Konyhai tragédia

Megmérgezett sertésflekken
Okán szakács huppan s nyekken
Padlóra szórt rántott hekken.

Kollégái – Béla, Erik –
Élesztgetve ütik-verik,
Mígnem megérkezik Derrick:

- Ne püföljék, ő már tetem!
Lefagyott, mint ma a netem.
Magamat az ügyre vetem.

Kérd’ a szürke agyi kéreg:
- Hogy került a húsba méreg?
Ki lehet a gyilkos féreg?

Elmefényt gyújt ötletbomba,
S bilincsben ül azon nyomba’
Tettesünk, a mérges gomba.

Vallató egy izmos palóc,
Kezében egy szúvas falóc-
a és vall a gyilkos galóc…

- Aaaaaa…

„Ez nem igazság, ebben a versben is csak Derrick főfelügyelőt fényezik, pedig sosem jött volna rá az igazságra, ha én a saját szakállamra végzett gombakóstolástól nem kezdek el rókázni és nem ugrik elő a számból a kis Vuuuuk!” /Harry Klein, felügyelő/

„A svéd Harisnyás Pippi minden élettani következmény nélkül megkóstol egy légyölő galócát. Frady Endre fiktív magyar szakácsa csak a mérgezés gyanújába is belehal. Ha a svéd akadémia egyszer képes lesz kiheverni az irodalmi Nobel-díj körüli botrányokat, nem kérdés, kinek ítéli majd a tavalyit, és az ideit is. A kérdés csak az, hogy egy következmények nélküli banánköztársaság holmi akadémiájának talmi elismerését Költőnk milyen formában fogja visszautasítani.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mindent visszautasítok, humán kolléga úr, hacsak nem tesznek egy visszautasíthatatlan ajánlatot, hogy a gusztustalan díj mellé adnak sok-sok millió forintnyi svéd pénzt.” /F. Endre, költőgigász/

„Nem értem, miért kéne félnem egy légyölő galócától, ha az ember nem légy!” /Harisnyás Pippi, azaz teljes nevén Harisnyás Pippilotta Citadella Intarzia Majolika Ingaóra, a Villekulla-villa lakója/

„Aaaaaaa… vallomásomat kényszer alatt tettem! A hekk tette! Én csak a legyet ölöm és eszem, mert a légy jó mindhalálig.” /légyölő galóca/

„Ordibál a galóca,
Fáj neki a falóca.”
/Kínrím Kenéz, palóc pribék és a Véreskezű Verselők Versenye kétszeres első helyezettje/

„Költőnk névjegye: ha vmi jó nem rest elszúrni az utolsó versszakkal. Igen ez most is sikerült, gyerünk csináljuk meg... De miért volt elszórva a hekk? Lehet, hogy itt nem is véletlen mérgezés történt??? Derrick felügyelő helyett Columbo kellett volna vagy Kojak. Biztos Derricket is Soros pénzeli...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reális, amit mond, reál úr, hiszen korábban Kojakot és Columbot is én pénzeltem, de most éppen Derrick a soros.” /Soros György, multimilliárdos plakátarc/

„Frady Endre, a költészet kertjének kincstárnoka, a poézis pázsitjának pillangópingálója briliáns bokorrím bokrétákkal ültette körbe a sóvár tömegek lelkét. A kultikus krimibe ágyazott költemény kőkemény sorvezetése pőre pörölycsapásként zúzza ripityára a köz közönyét. A brutálisan bájos mű ívhídként feszül a megoldás katarzisa és az önfeledt halálhörgés antagonisztikus ellentéte között. Letehetetlen létlíra!” /Ihaj Csuhajné Sosehalunk Meggi, a Vakarható Rímrüh c. alternatív irodalmi folyóirat recenzora/

