A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jegy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jegy. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. június 23., csütörtök

Rakparti pótlóbusz

Hej, buszozó kisemberek,
Zárt térben úgy izzadtok ám,
Hozzátok érni sem merek,
S verítékben úszik tokám!

Pótbusz nem légkonditerem,
Tömeg orrán nem nő jégcsap,
Szánkon forró sóhaj terem,
S hősugárral ránk az ég csap.

Pesten így jut izzadt hun át,
Néha el pár kipcsak alél,
S nézzük irigyen a Dunát,
Hol hűsben sok éhes hal él.

Hagymaszaggal bődül rekedt
Hangon karszalagos alak:
„Jegyeket és bérleteket!!!” (…)
Puff! Csörömp! Csobb! S falják halak…

„Marhanagyköltőúr! Magának agyára ment a hőség! A Dunában nem élnek ám emberevő halak! Vagy maga szerint az indokolatlanul felpofozott és a kitört ablakon át a folyóba repült BKV ellenőr már nem is ember?! Maga rasszista, marhanagyköltőúr?! MONNYONLE!!!” /Szigony Szilárd, dunai hajós/

„Köszönjük szépen, költő úr, hogy együtt utazott velünk és meg is emlékezett rólunk, keményen buszozó kisemberekről! Versével reményt adott nekünk, hogy amiképpen sok lúd disznót, úgy sok büdösen izzadva pótlóbuszozni kényszerülő proletár hagymaszagú karszalagos karhatalmistát győz! Éljen a szabad bliccelés, a köznépi blicckríg!” /Donnerwetter Dezső, diadalmas dolgozói derékhad dagadtlábú doyenje/

„Jaj, dehogy faltunk mi, költő úr, dehogy faltunk! Járt ugyan a pofánk, de nem azért, mert ettünk, hanem be kellett diktálnunk a személyi adatainkat, mert jegy és bérlet nélkül tartózkodtunk a Dunában, ami a levegőből ránk támadó hagymaszagú úriember szerint közlekedőedény és mint ilyen, a BKV tulajdona! Legközelebb ellenőr helyett inkább tubifexet kérünk!” /a dunai halak/

„Baj van, bizony, eddig stimmel. De a probléma megoldása nem a hagymaszagú karszalagos likvidálása, vagy a pótlóbusz légkondicionálása, hanem a teljes fogyasztói társadalom felszámolása, mielőtt a teljes civilizáció megy a lecsóba... Bocs, már késő, csak a buszozó kisemberek meg ne tudják!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Elképzeltem, ahogy egy valami nagy-nagy tüzet gyújtunk és egy gigantikus kondérban megfőzzük a fogyasztói társadalmat, hozzákeverünk egy hatalmas adag keményen buszozó kisembert és csapunk egy hetedhét országra szóló civilizáció-lecsós utolsó vacsorát! Hú, humán úr, most összefutott a nyál a számban!” /Urdungi Fadurung, kannibál főszakács/

„Ha a Dunát egy a saját medre alá épített csőben vezetnénk és a kiürült medrét leaszfaltoznánk, akkor lenne egy észak-déli irányú sokszor-sok sávos autópályánk széles kerékpárutakkal és gyalogjárdákkal, oszt’ úgy haladhatna a forgalom, ahogy csak szeretne! A Margitszigetet meg megemelnénk és 90°-kal elforgatnánk, úgyhogy keletkezne egy gyönyörű parkos hidunk! Tessék, hogy mi lenne a halakkal?! Hát megsütnénk és megennénk őket! Utána pedig megrendeznénk az első budapesti szálkaköpő bajnokságot! Jó étvágyat!” /Horogharapó Huba, a János Kórház vigyorgójának kiemelten kezelt bentlakója/

„Ha a Költő azt hiszi, hogy csak nyáron lehet izzadni az ellenőr miatt, szálljon fel télen jegy és bérlet nélkül a 7-es buszra! Egyből rájön, hogy a fűtés feleslegesen jön rá!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mű szaki ellenőr/

„Ház úr, jóval túl a húszon
Buszban utazom, nem buszon,
Mert a tetőn hideg vagyon,
S télen megfázhatok nagyon!”
/Lajhár Lajos, nyugdíjas nyelvtannáci/

