Kutyaütő szonett

Kanyon szélén áll a blöki,

Tettes orvul farba löki,

Zuhan, talaj pofán üti,

Kenődik, mint krémes süti.

Szegény kutya, orra vérez,

Egyből piros lapot ér ez,

Vagy tán minimum egy sárga,

Hisz’ oly kemény lenn a márga.

Kutyaütő aljas sintér,

Kit a méltó bünti kint ér,

Midőn áldozatot les, új’t,

Fa alatt rá villám lesújt,

Szénné ég e kretén duhaj

Megbűnhődik ihaj-csuhaj!

ajánlás:

Herceg, ha Ön kutyát ütne,

Mint kit hotdogvérszomj fűt, ne

Tegye, mert a zöldek jönnek

Botokkal, oszt' annyi Önnek!

„Nana, költő úr, nana! Csak ne hamarkodjunk, ne hirtelenkedjünk! Nem a maga feladata eldönteni, hogy mi egyből piros és mi nem az! Majd mi! Ez a mi kamu… kampó… kampec… kompetenciánk! Ezért kapjuk a szemtelenül magas fizetésünket! Na, coki! Tovább! Nincs itt semmi látnivaló! A kutya meg ne fetrengjen, mert nem szeretjük ám a szimulánsok műeséseit!” /Vitéz Vakvarjú Vendel, VAR vezérürü/

„Vak VAR you! Vak VAR you!” /Zöld Zénó, állat- és növényvédő szertornász és botsáska tenyésztő/

„Na, ugye, hát ezért kell tarra vágott síkra lombkoronasétányt telepíteni mind a hatvannégy vármegyébe, mert az azokon álló gyanútlan ebekre nem tud orvul lecsapni az ágak sűrű sötétjében bujkáló brüsszelita sorosbérenc kutyaütők hordája! Mi törődünk az állatokkal! Egyetlen vak komondort sem hagyunk az út szélén, hanem rüszttel berúgjuk az árokba gondoskodva lesz róluk, hiszen a mi kutyánk kölyke! Amíg akár csak egyetlen éhező kóbor kutya is van ebben az országban, addig nem engedjük meg, hogy a túlfizetett tanárok dőzsöljenek és akár minden másnap főtt étellel kényeztessék az elpuhult gyomrukat! A haza nem eladó, kizárólag nagy magyarságteljesítményű hazafiak privatizálhatják!” /Gyökérkeféssy Gyurgyalag, a Közbeszerzést Okosba' Kijátszó Intézet (KOKI) közpénzeljellegtelenítési főispánja/ 

„Hogy került a blöki a kanyon szélére? Mert a kedves, drága, aranyos gazdája nem vigyázott rá. A blöki a falu réme, több embert megharapott, néhányon maradandó sérülést okozott. A zöldek verőlegények? Így is jó! Csalják a gazdit a kanyon szélére, lökjék le, aztán vonszolják egy fa alá és békésen üljék körbe. Ott aztán a villám lesújtja és szénné égeti az összes kretén duhajt. Magyarországon a kóbor kutyák száma a 300 ezret is eléri (2020 adat szerint). A kutya erről nem tehet. Ez a szonett fejtetőre állítja a dolgokat. A sintérnek nem ez a dolga, a zöldeknek nem ez a dolga, a gazdik dolgáról pedig mélyen hallgat a vers.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkutyapártibb kommentelője/

„Ez az, Nyuggerapó, ezt várja a szakvezetés! Kemény odamondás, valóságról történő lepellerántás! Az igazság a kanyonon túl van! A kóbor kutyák nagy, de nem végtelenbe tartó száma és a rengeteg kínai gyorsétkezde óccó kiciccípősz szecuáni cirkehuszija közötti összefüggéseket pediglen borítsa a nem tudni akarás jótékony homálya! Jobb a békesség! Ne rágj szám, nem fáj hasam!” /Valóvilági Villő, struccpolitikus és szájkaratéka/

„A sintér nem a pályaudvari vágányzóna, azaz a síntér, hanem a gyepmester, aki azonban nem a gyeppel mesterkedik, hanem a gyepen mesterien befogja az ott ólálkodó kóbor kutyákat, hogy ne kóboroljanak se kutya hideg, se kutya meleg időben a sínekre, mert ott elüti őket a vonat. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Süntúr Söntör, a Síntér söprögetési sikerkalauz c. MÁV bestseller egyik olvasója/

„Kutyákat gyűjt csak a sintér,

Ketrece nem ló- vagy sün-tár,

S gyepen kavar, nem a són túr.

&

Kátyú, huss! és hótt dög:

Kutyahúsos hot dog.”