„Mi ez a degenerált aberráció?! Ez a bárgyúság együgyűbb, mint egy kétfordulós szocialista előválasztás! Még ha falócával püfölnének, se olvasnám el ezt a szellemi dögkútból ideloccsantott gennyförmedvényt! Je suis galóca! Anyámnak megtiltottam, hogy felvegye a békebeli fehér pöttyös piros kalapját, nehogy Frady Endre róla írjon egy újabb delíriumos rettenetet, ami rosszabb, mintha a derék Derrick véletlenül kiütné a műfogsorát egy nyers sertésflekkennel! Javaslom a fradyállapot bevezetését!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egy kiadós galócapörkölt után böffentek egy embereset, akkor mindenki tudja, hogy mitől döglik a légy!” /Chuck Norris/

Tragédia

(egy tavikrampusz felvétele - a szerk.)

Tas humán s bár Teréz reál,
Ugyanabban hisz Teréz is,
S így a vita köztük leáll:
„Furcsa szó a hiszterézis.

Furcsább, mint a tavikrampusz
Vérzsírtorta, koleszterin…”
Ekkor felrobban a kampusz
S romként áll a kolesz Terin,

No meg persze szegény Tason,
S nem ömlik a szó Teribül,
Fekszik némán-holtan hason.
This tragedy’s so terrible!

„This poem is so terrible! It is tragedy! To read or not to read, that is NOT question!” /William Shakespeare, óangol drámaíró/

„Szózsonglőrünk ismét elhajította a sportszert, az anyagi, erkölcsi, és emberi életben esett kár jelentős. Egy nagy-nagy szómáglyát sikerült begyújtani újfent.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jujjj ezzel oszlatni lehet. Tanítani kéne: itt egy tökéletes példa, hogy mit NE csinálj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reál úr, a véleményének közepével maradéktalanul egyetértek: Tanítani kéne! De nem ám csak középiskolás fokon, hanem minden szinten szinte minden oktatási intézményben, legfőképpen a Világegyetemen! Az irodalom és a természettudomány, a humán és a reál műveltség tragédiába torkolló szintézise, a késleltetve induló és önmagába vissza nem térő létgörbe előzményeket is okozatként magán viselő hiszterézise oly értelmeket és érzelmeket indukál, melynek megragadására csak egy Frady Endre kaliberű polihisztor géniusz vállalkozhatott! Szerencsére megtette és mi szerencsére a vájt fülű kortársai lehetünk! Tavikrampusz olvasók, ezentúl csak ilyen irodalmi vérzsírtortával emeljétek a szellemi koleszterinszinteteket!” /Kampusz Komposztné Enervált Elalélia, a Dialektikus Entellektüellek Bulvármentes Irodalmi Lapja (DEBIL) segédliterátora/

„Na, költő úr, azt hiszem, tartozom azzal az unokaöcsém emlékének, hogy magát előbb tarkón vágjam, aztán lerúgjam a fejét! Vegye úgy, hogy maga már halott!” /Tas Lee, a vers férfi főszereplőjének feketeöves kínai nagybátyja/

„Kalkuttai Szent Teréz megszentelt neve emlékének nevében a leghatározottabbak tiltakozom és az eretnekké tévelyedett költőt az anyaszentegyházból ezennel exkommunikálom! Döntésem megmásítását csak kanosszajárás esetén vagyok hajlandó megfontolni! Ámen és punktum!” /Ferenc pápa/

 „Na, gyerekek, mit gondolt a költő? Hát azt gondolta, hogy ti nyavalyások ne dohányozzatok a kollégiumi vécében, mert berobbanhatnak a füves és alkoholos gázaitok, és akkor kész a katasztrófa, és mind megdöglünk! Bár… legalább nem halunk éhen.” /Jobbanteljesítő Jenőné Éhkopp Édua, a Köz Éheztetési Szakközépiskola magyartanára és köztéri kéregető/

