Puhl Sándor †

(1955-2021)

Nem is volt még olyan régen,

Dirigált sok szuper meccsen,

Ám mostantól fenn az égen

Fúj, ha angyalboka reccsen.

Nem ad véleményes tizit

Szent Péternek műesésért.

Jön gyors sárgalapos vizit,

S öreg halász bólint és ért.

(Vérengzésért kiállítja

Árpád-házi műszent Pistát.

Örvend sok felnégyelt szittya,

S döbbent király szájat is tát.)*

Bátor tan szól Sanyi száján:

„Én ítélek, nincs itt vita!

Ego sum az égi pályán

Via, veritas et vita!”

Az Úr mosolyogva nézi,

Pályán Szent Puhl hogy tesz rendet,

S közvetíti idősb Knézy

Ezt az örök Happy End-et.

*A zárójelbe tett rész késői pogány betoldás, az eredeti kéziratban nem szerepel.

„Egyrészt tömény eretnekség ez a FIFA, UEFA, MLSZ és BLASZ fémjelezte blaszfémia, másrészt viszont szeretem a focit és igaza van Puhl Sanyinak, ha a világ legjobb játékvezetőjeként kemény kézzel tart rendet az örök kényelemtől elkanászodott üdvözültek között. Puhl Sándor boldoggá, majd szentté avatási eljárását, illetve Frady Endre kiátkozásának procedúráját ezennel elindítom.” /Ferenc pápa/

„Hogy ránthat egy ilyen megrendítően magasztos témát a sárba a született tehetségtelenség?! A játékvezetői szentté avatással egyetértek, a költői kiátkozást viszont csak álintézkedésnek tartom! Hol marad a Szent Inkvizíció?! Puhl Sanyi a csibészes mosolyával mutasson fel egy piros lapot a fűzfapoétának, aki az örök eltiltását a gyehennán töltse le! Anyámnak már szóltam, hogy el ne felejtsen egy közös szelfit csinálni Puhl Sanyival, aztán meg töltse fel egy felhőbe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kétségtelen, hogy a spanyol inkvizítor ökle találkozott a költő futball labda-szerű vízfejével, de a szabálytalanság megítélésében elsődleges, hogy a kéz kereste-e a labdát vagy a labda a kezet. Az első ütést még lehet véletlennek tekinteni, ám azt követő százötvenkilenc némi szándékosságot sejtet. Amíg konzultálok az asszisztenssel, addig vigyék ki Frady Endre maradványait az oldalvonalon túlra! Amúgy nincs valami másik költő a kispadon, aki írhatna rólam? Egy jóval tehetségesebb?” /Puhl Sándor, a tökéletes közeli labdarúgó játékvezető/

„P.S. - RIP!” /SMS részvétnyilvánítás/

„P.S. I love you!” /The Beatles, a liverpuhl-i együttes/

„Megkérdeztem egyszer Puhl úrtól, hogy mit kell tennem, hogy bíró lehessek, mire azt válaszolta, hogy el kell végeznem a jogi egyetemet. Most, hogy naponta ítélek el bűnözőket, már rájöttem, hogy mi a különbség a bíró és a játékvezető között. Köszönöm Sándor!” /Dr. Harmadoló Harold, főbíró/

„Hihetetlen, hogy észrevette a műesésemet, pedig a kétpúpú teveszőr kabátos Keresztelő János takarásában voltam! Ennek a Sanyinak még az eddig meccseket vezető Bölcs Salamonnál is keményebb ítéletei vannak! Jó lesz vigyázni, nehogy megkapjam a második sárga lapomat!” /Szent Péter, kulcsember/

„Ez a Sanyi gyermek nem tisztel se Istent, se embert. Engem is ki akart állítani, amikor nem tűrtem be a varratlanul egybeszőtt mezemet a nadrágba és stoplis cipő helyett saruban léptem a pályára, de sárgává változtattam a piros lapját. Jót röhögött, de megkért, hogy változtassam át fröccsé az öltözői szódáját. Mondtam, hogy legyen a hite szerint, erre még egy kis hordó kisüsti is ott termett. Jó srác!” /Jézus Krisztus, szupersztár/

„Sanyi játékvezetése mellett nem akarok focizni, mert amikor labdavezetés közben átlépem a hangsebességet és a hangrobbanástól kidurran a bőrgolyó, akkor szándékos pályatartozék rongálásért kiállít. Inkább megyek és kihajítok egy gyilkos bálnát a világűrbe.” /Chuck Norris/

„Az én szemem mindent IS lát, de még egyetlen ítéletét sem kellett felülbírálnom. Hiába, na, a Sanyit is én alkottam és láttam, hogy igen jól sikerült!” /Az Úr, a mennyei VAR/

Piros lap

Suttyó balbekk talpal lábra
s tokán is térdel a galád!
Röhögve szól: „Mi az ábra?
Felkelsz, vagy én rúgjak alád?”