„A hőguta okozta önbíráskodás és egyéb fajsúlyos témák önfeledt megéneklése ugyanolyan sajátja Frady Endrének, mint egyszeri proletár sportolónak a klott gatya, vagy zöld bogyómászó poloskának (palomena prasina) a penetráns bűz. Nagy költők tudják csak igazán szellemi síkra emelni a mindennapi élet profán földhözragadtságát, csak ők képesek fényárba borítani a szurokfekete vaksötétséget. Frady Endre a költészet Midas királyaként bármihez nyúl, az a kezei között arannyá változik. A keményen buszozó kisemberek poétikus megragadása a könnyed keresztrímek folytán szinte olvastatja magát, ha már mást nem olvastat, mivel nem célja a didaktikus szájbarágás, miáltal az egyszeri olvasónak saját nyálát felharákolva kell pépessé előemésztenie a kemény eledelt, ami nem a szájában olvad, hanem csak a belében. Jó étvágyat és sok sikert hozzá!” /Szaft Szidónia, a Totálisan Univerzális Nemzetközi Költészet (TUNK) c. mélyirodalmi megaménkű főszerkesztője/

„A BKV nagyon buta,
Nincs a buszon nyitott ablak,
Így lesz út közben hőguta,
Amit az utasok kapnak.”
/M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője/

„Nem kérdés, szellőzés lesz-e
Ha tört ablakon át messze
Száll a kaller mély Dunába
S kalimpál a keze-lába.
eM úr, legyen békés máma,
Akár a dalai láma,
Mert ha ablak kitör-betör,
Everything will be much better!”
/Békávé Béliánné Békáká Belladonna, a közlekedési vállalat irodalmi szóvivője/

„Mi ez a traumaterhelt tudálékoskodás?! Kit érdekel a hagymaszagú kalauz megverésének megverselése?! Miért nem az a téma, hogy a főispán pótlovaskocsin próbálja megközelíteni a vármegyeházát a székesfővárosi dugóban, miközben a Várból a főkormányzó gulyáságyúval löveti a liberális rakpartot?! Akkor legalább egyformán vérlázítóan agyament lenne a téma és a feldolgozása is! Ha anyám annak idején ilyen tömegben vitt volna óvodába, akkor a mostani békés énem helyett biztosan egy örökké idegesen ordibáló, mindenkinél mindent jobban tudó sznobjektív megmondóember és véleményvezérürü lennék! Szörnyű lenne!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Minek kell a rakparton tömegközlekedni, amikor a Dunában úszva sokkal gyorsabban lehet haladni? Ezt csak az a jóval mögöttem lemaradva erőlködő színes csík sínyli meg, ami a fennálló világcsúcsot mutatja, amíg el nem süllyed a lábtempómtól.” /Chuck Norris/

2017. december 5., kedd

Megállóban...

Megállóban Csilla most
Nem tudja, a villamost
Lekéste-e s Kelement
Kérdezgeti: „El-e ment?”

„EL-E MENT?!?! Ott csilingel!”
Jegyet venne schillinggel,
S adna bár több tízet ő,
Eszköze nem fizető.

Kedves rokkant vezető,
Jobbot nyújt (bal keze tő)
Csillának, kit para nyom:
„Bliccelj egyet, aranyom!”

Vígjátéki elemen
Meglepődik Kelemen,
Csudálkozik Mehemed,
S felrúgják a tehenek.

Elzötyög a villamos,
Körmöt lakkal Csilla mos,
S kék fújóval festeget
Ellenőrre #hashtag-et.

„Elkértem a jegyét, bérletét ellenőrzésre, mire lefújt! Muszáj voltam kihajítani az ablakon a tarkabarka tehéncsorda lábai elé!” /Békávé Béla, ellenőr/

