Kozák-Szabó győzelme

Jól evezett Szabó s Kozák,
Formájukat szépen hozák,
S versenyüket immár nyerék,
Ez a két hölgy igen derék.

Bár amazonpár, a germán
Azt hitte, hogy minket ver mán,
Nyomozhattak csak, mint Derrick,
Aranyat a hun nők nyerik.

Tegnapelőtt még a has ment,
Ki e bajból szén és vas ment,
S most nem has megy, csak a hajó,
S minden jó, a vége, ha jó!


„Tegnapelőtt még a hasam ment, ma már szerencsére csak a hajónk!” /Kozák Danuta, olimpiai bajnok kajakos/

„Jaj, költő úr, nem tudja, hogy hasmenés esetén elég a széntabletta?! A vashiány egy másik betegség! Heveny hasmenés esetén eszébe ne jusson rozsdás szögeket nyalogatni!” /Dr. Bélgörcs Béla, olimpiai csapatorvos/

„Nagyon boldog vagyok, hogy az egész mezőnyből én értem be leghamarabb a célba, mert a győztes hajóban én ültem elöl! Így amiatt sem kellett aggódnom, hogyha Danutára megint rájön a mehetnék, akkor az arcomba kapom a fröccsöt!” /Szabó Gabriella, olimpiai bajnok kajakos/

Éljen a Has Párt zenés felvonulása, a Nagy Has Menés! Torokszorító látvány, ahogy végighömpölygünk az Andrássy úton!” /Kloáka Kenéz, a Has Párt programszervezője/

„Nagy verseny volt! Épp előzni akartunk, amikor hirtelen véget ért a pálya. Nem is értjük, miért nem 501 méteres a táv. Sebaj, az ezüst is szépen csillog, ha épp süt a Nap!” /a germán amazonok/

„Nagy megtiszteltetés, hogy én adhattam át az érmeket a versenyzőknek! A szervezők minden éremfajtából csak egyet-egyet adtak, mert tudták, hogy Ctrl+C Ctrl+V-vel simán tudok mindegyikből egy-egy hitelesnek tűnő másolatot is készíteni. Csak bele ne harapjanak!” /Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke/

„Szórakozunk a volt köztársasági elnök úrral, költőcske?! Megvitassuk a kérdést?! Ütköztessük a véleményünket?! Formáljam a magáét ezzel a szolgálati gumibottal! Vagy magyarázzak inkább kardlappal?! Na, tűnés vissza a közmunkapad mellé!” /Csávás Kálmán munkásőrnagy, a Fűzfapoétákat Irodalomból Kiközmunkásító Alapítvány (FIKA) ideológiai főtisztje/

„Az első pár tucat olvasásra még archaikusnak és kaotikusnak tűnő szóösszlet hirtelen kitisztul és összeáll, mint szakértő kéz alatt az Ikeában vett Kürmjönn márkanevű polcos szekrénycsalád két héttel a szerelés megkezdése után. Az aranyértől az aranyéremig vezető szagos diadalút megverselése a világirodalmat egy újabb krízislírával ajándékozta meg és tette többé. A Frady Endre rajongók táborát eksztatikus sikolyokba hajszoló mű ismét kipótolja önmaga hiányát!” /Dr. Leend Lajosné Vala Viola, az ELTE Kőkorszaki Olimpiai Költészettan Székének (KOKSZ) docense/

„A vers tárgyi tévedést tartalmaz! Ha én nyomozok az arany után, akkor meg is szerzem. A két német hölgy viszont sikertelenül nyomozott, tehát a hozzám hasonlításuk sántít, mint a hazug ember! Igaz Harry? Költő úr, figyelmeztetem, hogy bármit mond, az felhasználható ön ellen!” /Derrick felügyelő/