„Törött testem nem csak ál ok
arra, hogy itt haldokoljak!
Jaj-jaj, én nem szimulálok!” –
- bőgök, mint egy teli ól jak.

Zokszavamat tovább zengem.
Jön a bíró s ordít: „Hé, sért,
hogy át akart verni engem!”
Sípol s kiküld műesésért.

„Nem elég, hogy műesik a tizenhatoson belül, még bírónak is nevez a versében! Remélem, hogy örökre eltiltják!” /Vak II. Jenő, játékvezető/

„Ez az, játékvezető sporttárs! Vesszenek a szimulánsok! Tönkreteszik ezt a szép játékot!” /Balta II. Lajos, balbekk/

„I hate this disgusting simulating prima donna! Buried him forever!” /José Mourinho, the Special One/

„Nem szép dolog a műesés, de hát az igazi esés se mindig. Itt azért véleményes, hogy a csatár csak eljátszotta a nyílt lábtörést, vagy a védőjátékos valóban egy kicsit szigorúbb volt a kelleténél. A röntgenképek visszajátszása után okosabbak leszünk. A játékvezetőnek ilyen esetben elvileg sárga lapot kellene csak felmutatnia, de ilyen durva műesésnél jogosnak érezhető a kiállítás is. Ez a szép ebben a játékban, hogy mindig lehet rajta vitatkozni. Csak nem érdemes.” /Puhl Sándor, nyugalmazott játékvezető és szakértő/

„Az az idióta szimuláns fetrengés közben összevérzi és ledöngöli azt a szép zöld gyepet, amit én tartok karban! Megnézném, hogy fekete salakon is ilyen önfeledten hemperegne-e?!” /Salgó Imre, pályamunkás/

„Bőőőőő!!!” /egy ólnyi jak/

„A jak (Bos grunniens) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, a tülkösszarvúak családjába és a tulokformák alcsaládjába tartozó állatfaj. Két alfaja a vadjak (Bos grunniens mutus) és a házijak (Bos grunniens grunniens).” /Wikipédia/

„El kell ismerjem, hogy a versnek van eleje, közepe és vége is, bár utóbbi túl sokat várat magára. Utána viszont fellélegezhetünk és friss levegővel kifúvathatjuk a tüdőnkből Frady Endre izzadt jakszagú költészetének áporodott szelletét. Anyám, kapcsold be gyorsan a békebeli NDK-s szagelszívódat!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer fociztam életemben, de nem lett jó vége. Előbb megrúgott egy hátvéd, aki ettől atomjaira esett szét, majd a kapuba fejelt labdám a hálónál fogva kiszakította a földből a stadiont és a százhúszezer nézővel együtt magával rántotta az űrbe.” /Chuck Norris/

„Kedves Norris úr! Ha Ön tőkeerős külföldi befektetőként nálunk akarna stadiont építtetni, száz évre teljes adómentességet tudnánk Önnek biztosítani. Magyarország jobban teljesít!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