„Ezt a perverz agykihágást olvasva a még le nem zsibbasztott elmemaradékommal azon gondolkodtam, hogyha csak egy bérgyilkosság megrendelésére lenne pénzem, akkor kit lövetnék agyon, magamat vagy Frady Endrét?! Egyikünknek pusztulnia kell! Anyám szerint ne siessem el, hiszen se a költők, se a kritikusok nem élnek örökké! Na, mama, most aztán jól megvigasztalt! Lehet, hogy jobban jártam volna, ha rám robban egy kollégium!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Felrobbantottak egy krampuszt?! Ezt vagy az idegenszívű Mikulás tette, vagy egy Soros fizette piréz migráncs! Ez terrortámadás! Azonnal be kell vezetni a szükségállapotot és el kell rendelni a kijárási tilalmat! Elképzelhető, hogy emiatt elmaradnak az országgyűlési választások, de ahol fát lopnak, ott eltűnik a forgács is! Az akut rémhírterjesztő Frady Endrét pedig fővesztésre, teljes vagyonelkobzásra és a költészeti tevékenységtől való hermetikus elzárásra rögtönítéljük!” /Csávás Kálmán übernagy, a Terror Elleni Totálisan Elementáris Mozgalom (TETEM) ítélet végrehajtási főelőadója/

„A közbeszerzési mutyiban erősen túlárazott és a csókosok által gagyi anyagokból okosba’ megépített kampusz nem bombától robbant fel, hanem a futóedzés közbeni forró menetszelemtől.” /Chuck Norris/

„Teréz és Tas szépek voltak.
Kár, hogy mindketten már holtak!
Vigaszként a síró hadnak
Hadd mondjam el: Feltámadnak!”
/Újpesti Barnabás, kortárs költő és a Teológiai Sírversek Tanszék tanársegédje/

Tréfagyári tragédia

A tragédia előtti pillanatok /Búbánathy Bölénc felvétele/

Felrobbant a Tréfagyár!
Rám zuhanó trafó gyűr
maga alá s humorom
elkenődik hamar ám!

Faviccnek szánt fakupac
omlik, míg híg fókapác
fröccsen számba piának
s rám dőlnek a poénok.

Dúlt arcomon élceső,
mű-mosolyom álca-show,
s látom, amíg beázom,
víg a szomszéd Búüzem.

„Kikérjük magunknak, hogy minket kárörömmel gyanúsítsanak! Nem vigadtunk a szomszéd termelőegység tragédiáján, csupán a döbbenettől kábán hápogva vettük a levegőt! Há… há… háháháháháháháháháhá… Jaj, nem bírom… Háháháháhá!!!” /Búbánathy Bölénc, búüzemi brigádvezető/

„Ajaj, megszűnt az olcsó poénbeszállítónk! Most megint elkezdhetjük felélni a poros raktárkészletünket!” /Sas Józsi, kabarédirektor/

„Úgy tűnik, hogy a pácolásra használt drága finn fókavelőlé helyett vásárolt olcsó kínai túl sok kerozinnal volt felhígítva…” /Mutyi Mátyás, anyagbeszerző és használtfogkefe díler/

„Pánikra semmi ok! A tűz kialvása után tűzoltóink teljes biztonságban közelíthetik majd meg a terepet. A bent rekedteket SMS-ben kérjük meg, hogy maradjanak csendben és felelőtlen hangoskodásukkal ne zavarják meg a közeli stadionban folyó Videoton – Debrecen NB I.-es bajnoki labdarúgó mérkőzést!” /Havária Hunor, katasztrófavédelmi szóvivő/

„Háháháháháháhá!!!” /Búbánathy Bölénc/

„Búbánathy szaktársat melegebb éghajlatra küldtük szanatóriumi kényszergyógykezelésre, úgyhogy a termelés ismét zavartalanul folyik és továbbra is szakmányban ontunk monoton bút konokon és fájón.” /Verlaine Pál, Tóth Árpád díjas búszaki igazgató/