„Kérdeznék pár miértet, de nem is fontos, nem is érdekes, meg hát ne éljünk már vissza egymás ránk fordítható szabadidejével. Valamiért ez most ilyen lett és kész, sárgább, mint hosszú.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, ez már sokk, vallatni lehetne vele. Bűn rossz kategória biztos nyertese megszületett... Az OKJ-s múzsaképzőt most már biztos, hogy Soros bérencek porig rombolták és bevetették sóval.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Kedves költő úr! Nagyon meghatottak vagyunk, hogy egy ilyen kedves, bár számunkra – és itt most a teljes remíz kollektíva nevében beszélhetek – teljesen érthetetlen versben megemlékezett feledhetetlen kollégánkról, a haláláig fél kézzel villamost vezető Hudák bácsiról! A bal kezét még fiatalon elvesztette, amikor egyszer az állatkertben egy éhezőnek tűnő krokodilnak a kisujját nyújtotta, de annak az egész karja kellett. Hudák bácsit munka közben érte a halál, amikor egy vezetékhiba miatti magasfeszültség löket agyoncsapta a villamosszékében. Emlékét megőrizzük!” /Síntér Samu, a Tömegközlekedésben Elfáradhatatlanul Szolgáló Villamosvezetők Egyesült Szakszervezetének (TESZVESZ) bizalmija/

„Tiltakozom a gúnyolódó plágium ellen! Ez egy kicsinyes bosszú, amiért Frady Endrének kiskorában kötelezően el kellett olvasnia a Légy jó mindhalálig!-omat! Bárcsak őt taposnák meg egy úri muri keretében a Mehemed nekivadult tehenei!” /Móricz Zsigmond, író és körtér/

„Egyik vállamon egy szelemennel, másikon egy Dömötör vécétartállyal vártam a Déva vári villamost, amikor egy nyelvtanilag helytelen hölgy valutázni, a kripli vezető meg mókázni kezdett. A többit a sínekre özönlő tehéncsordától se nem láttam, se nem hallottam.” /Kőműves Kelemen, munkavezető/

Úgy, tanú úr, szóval maga se lát, se hall és Dömötör vécétartály mögé bújik a kérdéseim elől?! Maga eljátssza, hogy buta, mint egy hatökör?! A kartonjában az áll, hogy krónikus iskolakerülés miatt lett magából atomtudós helyett építőipari betanított szakmunkás, a felesége ittasan elkövetett befalazásáért járó büntetéséből jó magaviselete miatt harmadolással szabadult. Na, ma még hazamehet szabadlábon védekezni, de holnap valaki megüti a tokáját!” /Csávás Kármán sörnagy, az Alkoholfüggőséget Pofonnal Elimináló Hatóság (APEH) műveleti főtisztje/

„A felszabadult köznépi líra egy igazi urbánus életkép a 21. század kispolgárian elpanelprolisodó kompországáról. A móriczi játékosság önfeledt tragikomikuma valami ellenállhatatlan nyelvtani bájjal keveredve Frady Endre klaviatúráján városi legendává jegecesedik. A vers olyan tökéletes, kerek egészet alkot, hogy egyetlen kockát, egy izomkockányi hastagot sem lehetne elvenni, vagy hozzátenni, mert összeomlana, mint a kömény, magos Déva vára. E csengő-bongó külvárosi bűbájlírát a Penny Lane háttérzeneként szólása közepette érdemes ízlelgetni. Igazi karácsonyi ajándék! Nálunk most megveheti!” /Vastag Vidorné Vékony Vendetta, a Sosemvolt Ország Könyv Kiadó (SOKK) főszerkesztője/

„Mi ez a minden társadalmi normából kivetkőzött hitványság?! Ki ez a sehonnai bitang ember, akit, ha kell, vernék szemmel?! Jaj, elkaptam a rímkényszert?! Megfertőzött ez a mentálisan „el-e ment” eszű evolúciós hulladéklény?! Miért nem teszi sínbe valaki ezt az ízlésficamot, míg meg nem jön a villamos?! Anyám szerint a hastagom hájjal van borítva vastagon! Te jó ég, már ő is rímel?! Trianonnal együtt vesszen Frady Endre! Könyörgöm, csatoljuk el a kétharmadát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer el akart ütni egy fékevesztett villamos, de ízzé-porrá zúzódott a hastag kockáimon.” /Chuck Norris/

2013. június 10., hétfő

Király a BKV-n

IKEA-ban imént vett trón
társaságában a metrón
utazom, de jön az ellen-
-őr és durván taszajt mellen:

„Mért hord koronát a kalap
helyén s mi ez a nagy falap?!
Jegyeket és bérleteket!” –
- bömböli, bár kissé rekedt.

