Szürke szerda

Unalmas e szürke szerda!
Mást ütött el duhaj verda,
S nem ellenem történt merény,
Adrenalin szintem szerény.

Sosem dől rám tégla halom,
Szikkadt létem dögunalom!
Más döf bikát, más űrhajóz,
Varázsolj el engem, jaj, Óz!

Juhé, sudár tölgyfa lettem!
Favágóval állunk ketten,
S munkakedv látszik a palin…
Ez az, nő az adrenalin!

Betlehem

Betlehem. Karácsony éjjel.
Kialvatlan, tehát veres
Szemmel tekint szerteszéjjel
Házaspár, ki szállást keres.

Népszámlálás, augusztuszi
Zajlik s minden telve vagyon.
Asszony arcot fáradt puszi
Érinti s ő hálás nagyon.

Szülni istállóba térnek,
Mellettük egy üres jászol.
E pontján időnek-térnek
Isten örül, sátán gyászol.

Megérkeznek jó pásztorok,
Iránytűjük angyal ujja,
S vidám dalt zúg sok száz torok
Valahogy így: „Halleluja!”

Jön néhány bölcs napkeleti,
Ajándékoz s zeng az ének.
Egy juh szemét rájuk veti…
S ma így mesél kicsinyének:

„Sok éve már... kis család jött
Istállónkba szülni, gidám...
S milyen volt a kis újszülött?
Olyan... örökéletvidám!”

Lázár

Lázár beteg. Márta, Mária
Kitartóan Jézust várja.
Lázár sorvad, rég nem kövér,
Jézus viszont kicsit kivár.

Márta, Mária égi Aput
Kérleli, ám Lázár kaput!
Ríni összegyűlik nagy nép,
S siratással telik négy nap.

Most közel’g csak Jézus, miér’?!
Márta kérdőn gyorsan kiér.
Fut Mária is elé persze,
S könnyek között hallik pár szó.

Holtlét nem fenékig tejfel,
Szól is Jézus: „Lázár, kelj fel!”,
S látszik, Jézus nem csak estin
Végzett betanított isten.

Baci

Öklendez a jegesmaci,
Pedig csak egy pici baci
Támadta meg bolyhos belét.
Ugye milyen furcsa e lét?

Baci, ha nem lenne apró,
Hanem nagy, mint bűn, mit pap ró -
Szenvedne (mint egykor Jób is)
S okádna a földgolyóbis!

Egész úton ...

Egész úton hazafelé
Nem ugrottam vonat elé,
Mer ha beugróttam vóna
Hóttan feküdnék a vóna-
-t alatt.

Utamnak az első felén
Sem ugrottam elé be én,
Hátralevő útszakaszon
Sem ütött el a kis haszon-
-talan.

Közvetlenül Majland előtt
Gőzösvonat maj'nem lelőtt.
Leugrottam a sinekról,
Nem írt rólam senki nekról-
-ógot.

Egész úton visszafelé
Sem ugrottam vonat elé,
Így írtam meg ezt a levélt.
Ugye örülsz, hogy nem kímélt-
-elek?

Mikulás bál

Sok Mikulás szakállt lóbál,
Rázott arcszőr bőszen hózik,
Ily vidám a Télapó bál,
S csillognak a redős nózik.

Bentről hallik vidám ének,
Nő a jókedv, fogy a bólé,
Csacsacsáznak kint a rének,
S talpuk alá fagy a hólé.

Indulniuk rég el kéne,
Berreg ezer rénszánóra,
No, ekkor jön sok Télnéne,
S Télapókat húz a hóra.

Kis pofonok, erős tea,
S rőt sereg száll, minden oké.
Dicsőség az övék, de a
Meló az az asszonyoké...

Gyermekvasutas Télapó vers

Hűvösvölgyben pöfékel a
Síneken a vasút,
Belsejében szállítja a
Télapót, nagy hasút.

Télapó a vonatozást
Nem is nagyon bánja,
Sínen jön most, nem tehet mást:
Eltörött a szánja.

„Kicsit talán sokat eszek,
Súlyom szánom-bánom.
Jövőre már karcsú leszek,
S elbír majd a szánom.”

Nemcsak hasa, puttonya is
Igen-igen kerek,
Ajándékkal van az dugig,
Örül a sok gyerek!

Téli szoboravatás

Aki télen szobrot avat,
Söpörni kell annak havat.
Hogyha sok a hó, a szobor
Fehér tömb csupán s vagy tobor-
-ozni kell sok munkás kezet,
S boldog lesz a szakszervezet,
Vagy, mint Bécsnek büszke vára,
Nyögni s várni Napocskára.

Nyelvtudáshiány

(limerick)

Szerelem ragyogó évadán
Hiába nem lennék néma tán
S biztatna égi kék,
„Я люблю!”-t mondanék…
Hasztalan! Tök gáz, de Eva dán.

Foghiányzatomra

J.A. nyomán...

Harminckét fogam régen volt,
bal alsó ötöm üres folt,
az űr
a zűr.

Labdát adott be kis Taki,
s jobbal kapásból rúgta ki
nekem
Beckham.

David szerint ez röpke csíny,
Ám új fog alatt nincsen íny,
min ő
kinő.

Fogdoktor színleg kőkemény,
pótlásra szinte nincs remény,
utat
mutat.

Pénzem zsebébe átoson,
s leend a jó fogorvosom
hidász
gigász.

Hídalap nem egy nagy titok,
ő csiszol én meg ordítok,
alul
gyalul.

Éttermet járni nem fogok,
Pénzemet vitte műfog ok
miatt-
-i jatt.

Fogam már van, de nincs kajám,
üres gyomornak nagy baj ám
kevés
evés.

Létem, ha éhség, leveri,
Gyászol a kör, a haveri:
múli-
buli.

Sírversem kissé szomorú,
Hantomon hever koszorú:
babér
a bér.