A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sikerszakma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sikerszakma. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. augusztus 19., szerda

Lóvarrónő

Lóvarrónő folyton lót varr
Mindenféle döglött, ótvar
Lódarabból, amit talál,
S így hasznosul a ló halál.

Lovakat szakmányban varrja,
Sajog már az összes karja,
És e fájás járja át a
Testét, úgyhogy szúr a háta.

Kialvatlan szeme veres,
Szorgalmas, de alig keres.
Gyárt bár napi hat és felet,
Pecsvörk lóra nincsen kelet.

Lóvarrás nem sikerszakma,
Többet kap egy átlag vak ma,
S nem kellemes szabni lóbélt.
Ily nyomorban tán csak Jób élt.

- Húgom bezzeg sikeresebb!
Mardos is belülről e seb,
S irigy vagyok rája – gyón ő –
Mer’ ő stadionvarrónő!

„Hja, kérem, a szabadpiacon farkastörvények uralkodnak! Ha nagyobb a keletje a stadionoknak, mint a döglött lódarabokból összevarrt pecsvörk lovaknak, akkor a stadioniparból lehet jól megélni, a lóiparból meg mielőbb ki kell szállni! Ha pedig a fizetés már egy vak koldus átlagkereseténél is kevesebb, akkor érdemes vagy beszerezni egy fehér botot és egy fekete szemüveget, vagy ki kell tántorogni Amerikába. Döglött lónak és szabad versenynek egyaránt híg a leve!” /Dr. Tőke Tokmány, kapitalista közgazdász/

„Költő úr, mink itten Tolnába, Baranyába a megmurdelt lóból virslit és hurkát-kolbászt csinálunk, nem pedig olyan pécsi verklit, vagy mit! Hiába, kutyából, lóból nem lesz szalonzenekar!” /Gyopár Gyula, a szittyarütyütyüi Csataló Csárda mindenese/

„Mindig mondom a nővéremnek, hogy ne siránkozzon, mint egy Jób, hanem váltson át a lóról, mint én! Én a stadionnal jó lóra tettem! A kulcsszó a mobilitás!” /Szügy Szilárdné Luft Lea, stadionvarrónő/

„A MOB bilit ás?! Kikérjük magunknak! Mi csak a tartalmát kavarjuk! De erőfeszítéseink nem hiábavalóak, mert lesz itt-ott még szőlő, lesz itt-ott még lágy kenyér, no meg 2024-ben akkora Olimpia is, hogy attól koldulunk! Ezért is kell annyi stadion!” /Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke/

„Hagyjanak már engem békében nyomorogni! Sok mindent átéltem már, de ez a döglóvers rosszabb, mint amikor a rühöt kellett egy cserépdarabbal magamról levakarni!” /Jób/

„Hé, költő úr! Maga meg honnan tudja, hogy én mit gyóntam fülbe a tisztelendő úrnak?! Csak nem hallgatózott?! Akkor talán még azt is tudja, hogy vezeklésképpen címerállatot kellett varrnom a lóbányai plébániának?! Na, ilyesmik miatt nincs időm átképezni magam!” /Bányaló Benőné Luft Liza, lóvarrónő/

„Csókolom Liza néni! A lovakat megvarrják, ugye? Nekem szétszakadt a hintalovam! Tessék mondani, holnapra meglesz?” /Paci Piroska, a Vitéz Lóbányai Kerti Kotlós Általános Iskola és Ellentengeri Címerezési Szakiskola 1.c. osztályos tanulója/

„A versenyló halála óta nem született ilyen gyomorborzongatóan szürreális lólíra! Csingiz Ajtmatov, a kirgiz pusztaérzés szellemi lovagja két fordulat között boldogan mosolyogna a sírjában, ha tudná, hogy szívszakadva kimúlt versenyparipáját a XXI. század eltárgyiasult lóvarrodájában a kizsákmányolt klausztrofóbiás keményen dolgozó közmunkás kisembernő újrahasznosítja. A társadalom és az irodalom peremén egyensúlyozó költő ismét akkorát alkotott, hogy a fal adja a másikat! Stadium ante portas!” /Igássy Imréné Szekeressy Szandra, táltos és lóirodalmár/

„Mi ez az irodalmi dögkútból előhúzott hullaszagú fércmű?! Már megint egy alpári vulkánvers, melyből a költő piramidális tehetségtelensége fortyogó lávaként tör elő majd egy nyáladzó celeb értelmetlenségi színvonalán dadogva gőzölgő tufaporral von be mindent maga körül. Elnézést kérek a tufaportól az összehasonlításért! Anyámnak meg megtiltottam, hogy pecsvörk lovat rendeljen a TV shopból, nehogy egy ajándék Frady verset is mellékeljenek hozzá! Tévélezáre necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer láttam egy hegesztési varratokkal összeszerelt tizenhat tonnás acéllovat, de amikor a delejes tekintetemmel magamhoz vonzottam, ripityára tört a szemgolyómon.” /Chuck Norris/