Ajjaj, nincsen nekem jegyem
s zavaromban „Metró egy M?”
kérdést teszem fel én neki.
Üvölt: „Gyorsan húzzál te ki!”

Négyen rúgnak Astoria
kövezetén: „A sztorija
abszolút nem elhihető!
Még hogy lefejeztethet?! Ő?!”

Ekkor jó meg dicső hadam
bősz dobszóval: tadam-tadam!
s törnek karszalagos kezek…
Együtt érzek s kegyelmezek.

„Nagyon helyesen tette király úr, hogy megkegyelmezett a bűnösöknek. Ez egybevág zsinati határozatainkkal és áldások özönét zúdíthatja önnön koronás főjére. Ha majd sikerült összeraknia a lapra szerelt trónt, megejthetnénk egy felkenési ceremóniát, melynek keretében egy barátságos labdarúgó mérkőzésen összemérhetné a tudását az ön hada a mi svájci gárdistáinkkal. Szeretem a focit!” /Ferenc pápa/

„Csak aztán nehogy stikában video bírózzanak, Szentatyám!” /Michel Platini, az UEFA maradi elnöke/

„Tisztelt költő úr! Ön ismét félrevezeti a közvéleményt és pánikot kelt! Ellenőreink a legritkább esetben alkalmaznak erőszakot álruhás királyok ellen, ha azok az érvényes vonaljeggyel, vagy bérlettel rendelkeznek és pótjegyet érvényesítenek a szabványosnál nagyobb méretű trónszékükre is. Ellenőreink továbbá nem kiabálnak, csak esélyegyenlőséget biztosítanak egyes nagyothalló utasaink számára. Költő úr, önt bepereljük rágalmazásért! Még egyszer hangsúlyozom, hogy a mi ellenőreink nem brutálisak!” /Kőbaltay Kolonc, szóvivő/

„Ááááá!!! Akkor ezek szerint nem a maguk alkalmazottja az a karszalagos gorilla, aki épp most próbál engem lefejelni a 7-es buszról? Valami műkedvelő amatőr? Áááááá….” /Frady Endre, lefejelt költő/

„Biztos a Zizou! Engem is ő fejelt le a csúnya izzadt kopasz fejével!” /Marco Materazzi, olasz védő/

„Innen a távolból is hadd szorítsam meg annak a kezét, aki végre lefejelte Frady Endrét! Soha nem volt még költő, aki ennyi emberrel utáltatta meg az irodalmat. Azelőtt anyám is szerette a verseket, de az utóbbi időben, ha meglát egyet, ráuszítja a macskáját. Ő is azt üzeni az ismeretlen lefejelőnek, ha meglátogat minket, süt neki baracklekváros fánkot. Az tényleg nagyon jó, legutóbb 7 pontot tudtam adni rá!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kedves király barátunk, nagyon örülünk, hogy te is a KRÖLLEMÖNGEN trónszékünket választottad!” /Mikka Makkanen, IKEA sajtófőnök/

„Én nem örülök annyira, mert már két hete képtelen vagyok összeszerelni! Vagy festőlétra lesz belőle, vagy macskavizelde! Kezd ám elmúlni a megkegyelmezős hangulatom! Ha a bakóm össze tudná végre szerelni a PRILLUGÖTLIX vérpadot – már tíz napja küszködik vele – esküszöm, hogy lefejeztetném Mikka Makkanen urat!” /III. Tracsmák, Suberdónia királya/

„A költő ezúttal is túlmutat önmagán és, ha ott lenne, ahová mutat, akkor önmagára mutatna, azaz önmaga is túljutna önmagán. Ez a folyamatos önmagán túljutási törekvés teszi Frady Endrét azzá, ami, illetve azon is túl. Ugyanaz ő az irodalomnak, mint ami Csipkerózsika az iszapbirkózásnak és King-Kong a klasszikus balettnek! Ő egy érzékeny lelkű porcelán az elefántboltban!” /özv. Katzenjammer Edömérné Ködlila Korizália, az Irodalomtanárok Katzenjammer Edömér Alapítványa (IKEA) ügyvezető igazgatónője/