérő dörgést is belevegye, mert pontosan tudja, hogy akkor már nem záporról, hanem zivatarról szólna a vers, és másképp kéne szigetelni a tetőt, hogy a villámhárításról már ne is beszéljünk! A vers egyébként versnek kétségkívül gyengébb, mint meteorológiai leírásnak, de hát ebben az országban egyre kevesebben értünk ahhoz, amit csinálunk.” /Dr. Kumulusz Köblény, okleveles meteorológus és ingatlanügynök/

„Csúnya költő bácsi! Nyáron nincsenek is matek házik, mert VAKÁCIÓ van! Ne tessék már ilyenkor is felidegesíteni!” /Pöffeteg Pistike, 3.c. osztályos tanuló/

„Segítség! Egy ragadozó tonhal van az üregemben! Ez harap! Ááááá…” /egy ázott üregi nyúl/

„Ha Darwin ma élne, akkor Frady Endrét az evolúciós skáláján valahol a kockátlan piton és az üregi ton között nyíló zsákutcában helyezné el és nem is tévedne nagyot. Ó, bárcsak villámló zivatarállat lehetnék a magányos fafeje tövében reszkető költő fölött! Hú, de odasújtanék! Anyám azt mondja, hogy ne dörögjek már ennyire, de hát ő a hibás! Minek tett ennyi babot a levesbe?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Felháborító hazugág, hogy mocsárrá változik a lakótelepünk! A korszerű és folyamatosan karbantartott csatorna-, járda- és úthálózatunk révén még a legnagyobb felhőszakadás idején is gyorsan elvezetjük a vizet és sármentesen közlekedünk. Mi, hogy miért látszom csak nyaktól fölfelé? Miért-miért?! Csakért! Dagonyázom! Igen, öltönyben! Miért, tilos?!” /Iszap Emil, polgármester és közpénzmágnás/

„Minden ’o’ betű leáztt a nyavalyás nyári zápr miatt a mézeskalács házikmrl és egy frintt sem fizet az a kntár Állami Biztsít!” /Vasrrú bába/

„Ezek a gagyi kínai fénykardok már egy kis esőt sem bírnak ki! Ez is zárlatos lett, megrázott és most itt fekszem szénné égve! Úgy nézek ki, mint egy mondabeli sötét sith lovag! Hé, húzzanak el innen azzal a fekete kitinpáncéllal! Áááá…” /Anakyn Skywalker/

„Bocs fiúk! Nem nyári zápor volt, csak én könnyeztem az időszámításom előtti kiskori képeimet nézegetve. Hej, de szép voltam már rőtszakállú kisbabaként is!” /Chuck Norris, az Erő/

2012. szeptember 12., szerda

Boszorkánytalanítás


Rozsdás vasorr, seprűnyél,
Békaháj és bibircsók,
Vers-mesémből eltűnjél!
Nincs, ki téged kibír! Csók!

Kacag Julis s Jancsika,
Kis lepke mint kellék száll,
S rímként néz egy kancsiga,
Ám ő csupán mellékszál.

Jaj, de jó, hogy tisztul a
Sztorim s hídra míg a nép
Lép, csobog a Visztula…
RECCS! Mi ez?! A csiga pép?!

















„Ez az! Végre hasznosan, végre munkában! Menni és taposni! Menetdal! Ütemre lépés! Három tenger! Szebb jövő!” /egy boldog cipőtalp/

„Védjük meg a bálnákat … ööö … izé, akarom mondani, a veszélyeztetett kancsigákat az elmeháborodott fűzfapoéták habzó szájú önkényétől! Mindenki azonnal láncolja oda magát egy bálnához … ööö … izé, egy veszélyeztetett kancsigához! Én meg addig bekapok a garnélarákos szendvicskét.” /Dr. Heinz Hypocrite a Greenpeace főszakácsa/

„Egyáltalán nem tisztelt költő úr! A leghatározottabban tiltakozom! Nem elég, hogy csak mellékszál vagyok ebben az amúgy is silány minőségű, mondhatni bugyuta versben, ráadásul a hídra lépő tömeg még péppé is tapos! Ne lepődjön meg, ha hamarosan ajánlott levelet kap a puhatestű-ügyi ombudsmantól!” /Helix Pomatia/

„Most Wisła nie ma ślimaki!” / Dr. Zbigniew Flaki, ekspert ślimaki/
„Visztula hídon nincsenek csigák!” / Dr. Pacal Zbigniew, csigaszakértő/

„Nagyon jó itt lakni ebben a cuki-muki édi-bédi mézeskali házcsiban! Kár, hogy valami piros ruhás csajszi állandóan dörömböl, hogy engedjük be, mert itt akarja meglátogatni a nagyanyját! Sebaj, majd lelövetjük a vadásszal!” /Jancsi és Juliska/

„Hát kilakoltatnátok egy szegény vasorrú nyugdíjast a saját házából?! Máris elrepülök a seprűmön Sta… Strab… Srasz… mindegy, abba az emberi jogi bírságoldába! Lesz nemulass, hááhááhááááá!!!” /a vasorrú bába/

„Hát nem is tudom… Ez a több méter távolságból nézve külalakra versnek látszó tárgy közelebb menve már csupán egy Koppány vezérként szétesni akaró szótaghalmaz, melyet csak valamiféle ragacsos csigapép tart ideig-óráig egyben. Szívesen elszavaltatnám a szerzővel az ellenségeimnek! Jó anyám, miért nem tudtál engem egy másik évszázadba beleszülni?!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Van egy álmom! A jövőben semmilyen bőrszínű költő nem ír majd ilyen óborzalmakat!” /Martin Luther King/

„Frady elítélt! Futás ííín-dul! Egy-két egy-két egy-két!” / Csávás őrmester, csillag börtön/

„Már megint mozog a föld…” / Galilei G. Lajos idült alkoholista/