/Kancsal Kesztölc, sóvirágárus és szellemi agyérgörcsoldószerspecialista/

„Kancsalkesztőcmonnyále! Kancsalkesztőctakaroggy!” /a Kancsal Rímeken Értetlenkedő Minisztérium (KRÉM) május elsejei hivatalos jelszavai/

„Aisopos, Heltai, La Fontaine, Romhányi, Frady - az állattanmese evolúciója. Baromi szofisztikált kortünetegyüttes állati jó formában. A kortárs közép-kelet európai kutyaütészeti szakirodalom csúcsteljesítménye. Jót, s jól!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, itt ársapkás a

Közép-Kelet-Kutya alom,

S valánk – tudja Szása, Mása –

Kutyaütő nagyhatalom!”

/Bézból Béláné Badibilder Babilónia, a Regionálisan Országos Celebek Kutyaütő Egyesületi Rendészete (ROCKER) mentális kalapácsa/

„Kutyákat soha nem bántanék, de némelyik gazda megérdemelne egy ilyen esést... Hogy nézne ki ez az eset fordított szereposztásban?” /M. András, a költő legállandóbb és legkutyanembántóbb kommentelője/

„eM úr, így van fordítottan:

Vak komondor gáncsol nejet,

S politikus ura ottan

Röhög együttérzés helyett.”

/Oknyomozó Ottokár, magándetektív és csasztuskacsászár/

„A kutyaütők bottal üthették a szétvert hercig Herceg halmait? Ezt te olvasd fel, mert a te hangod mélyebb! (Terence Hill) Szétvert kutyaütők! Hol az a hupikék szemű? (Bud Spencer) Egy ilyen vers után én már csak egy pisztáciát kérek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas macskanyelv-gyártó/

„Ne lüktessen, Sorház doki!

Elfogyott a pisztácia,

Csoki meg nem is volt, coki!

Szálljon magára a CIA!”

/Kárérte Kákabélné Jóügynökvolt Janicsárda, kutya-macskanyelv szinkrontolmácsirtó/

„Hamarabb utolérik a hazug embert, ha sánta kutyaszánt húz.

Bolhás kutyából nem lesz diétás szaloncukor.

Sok kutya disznót főz.

Harminc ebek harmincada az egykutya.

Egyszer volt Budán kutyaütő világbajnokság.

Amelyik kutya ugat, azt megharapja az eb ura fakó.

Jön még kutyára ársapka.

Pénz buszol, kutya üget.

Jobb az ülő kutya, mint a hulló orosz lány.

Kóbor kutyának híg a leve.

Itt van a kutya elesve, ahol a sebész ebcsontba fúr.

Jobb ma egy kutyagumi, mint holnap kettő.

Senki sem lehet kutyaütő a saját hazájában.

Kis pénz kiskutya, nagy pénz nagykutya.

Csonka kutya nem kutya, egész kutya mennykutya.

Kutyának, ebnek egy a hangja.

Négy lába van a kutyának, mégse négyharmad zongoraszék.

Kalandéhes nyomozókutya makkos cipős lábszagról álmodik.

Aki másnak kutyát üt, maga eszik belőle.”

/közmondások/

„Ójézusmárjaszentjózsefmitvétettembocsássmegígéremjóleszekanyámborogassdeneazárokba!!! Mi ez a ki tudja mi ellen és mi mellett íródott miazmás elmemétely?! Ki ez a költészeti bandita, aki próbára teszi a világirodalom immunrendszerének ellenálló képességét?! A kátyúagyú kutyaütő kutyaütésről írt szellemi kutyába lemenése fájóbb, mint a bolhás kutyaharapás szőrével! Világ kutyái, ebesüljetek! Ne vigyázz Frady, a kutyám harap! Csibész! Öl!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki a kutyákat üti, az engem üt alvás közben. Aki engem üt alvás közben, az anélkül törik szilánkosra, hogy felébrednék.” /Chuck Norris/

Piros lap

Suttyó balbekk talpal lábra
s tokán is térdel a galád!
Röhögve szól: „Mi az ábra?
Felkelsz, vagy én rúgjak alád?”

„Törött testem nem csak ál ok
arra, hogy itt haldokoljak!
Jaj-jaj, én nem szimulálok!” –
- bőgök, mint egy teli ól jak.

Zokszavamat tovább zengem.
Jön a bíró s ordít: „Hé, sért,
hogy át akart verni engem!”
Sípol s kiküld műesésért.

