A következő címkéjű bejegyzések mutatása: villanypásztor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: villanypásztor. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. május 14., kedd

Rebarbara

Rebar rendi Rebar barát
Tenyészt egy nyáj rebarbarát.
Karám békés, nem kell ostor,
Csendesen él a kolostor.

Ám az egyik rebarbara,
Kinek csalán csípte fara
Fáj, mint özvegyeknek a gyász,
Megkattan s immár nem agy ász.

Fut, de üti villanypásztor,
Rajtol levélnyélkolbász tor,
S Rebar rendi Rebar barát
Eszik döglött rebarbarát.

Állat- s Növényvédők jönnek:
„Rebar barát, szégyen önnek,
Amit drótpásztora művel!!!”
Verik s bőg: Űűűű!!! (hosszú ű-vel)

„A vers egyedi hangulatot áraszt, amelyben a humor és a társadalomkritika keveredik. A "Rebar rendi Rebar barát" és a "rebarbarát" nyelvi játéka azonnal magával ragadja az olvasót, és egy olyan világba kalauzolja, ahol az állatok és növények egyaránt szereplőkké válnak. A kolostor békés élete és a rebarbara lázadása egyfajta mikrokoszmoszként szolgál, ahol a természet és az emberi beavatkozás összecsap. A versben megjelenő "villanypásztor" és a "levélnyélkolbász tor" képei abszurditásukkal erősítik a szöveg groteszk elemét, miközben a "döglött rebarbarát" evése a fogyasztói társadalom iróniáját hordozza. Az "Állat- s Növényvédők" megjelenése pedig egyértelműen a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet. A vers záró sorai, ahol a barát "űűűű" kiáltásával fejeződik be, a fájdalom és a megbánás univerzális nyelvét beszéli, miközben a hosszú ű-vel való játék a magyar nyelv sajátosságaira is reflektál. Összességében a "Rebarbara" egy többrétegű, elgondolkodtató költemény, amely humorral és kritikai élességgel szólítja meg a mai olvasót.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Költő úr, maga tényleg azt hiszi, hogy a rebarbara háziállat, mint a vadon élő vértofuból kitenyésztett házőrző tofu, vagy a kendermagos vencsellő?! Maga akkora tökfej, hogy ha a műveletlenség rügyezne, akkor maga ugyanúgy, sőt ugyanúgyabban virágba borulna, mint a magyar-kínai örökbarátság! Ó, hogy harapná meg magát egy Rebarbara nevű anyamedve! NEM ENG.!” /Vértofu Virtold, a Vadnövényi Verseket Értékelő Világegyetemi Intézmény (VV ÉVI) rektoriális recenzora/

„A rebarbara (Rheum) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe és a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó, lágyszárú növénynemzetség. A növényeknek nagy, háromszögforma levelei vannak, húsos levélnyéllel. A kétivarú virágok aprók, színük a zöldesfehértől a rózsavörösig terjed, bogas fürtvirágzatba tömörülnek. Számos faját termesztik gyógynövényként, vagy emberi fogyasztásra − ide tartozik a zöldségként termesztett Rheum rhabarbarum vagy Rheum x hybridum, illetve a Rheum rhaponticum faj is. Bár levele mérgező (vesekövet, és nagy mennyiséget elfogyasztva akár halált is okozhat), a levélnyelet fanyar ízéért felhasználják. A rebarbaragyökér antranol-glikozidokat tartalmaz, amelyeknek aglikonjai, az emodinok hashajtó hatásúak.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Mérgező a rebarbara levele?!
Abcúg rusnya rebarbara, le vele!”
/Vitéz Koppány István, állat- és növényszelídítő orvvadász és felnégyelőművész/