Asszisztens

Savanya II. (balra) és Küsztics

A bombaként meglőtt labda a menteni igyekvő Savanya II. lábáról a hosszabbítás utolsó percében 2:2-es állásnál (gólok: Savanya II. 11-esből az 1. percben, Savanya II. öngól a 2. percben, Savanya II. 11-esből a 88. percben és Savanya II. öngól a 89. percben) a felső lécről majdnem függőlegesen vágódott le, majd a berobbanó Savanya II. kivágta a lelátóra. A stadion egy emberként hördült fel. Gól, vagy nem gól?
Az erős takarásban álló Vasznyák Vendel játékvezető kétségbeesetten nézett ki a szögletzászlónál remekül helyezkedő Sobrányi Konrád asszisztensre, aki azonban a pályának háttal állva épp egy csinos szőke hölgynézővel flörtölt.
- Mióta a megszokott partjelző helyett ezt az idióta asszisztens titulust aggatták rá, valahogy nem tudja komolyan venni a feladatát! – sóhajtotta Vasznyák Vendel, majd a sípjába fújva megadta a gólt. Abban a pillanatban elszabadult a pokol. A három testvér, Savanya I., Savanya II. és Savanya III. rárohantak a szerencsétlen sípmesterre és üvöltve ütlegelni kezdték. A gyepen és a lelátón egyaránt tömegverekedés tört ki. A pályára özönlő lovas rendőrök kurjongatva biztatták egymást és önfeledten kardlapozták a fiai mellett a bevásárlószatyrával hadakozó Savanya nénit, meg akit értek. A nézőtérre zúduló kommandósokat felszaggatott ülések zápora fogadta. Mindenhol dúlt a küzdelem, mindenki belevetette magát a harcba. Illetve csak majdnem mindenki…
Sobrányi Konrád asszisztens ugyanis a csinos szőke hölggyel kéz a kézben andalgott a stadion főbejárata felé. A másik kezében diadalmasan foszforeszkált a sárga zászló.
Sobrányi Konrád és Savanya Katinka (mert, mint kiderült, így hívták a csinos szőke hölgyet, aki csupán névrokona volt az ötgólos Savanya II.-nek) hamarosan összeházasodtak és néhai Vasznyák Vendel játékvezető mártíromságának első évfordulóján megszülettek szerelemikreik, Sobrányi Samu és Sobrányi Saci.
Az asszisztens és családja azóta is boldogan élnek, ha nem csak szimulálják.

Rozália

Szomorkodik Rozália,
Mivelhogy az egyszem fia
Focibíró s kék-zöld puklik
Vannak fején. Ő meg csuklik.

Emlegetik kinn a meccsen,
S tévé előtt lelke reccsen,
Míg a bíróverést nézi.
Kommentátor: ifjabb Knézy.

„Nem szép, hogy Torghelle Pista lefejelte a bíró sporit, de ez időnként benne van a játékban. Most szólnak a kollégáim, hogy Sanyi. Ki, a bíró? Ja, nem, a Torghelle a Sanyi! Hű, hogy fut a bíró spori! Igaz, hogy Vak II. Béla összevissza fújkált, de hát egy rendező mégiscsak megállíthatná, mert szegény Torghelle… Jani nem fogja tudni utolérni. Hát, kedves nézőim, van itt izgalom bőven! Jó kis meccset látunk!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Kérem szépen, már sokszor elmondtam, hogy bíró csak a bíróságon van. A focipályán ténykedő illető az a játékvezető. Utóbbi szakmája a veszélyesebb, mert neki egy pillanat törtrésze alatt kell döntenie a véleményes esetekben, hogy tizit ad-e, vagy továbbot int. Persze időnként meg is verik, de én ezzel nem minden esetben értek maradéktalanul egyet.” /Puhl Sándor, világhírű ex-játékvezető/

„Tudománytalan babona csupán az a hiedelem, hogy valakinek a sűrű emlegetése csuklást okoz az illetőnek. Én azóta nem hiszek a babonákban, amióta az asztrálhoroszkópom aszcendense beletendált a Szaturnusz elliptikus szektorába és az asztrológusom elmagyarázta, hogy ez a tudomány iránti fogékonyságom bizonyítéka. E szeánsz óta – gyorsan lekopogom – nem érintett meg a babona szele. Csak azt hiszem el, amit látok. Na, mutassa csak a jegyét, vagy bérletét!” /Dömper Dezső, BKV ellenőr és amatőr csillagász/

„Miután a kiosztott piros lap körüli hercehurca után a kórházban felébredtem a kómából, megvilágosodtam, béke költözött a szívembe és azóta szeretem még az ellenségeimet is. A mellettem lévő ágyon fekvő szegény Torghelle Sanyiért is rendszeresen imádkozom, mert a meccs után állítólag édesanyám egy sodrófával kijött a stadionba és úgy eltángálta, hogy azóta anyám minden látogatásakor ’Jaj, itt a Rozi néni!’ kiáltással bebújik az ágya alá, a kacsa mellé.” /Vak II. Béla, játékvezető és Árpád-házi király/

„Az én fiam nem lehet Árpád-házi király, mert az a Vak II. Béla már 872 éve halott! A fiam különben sem Béla, hanem Lajos, csak az ifjabb Knézy Jenő folyton keveri a neveket. Hej, szegény apja milyen sármos ember volt! Csak azt nem értem, hogy a fiacskámnak ez a tetőtől talpig gézbe bugyolált szomszédja miért fekszik folyton az ágytál mellett a földön?” /özv. Vak I. Lajosné Gubics Rozália, Vak II. Lajos nyugdíjas édesanyja/