„Nem elég, hogy műesik a tizenhatoson belül, még bírónak is nevez a versében! Remélem, hogy örökre eltiltják!” /Vak II. Jenő, játékvezető/

„Ez az, játékvezető sporttárs! Vesszenek a szimulánsok! Tönkreteszik ezt a szép játékot!” /Balta II. Lajos, balbekk/

„I hate this disgusting simulating prima donna! Buried him forever!” /José Mourinho, the Special One/

„Nem szép dolog a műesés, de hát az igazi esés se mindig. Itt azért véleményes, hogy a csatár csak eljátszotta a nyílt lábtörést, vagy a védőjátékos valóban egy kicsit szigorúbb volt a kelleténél. A röntgenképek visszajátszása után okosabbak leszünk. A játékvezetőnek ilyen esetben elvileg sárga lapot kellene csak felmutatnia, de ilyen durva műesésnél jogosnak érezhető a kiállítás is. Ez a szép ebben a játékban, hogy mindig lehet rajta vitatkozni. Csak nem érdemes.” /Puhl Sándor, nyugalmazott játékvezető és szakértő/

„Az az idióta szimuláns fetrengés közben összevérzi és ledöngöli azt a szép zöld gyepet, amit én tartok karban! Megnézném, hogy fekete salakon is ilyen önfeledten hemperegne-e?!” /Salgó Imre, pályamunkás/

„Bőőőőő!!!” /egy ólnyi jak/

„A jak (Bos grunniens) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, a tülkösszarvúak családjába és a tulokformák alcsaládjába tartozó állatfaj. Két alfaja a vadjak (Bos grunniens mutus) és a házijak (Bos grunniens grunniens).” /Wikipédia/

„El kell ismerjem, hogy a versnek van eleje, közepe és vége is, bár utóbbi túl sokat várat magára. Utána viszont fellélegezhetünk és friss levegővel kifúvathatjuk a tüdőnkből Frady Endre izzadt jakszagú költészetének áporodott szelletét. Anyám, kapcsold be gyorsan a békebeli NDK-s szagelszívódat!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer fociztam életemben, de nem lett jó vége. Előbb megrúgott egy hátvéd, aki ettől atomjaira esett szét, majd a kapuba fejelt labdám a hálónál fogva kiszakította a földből a stadiont és a százhúszezer nézővel együtt magával rántotta az űrbe.” /Chuck Norris/

„Kedves Norris úr! Ha Ön tőkeerős külföldi befektetőként nálunk akarna stadiont építtetni, száz évre teljes adómentességet tudnánk Önnek biztosítani. Magyarország jobban teljesít!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

Rozália

Szomorkodik Rozália,
Mivelhogy az egyszem fia
Focibíró s kék-zöld puklik
Vannak fején. Ő meg csuklik.

Emlegetik kinn a meccsen,
S tévé előtt lelke reccsen,
Míg a bíróverést nézi.
Kommentátor: ifjabb Knézy.

„Nem szép, hogy Torghelle Pista lefejelte a bíró sporit, de ez időnként benne van a játékban. Most szólnak a kollégáim, hogy Sanyi. Ki, a bíró? Ja, nem, a Torghelle a Sanyi! Hű, hogy fut a bíró spori! Igaz, hogy Vak II. Béla összevissza fújkált, de hát egy rendező mégiscsak megállíthatná, mert szegény Torghelle… Jani nem fogja tudni utolérni. Hát, kedves nézőim, van itt izgalom bőven! Jó kis meccset látunk!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Kérem szépen, már sokszor elmondtam, hogy bíró csak a bíróságon van. A focipályán ténykedő illető az a játékvezető. Utóbbi szakmája a veszélyesebb, mert neki egy pillanat törtrésze alatt kell döntenie a véleményes esetekben, hogy tizit ad-e, vagy továbbot int. Persze időnként meg is verik, de én ezzel nem minden esetben értek maradéktalanul egyet.” /Puhl Sándor, világhírű ex-játékvezető/

„Tudománytalan babona csupán az a hiedelem, hogy valakinek a sűrű emlegetése csuklást okoz az illetőnek. Én azóta nem hiszek a babonákban, amióta az asztrálhoroszkópom aszcendense beletendált a Szaturnusz elliptikus szektorába és az asztrológusom elmagyarázta, hogy ez a tudomány iránti fogékonyságom bizonyítéka. E szeánsz óta – gyorsan lekopogom – nem érintett meg a babona szele. Csak azt hiszem el, amit látok. Na, mutassa csak a jegyét, vagy bérletét!” /Dömper Dezső, BKV ellenőr és amatőr csillagász/

„Miután a kiosztott piros lap körüli hercehurca után a kórházban felébredtem a kómából, megvilágosodtam, béke költözött a szívembe és azóta szeretem még az ellenségeimet is. A mellettem lévő ágyon fekvő szegény Torghelle Sanyiért is rendszeresen imádkozom, mert a meccs után állítólag édesanyám egy sodrófával kijött a stadionba és úgy eltángálta, hogy azóta anyám minden látogatásakor ’Jaj, itt a Rozi néni!’ kiáltással bebújik az ágya alá, a kacsa mellé.” /Vak II. Béla, játékvezető és Árpád-házi király/