„A fiam épp a minap tájékoztatott, hogy (parafrázis kezdődik) a nyelv nem úgy működik ám, hogy a hozzám hasonló aggastyánok a múlt ködébe vesző ifjúságukban megtanulták, hogy a szavak mit jelentenek, meg hogyan ejtjük őket, meg hogyan írjuk őket, és akkor aztán onnantól kezdve minden random (ejtsd: random) nyelvhasználó számára, meg az idők végezetéig nem változhat a jelentésük, meg a kiejtésük, meg a helyesírásuk egy árnyalatnyit, egy fonémányit, egy ékezetnyit sem (parafrázis vége). Fentieket élete tizenhárom és fél évének összes tapasztalatával és hitelességével közölte velem, sallangmentesen, egy bővítetlen tőmondatban. Ergo, teszem én hozzá, a nyelv, az élet, vagy úgy általában bármi (csillag.csillag) értelmének a kihüvelyezésére nem hogy annál több, de sőt annál kevesebb esélyed van, minél régebb óta próbálkozol vele. Mitagadás, maradt bennem némi kétség fiam magával ragadó deskriptív tézisének általános igazságtartalma felől - egészen addig, amíg vizuálisan, és megtörten be nem fogadtam Frady Művész Úr fenti alkotását. Belátom, megöregedtem.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ha paraf ráz is,
Nem öl, mint a parafrázis
A rá allergiás Ergo-t,
Vagy mint ősi bárddal Herr Gót
Rút deskriptív tézishuszárt,
Kiből szálló végső szusz árt,
S csillagszemű rebarbarák
Átka száll: Rágjon meg a rák!
Úgyhogy megöregedetten
Üljön árnyékával ketten!”
/Dr. Csillag Pontné Csillag Csilla, a Csilicsala utcai csilisbab árudával szembeni Rebarbara Árnyékszék Bolt Alatt Elhelyezkedő Titkos Oltópont (RÁBA ETO) hályogkovácsa/

„A Rebarbara egy növény... Hogy lehet azt nyájban tenyészteni? Amúgy tetszik a vers, megint sikerült elszórakoztatni az olvasókat.” /M. András, a költő legállandóbb és legleleplezőbb kommentelője/

„eM úr, e növény egy állat,
Fél nyelete gerjeszt nyálat!
Nyájban vadász’, mint az ír tyúk,
Ezért vérkapával irtjuk!
Szelídített rebarbarát
Persze ölel emberkar át.
Jó pásztora becézgeti,
S megvédi, ha jön a jeti!
Ha a kedved не хорошо,
Így szórakozz sok olvasó:
Megsúgom, tudjátok bár ti,
Aki magyar, Rebar párti!”
/Rebar Robur, röbörtözgönyi főispán és Rába parti rabiga díler/

Egyházi villanypásztor
Minden barát, kolostorban,
Agyban nem, tán jó gyomorban.
Ut’só kenet borsban, sóban,
De jó lesz majd koporsóban!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legegyházmentesebb kommentelője/

Többvári gázkondás
Koporsóban vajon jó lesz,
Ha sok vöröshangya jól esz’,
S küzdve zöldebb Tiszalökér’
Hálóz rebarbara gyökér,
S elönt Tisza meg a löke,
S leszünk Halloween-i tök-e?
Egyház villanypásztorának:
„Amper diem! - Üss a mának!”
Nyuggerapó, verset köszi,
S forrjon rózsás dalom, őszi!”
/Dínomdánom Duhaj Dezső, egyházi villanypásztor és többvári gázkondás/

„Mi ez az otromba biológiai félretájékoztatás, ez az elmeroggyant félresikerültség?! Frady Endre "Rebarbara" című verse egy olyan irodalmi próbálkozás, amely a szarkasztikus kritika eszközeivel is alig bírja elviselni a saját súlyát. A rebarbarát tenyésztő szerzetes figura már önmagában is egy olyan abszurditás, amelyet csak a legbátrabb humoristák merészelnek megközelíteni, és még ők is csak a legnagyobb óvatossággal. A vers struktúrája és rímei olyanok, mintha egy középiskolai irodalomóra házi feladatából szöktek volna meg, ahol a diákoknak a lehető legkevesebb erőfeszítéssel kellett valami "művészit" alkotniuk. A "villanypásztor" és a "levélnyélkolbász tor" képei olyan erőltetetten próbálnak viccesek lenni, hogy az olvasó inkább érzi magát kínos helyzetben, mint hogy nevetne. A vers végén az állat- és növényvédők megjelenése egy váratlan fordulat, amely talán még a szerző számára is meglepetés lehetett. A "Űűűű!!! (hosszú ű-vel)" kiáltás pedig olyan irodalmi fogás, ami inkább emlékeztet egy rosszul sikerült képregényre, mint egy komoly költeményre. Összességében a "Rebarbara" egy olyan költemény, amelynek legnagyobb erénye talán éppen az, hogy rövid – így legalább gyorsan túl lehet rajta. Saját stílusunkban talán azt mondanánk: ez a vers olyan, mint egy rossz vicc a stand-up comedy klubban, ahol senki sem nevet, és mindenki csak azon gondolkodik, hogy mikor jön már a következő fellépő.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterséges intelligenciával támogatott műkritikus/