„Ne imádkozz értem, te kis … (füttyszó) … mert megint lefejellek, te kis … (füttyszó)… !!! Jaj, itt a Rozi néni! (puff-toccs) Ó, hogy az a … (füttyszó) … már megint beletenyereltem ebbe a … (füttyszó)… kacsába!” /Torghelle Sándor, csatár/

„A versre – ha az az izé ott a lap tetején annak minősül – csak úgy tekintek, mint szegény Torghelle Sanyi a padlón mellette heverő teli ágytálra. Undorral. Anyám szerint meglátom, hogy egyszer még engem is jól meg fognak verni, de ő ezt nézni sem bírná, úgyhogy legyek nyugodt, akkor majd ki fogja kapcsolni a tévét. Nyugodt vagyok, túl nyugodt, úgyhogy el tudnék viselni egy Frady veréssel járó adrenalin löketet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Vadászles

- Lesállás! – hörögte a lelátó népe, amikor Vadász II. kapásból a léc alá vágta Taplonczy Pocak parádés indítását. A kapu összeomlott a bődült lövés erejétől, a partjelző magasra emelt zászlaját pedig vadul lengette a hetvenezer néző sóhaja.

- Nem voltam lesen, csak túl gyors vagyok, és mindig átlépem a hangsebességet! Nem hallották a hangrobbanást?! – ordította Vadász II. és dühében a földhöz vágta a játékvezetőt. A gyepen mély lyuk keletkezett, amiből csak egy piros lapot tartó kézfej állt ki.
- Hagyjatok békén! – kérte a játékvezető védelmére siető partjelzőket és a feje felett megpörgetve áthajította őket egy másik dimenzióba, majd vállat vonva lekocogott a pályáról. Hangrobbanás hallatszott és Vadász II. egy szempillantás alatt eltűnt az öltözőben. Ekkor ugrott elé a Vadász II. lesben álló Trendy Shayna amerikai filmproducer és kis göcsört sztárocskája, Bruce Lee.
- Hagyd a fenébe ezt a nevetséges foci cirkuszt! Gyere inkább Hollywoodba filmsztárnak! – mondta a producer és meglengetett egy köteg ezerdollárost.
- Épp verekedőpartnert keresek. – szólalt meg Bruce Lee is.
- Te kis görcs, te tudsz magyarul? – csodálkozott rá Vadász II. a pattogó ugrabugrára.
- Én is magyar vagyok! Bruszlai Jenőként láttam meg a napvilágot Balmazújváros kínai negyedében. Neked is fel kéne venned valami jó művésznevet! – pattogott tovább. Vadász II. ötvenet dekázott vele, majd az öltözőablakon át kibombázta az utcára.
- Ejha! – jegyezte meg Trendy Shayna – Ugrott az egyik főhős!
- A bátyám sajnos már óriásplakátként virít a szemben lévő tűzfalon, de helyette akár én is lehetnék az a Bruce Lee, nem? – pattogott be az ablakon Bruszlai Géza.
- Remek! Egy gonddal kevesebb! – csapta össze a tenyerét Trendy Shayna – Már csak Vadász II. barátunknak kellene valami remek művésznév!
- Vadász III.? – kérdezte Vadász II.
- Marha! – röhögött fel az új Bruce Lee, de Vadász II. gyors pofonja nyomán végül a legfiatalabb Bruszlai testvér, a Lajos kapta meg a szerepet.
- Mi lenne, ha Nuck Chorris lennék? – kérdezte Vadász II. rövid töprengés után.
- Mi lenne, ha nem? – sóhajtott fel Trendy Shayna.
- Hanem? – kérdezte a sarokban meghúzódó sokadik Bruce Lee félénken.
- Chuck Norris! – kiáltotta elégedetten az amerikai filmproducer.
- Szuper! Mától én vagyok Chuck Norris! – köpött a földre Vadász II., majd elégedetten kis galacsinná gyúrta a stadiont és hozzávágta a világűrhöz.
Hát így keletkezett a legelső fekete lyuk.

CéRonaldo

Labdával bár tök jól bánik,
Védők között még sincs pánik
Látván, hajáról a zselé
Hogy ömlik a szeme elé.

Agyban könnyen szakad a gát,
Rögvest föl is dobja magát.
Sípszóra vár földet érve,
Fetrengés a legfőbb érve.

Csúcsosodik hiszti-zenit,
Bíró röhög: „A mindenit!
Vicces volt e botló betli!
Hehe, itt egy sárga cetli!”