„Háháháháhá!!! Ég az összes favicc!!! Háháháháhá!!! Jaj a kockahasfalam! Háháháháhá!!!” /Búbánathy Bölénc, kényszergyógykezelt/

„Böléncen van hasizom / Várja őt a húsüzem.” /Frady Endre, költő és gumicellatárs/

„Bölénc úrbol cinálni kiciccípősz szecuáni cirkehuszi rizzel” /Klop Fo Lom, kínai húsüzemvezető-helyettes/

„Szent bányakapitányság! Hát még mindig van lejjebb és lejjebb és lejjebb?! Ez a heterozigóta kancsalrímügynök már olyan mélyre süllyedt, hogy hamarosan kilövi egy új-zélandi vulkán! Remélem, hogy még a légtérben megsül és földet érésekor elsőnek egy éhes kannibál törzs fog rátalálni! Anyámnak mindenesetre megtiltom, hogy mostanában a déli féltekén vízisízzen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A szakminisztérium közbeszerzés keretében építteti újjá a teljesen leégett Tréfagyárat. A meghívásos pályázaton olyan K betűvel kezdődő magyar cégek vehetnek részt, amelyek vállalják, hogy a köz gépeit bérben alkalmazva, a budapesti 4-es metró, az új debreceni futballstadion és az amerikai Halálcsillag átadásával egy időben és ezek bekerülési összköltségének mindössze a másfélszereséért (plusz ÁFA) kulcsrakészen befejezik az építkezést. Az új létesítmény neve Magyar Nemzeti Tréfa és Kerítéskolbász Gyár lesz.” /MTI/

Romantikus tragédia

Idézzük fel együtt a világirodalom legmagasabb 'rövidség x romantika' szorzatértékű félperces szerelmi novelláját, amelyet a Velence-felsői Nemzetközi Giccsfolyam Fesztiválon a legrövidebben romantikus és a legromantikusabban rövid kategóriában egyaránt Arany Érrel tüntettek ki.

* * * * * * * * * * *

Frady Endre:
Romantikus tragédia

"A hideg napsütés felszárítja-e a könnyeket?"-kérdezte volna
önmagától Wilfried, a lánglelkű svábbogár, de egy érzéketlen
papucstalp roccsanós csattanással kioltotta ifjonti életét...
... Rosalinda, a finomérzésű csótányhajadon, látván szerelmének
tragikus végzetét, bánatában a lefolyónak ment...
... immár soha meg nem kötendő frigyük így gyümölcstelen maradt...
... Emlékük már csak a rovartársadalom szívében él, hiszen már
Wilfried nyomát is rég elmosta hypós rongy...

* * * * * * * * * * *

Frady Endre tegnap újságírók kérésére megtörten beismerte, hogy ez igazából egy nagy lelkiismeret ki- és feltáró és családi bűnmementóállító mű, mivel Wilfried, a lánglelkű svábbogár halálát az ő papucstalpa okozta. Mentségére könnyek között csak annyit tudott felhozni, hogy a nevezett lábbeli ekkor még nem az ő lábán volt, mivel azt csak jóval később örökölte bogárgyilkos anyai nagyapjától, Szendeszelíd Szomortól, akit viszont a családban szemlesütő titokban mindenki csak 'A Vérestalpú'-ként emlegetett.
E szörnyű história igazolására álljon itt e kegyetlen ős verse, melyet a szörnyű tragédia felett érzett kéjes kárörömében írt:

Szendeszelíd Szomor (a Vérestalpú):
YESSSSSSSSSSS!!!!!!!!!!!!

"Svábbogár, kit talpam lecsap,
Olyan, mint egy liter ketchup."

Világirodalomfelebarátaim! Borzadjunk el együtt, és ígérjük meg, hogy ezentúl jók leszünk (ha tudunk), és csak azokat az öreg néniket kísérjük át az úttesten, akik maguk is át szeretnének jutni!