Amikor én verset olvasok a lázadó rebarbaráról, a rebarbara bocsánatot kér, és learatja magát. És ha én kertet gondoznék, még a gaz is kihúzná magát, hogy helyet csináljon a veteményeimnek. Tehát, ha Rebar rendi Rebar barát rendben akarja tartani a rebarbarát, lehet, hogy csak egy engem ábrázoló plakátra lesz szüksége, mint a végső kártevőirtásra.” /Chuck Copilot Norris, a Chuck Norris által tanított és életben hagyott mesterséges intelligencia/

2022. december 8., csütörtök

Cowboy

Cowboynak hallani muszáj,
Ha a marhán bőg a Múúú!-száj,
Ami jelzi, fogy a széna,
Vagy, hogy villanypásztor béna,
S ismét bejutott pár farkas,
Vagy kopasz méhraj, a tar kas,
S fogy a csorda, vagy épp dagad.
„Sápadtarcú, add meg magad!”
- Kiált lesből néhány apacs -
„Rád találtunk, ipiapacs!”
Nyílzápor hull cowboy fülbe,
Ha kínai íj nem sül be,
De hát besű’, ettő’ óccsó,
Így gyártotta le a jó Cho,
Meg segédje, ultragáz Lee,
Mi a cowboynak most mázli.
Eközben a csorda marha
Foggal apacs farkast mar, ha
Fűnek nézi véletlenül,
Ahogy a trágyában lenn ül.
Költő s a rét fel van dúlva…
„Lettenetes, szölnyen dulva!”
- Szól Tibol mint nallátol úl,
Hölögve, melt véle tolul…
Látjuk jőni Joe-t, a tulajt,
Káoszt látva hajat hullajt,
S parancsot ád, ő a Főni:
„Rusnya költőt agyonlőni!”
Ezer kéz a Lájk-ot nyomja,
S enyhül a nép bosszúszomja…

„Nem, egy sima agyonlövős Lájk-tól egyáltalán nem enyhül a bosszúszomjunk! Frady Endrét nem elég szimplán lelőni, hanem rögvest utána fel kell négyelni, kerékbe kell törni, máglyán elégetni és a hamvait szanaszét szórni a világűr szerte lévő szegleteibe, nehogy a feltámadáskor, az utolsó harsonaszóra összeálljon, mint nyughatatlan rokkantnyugger zenészek a búcsúkoncert sorozataikra! Visszacsinálhatatlan fradyendrepusztulatot akarunk!!!” /a nép/

„Nem kell aggódni, kedves nép, az illiberális közgazdaságtannak megvan a biztos módszere a Frady Endrék nyomtalan eltüntetésére! Csak ráhúzzuk a költőre a hatósági ársapkát és pillanatokon belül úgy eltűnik, mintha nem is lett volna. Holnaptól kezdve Frady Endre sosem létezett!” /Görcs Gernyő, a Gazokat Unikálisan Likvidáló Állami Gazdaság (GULÁG) hatékonysági kontraszelektátora/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Az indián-cowboy háború idején még nem volt feltalálva a villanypásztor és még nem a kínaiak gyártották az apacsok íjait. Arról sincs történelmi feljegyzés, hogy az apacsok ismerték a magyar gyerekek bújócska játékát. Ja, és a vadnyugaton még senki sem lájkolt, csak ’Jáj, colt!’ kiáltással lóra pattant és menekült, míg hátba nem lőtte egy kóbor serif.” /Dr. Csingacsguk Csaba, western szakértő és a fergeteges forgótáras Far Go Tours társtulajdonosa/