„Az én fiam nem lehet Árpád-házi király, mert az a Vak II. Béla már 872 éve halott! A fiam különben sem Béla, hanem Lajos, csak az ifjabb Knézy Jenő folyton keveri a neveket. Hej, szegény apja milyen sármos ember volt! Csak azt nem értem, hogy a fiacskámnak ez a tetőtől talpig gézbe bugyolált szomszédja miért fekszik folyton az ágytál mellett a földön?” /özv. Vak I. Lajosné Gubics Rozália, Vak II. Lajos nyugdíjas édesanyja/

„Ne imádkozz értem, te kis … (füttyszó) … mert megint lefejellek, te kis … (füttyszó)… !!! Jaj, itt a Rozi néni! (puff-toccs) Ó, hogy az a … (füttyszó) … már megint beletenyereltem ebbe a … (füttyszó)… kacsába!” /Torghelle Sándor, csatár/

„A versre – ha az az izé ott a lap tetején annak minősül – csak úgy tekintek, mint szegény Torghelle Sanyi a padlón mellette heverő teli ágytálra. Undorral. Anyám szerint meglátom, hogy egyszer még engem is jól meg fognak verni, de ő ezt nézni sem bírná, úgyhogy legyek nyugodt, akkor majd ki fogja kapcsolni a tévét. Nyugodt vagyok, túl nyugodt, úgyhogy el tudnék viselni egy Frady veréssel járó adrenalin löketet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Vadászles

- Lesállás! – hörögte a lelátó népe, amikor Vadász II. kapásból a léc alá vágta Taplonczy Pocak parádés indítását. A kapu összeomlott a bődült lövés erejétől, a partjelző magasra emelt zászlaját pedig vadul lengette a hetvenezer néző sóhaja.

- Nem voltam lesen, csak túl gyors vagyok, és mindig átlépem a hangsebességet! Nem hallották a hangrobbanást?! – ordította Vadász II. és dühében a földhöz vágta a játékvezetőt. A gyepen mély lyuk keletkezett, amiből csak egy piros lapot tartó kézfej állt ki.
- Hagyjatok békén! – kérte a játékvezető védelmére siető partjelzőket és a feje felett megpörgetve áthajította őket egy másik dimenzióba, majd vállat vonva lekocogott a pályáról. Hangrobbanás hallatszott és Vadász II. egy szempillantás alatt eltűnt az öltözőben. Ekkor ugrott elé a Vadász II. lesben álló Trendy Shayna amerikai filmproducer és kis göcsört sztárocskája, Bruce Lee.
- Hagyd a fenébe ezt a nevetséges foci cirkuszt! Gyere inkább Hollywoodba filmsztárnak! – mondta a producer és meglengetett egy köteg ezerdollárost.
- Épp verekedőpartnert keresek. – szólalt meg Bruce Lee is.
- Te kis görcs, te tudsz magyarul? – csodálkozott rá Vadász II. a pattogó ugrabugrára.
- Én is magyar vagyok! Bruszlai Jenőként láttam meg a napvilágot Balmazújváros kínai negyedében. Neked is fel kéne venned valami jó művésznevet! – pattogott tovább. Vadász II. ötvenet dekázott vele, majd az öltözőablakon át kibombázta az utcára.
- Ejha! – jegyezte meg Trendy Shayna – Ugrott az egyik főhős!
- A bátyám sajnos már óriásplakátként virít a szemben lévő tűzfalon, de helyette akár én is lehetnék az a Bruce Lee, nem? – pattogott be az ablakon Bruszlai Géza.
- Remek! Egy gonddal kevesebb! – csapta össze a tenyerét Trendy Shayna – Már csak Vadász II. barátunknak kellene valami remek művésznév!
- Vadász III.? – kérdezte Vadász II.
- Marha! – röhögött fel az új Bruce Lee, de Vadász II. gyors pofonja nyomán végül a legfiatalabb Bruszlai testvér, a Lajos kapta meg a szerepet.
- Mi lenne, ha Nuck Chorris lennék? – kérdezte Vadász II. rövid töprengés után.
- Mi lenne, ha nem? – sóhajtott fel Trendy Shayna.
- Hanem? – kérdezte a sarokban meghúzódó sokadik Bruce Lee félénken.
- Chuck Norris! – kiáltotta elégedetten az amerikai filmproducer.
- Szuper! Mától én vagyok Chuck Norris! – köpött a földre Vadász II., majd elégedetten kis galacsinná gyúrta a stadiont és hozzávágta a világűrhöz.
Hát így keletkezett a legelső fekete lyuk.