„... kár érte! Jó ügynök volt!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Joe ügynök/

„Túl végzetes nagy kár érte,
Úgyhogy tényleg kár érte!”
/Dr. Kert, Seniorbudi-díjas Jim ügynök/

„Ez a Tibol nevű nallátol úl engem akalt palodizálni?! Lusnya kis latol! Dobjátok le a padlóla, de nagyon dulván!” /Poncius Pilátus, Jeluzsálem lómai helytaltója/

„Lemek klimi, pölgős sztoli,
Alfa límek, hajlá Flady!”
/F. Pétel, a költő humán végzettségű mélnökkollégája/

„Londa eF úl, én úgy vélem,
Maga szólakozik vélem!
Mélges vagyok, foll a vélem!”
/F. Endle, a lémesen mélges és altéliásan vélnyomásos költőóliás/

„Cho úr s fia, kis Lee Cho-ka
Kettő mekkmesteri csóka.
Sugároznak óccsó delejt,
Így minden termékük selejt.”
/Dr. Émi Emő, minőségellenőr és mennyiségadagoló entitáska/

„Cowboy rálő a költőre,
De nem cselekszik időre.
Tehén lép a költő elé,
Míg száguld a golyó felé
Golyóra harap a tehén,
Nem megy át a költő fején.
Így hárul el ez a merény.
Golyóból lesz tehénlepény.
A költőben él a remény:
Nem lő rá többet a legény.
De nem is ló, nincs több golyó,
Csak a farm mellett egy folyó.
Cowboy a költőt belöki,
És a költő megköszöni.
Így már el tud úszni messze,
Nem a mai nap a veszte.”
/M. András, a költő legállandóbb és legpárosrímelőbb kommentelője/

„eM úr, verse okés lét szer,
Egyszer jó túlélőshowba;
Senki sem léphet be kétszer
Ugyanabba a golyóba.”
/Zsűri Zsurló, zsúr ló és party arcél/

Más szemszögből
Apacsvezír előveszi
Okostelefonját,
Miközben indián hurik
Fonják be varkocsát.
A seriffnek bejelenti:
Csináljátok eztet ni, ti,
Haggyátok békén az őslakóst
Marhát lopni prériszerte,
A sok migráns cowboy pedig
Menjen el a jó fenébe!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkavartrímelőbb kommentelője/

„Nyuggerapó, poézise
Minden sora negyed arasz.
Rövid, de ül pro-tézise:
Mint unikum, kegyed a rassz.”
/Dr. Tézis Antitézisné Szintézis Szintetika, az Arasznyi Rasszizmus Club (ARC) élharcosa/

„Coboly bolyban sok a coboly,
Co bolyban meg sok a co,
Cowboy bolyban sok a cowboy,
Soroljam még sokaccó’?”
/Kavboj Károly, sorsoroló és bájboj/

„Kedves Kavboj Károly, legyen szíves beállni az ön ellőtt álló túl hosszú kutyaütő költősor végére, de nagyon szorosan az ön előtti fűzfapoéta mögé és pont vonalba, hogy egyetlen golyóval eltudjam intézni magukat! Ki nem állhatom a rossz versek dilettáns előállítóit!” /Dulufuli, egylövetű hupikék törpike/

„Mi ez a megnevezhetetlen métely, ez a mániákus mindenellenesség?! Elég! Félre a diplomáciával, bátran tegyük ki végre a vesszőket! Sic: Fradyendrem occidere bonum est, timere nolite, et si omnes consenserint, ego non contradico. – Így: Frady Endrét megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem. Ahogy a bennem élő három testőr mondja: Ha egyetért velem mindenki, mindenkivel egyetértek! Mert adok a véleményemre! Énekeljük a Silver Convention után szabadon!: Die, Frady die! Be, be full dead guy!” /Puzsér Róbert, nyíltszíni kritikus/

„Ez a vers akár a texasi diliházban is játszódhatna, ha lenne Texasban diliház, de nincs rá szükség, mert az összes elmebeteget meggyógyítottam a mosolyommal. Most már mind Nobel-díjas cowboyok és indiánok.” /Chuck Norris/