„A poklot valahogy úgy képzelem, hogy miközben az elkárhozott lelkek égnek a gyehenna tüzében, a központi máglya fölötti bográcsban Frady Endre olvassa fel a verseit és ez mindenkinek közvetlenül az agyába van belehangosítva. Ettől a mostani művétől talán a főördög is halálsikolyokat hallatva könyörögné át magát egy kevésbé kegyetlen büntetés végrehajtási intézménybe! Anyám szerint mindezek fényében lehet, hogy ideje lenne elkezdenem hittanra járni és elkísérgetnem őt a vasárnapi misére. Hátha megúszom, hogy az öröklétet Frady Endrével kelljen eltöltenem! /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a tengertől föl akartam kajakozni a Mississippin, de nem volt se csónakom, se evezőm. Fogtam két aligátort, az egyikre ráültem, a másikkal eveztem. Mire másnap végigértem, nagyon elfáradtak.” /Chuck Norris/

Holtversenyes Csehzüstérem

Benyúlva ezüstöt Cseh csen,
Ki magyar s nem cseh vagy csecsen
(Nem szopott cseh s csecsen csecsen).

Pillangót úszott, nem mellet,
S vidul Phelps és le Clos mellett:
Nagy közös ezüstre tellett!

Holtverseny érte el Csehet,
Haza diadallal mehet,
S nevetve mond vidám „Hehe!”-t.

„Hehe!” /Cseh László, a 100 méteres pillangóúszásban hármas holtversenyben olimpiai ezüstérmet szerző vidám magyar úszó/

„Valóban megkerestük a szerintünk cseh-csecsen vegyes származású úszót állampolgárság ügyben, de ő azt mondta, hogy neki nem a származása vegyes, hanem az egyik fő száma és se oroszul, se csecsenül nem beszél, úgyhogy köszöni szépen, de most már megmaradna magyarnak. Tanulság, hogy a legközelebbi jelöltünket nem megkérdezzük, hanem elraboljuk.” /Dunakav Dunakavics Rotorov, a Csecsenföldi Olimpikon Beszervezési Bizottság (CSOBB) főtitkára/

„Micsoda?! Vidáman nevet az ezüstérme után?! Én bezzeg bocsánatot kértem, mert szégyenteljes másodikként nem lehetek hős a hazámban! Én az ő helyében valószínűleg menedékjogot kérnék Csecsenföldön. Abcúg, Dél-Korea!” /Om Jun Csol, észak-koreai olimpiai ezüstérmes súlyemelő/

„Om Jun Csol önkritika gyakorlását elfogadtuk és most családja körében egy kényszermunka… ööö… illetve edzőtáborban készül arra, hogy négy év múlva kiköszörülje a csorbát és legyőzze az összes imperialista és dél-koreai ellenséget… ööö… illetve ellenfelet!” /Kim It Lop, az Édenkertbe Haladó Korea Ország Példamutató Pártja (ÉHKOPP) sportügyi szakállamtitkára/

„Hát, én sem tudok szívből örülni az ezüstérmemnek és én sem bírom a dél-koreaiakat, illetve csak egyet közülük. Lehet, hogy számomra is minden út Groznijba vezet?” /Imre Géza, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó/

„Laci jól teszi, ha nevet, mert sírni csak a győztesnek szabad!” /Székely Éva, olimpiai bajnok úszónő és a Nemzet Sportolója/

„Olyan boldogan álltak mindhárman a dobogó második fokán, hogy hirtelen elfogott a magányérzet és arra vágytam, bár 0.75 másodperccel lassabban úsztam volna és én is ott állhatnék közöttük! Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék, szép vidám legények, ezüstös leventék!” /Joseph Schooling junior, szingapúri olimpiai bajnok úszó/

„Jaj, Jóska fiam, gondolkodjál már! Ha ugyanannyit úsztál volna, mint ők, akkor nem a második fokon állnátok együtt, hanem az elsőn és akkor mind aranyosak lennétek! Mióta apád kivándorolt Szingapúrba, mintha elfelejtettetek volna józan paraszti ésszel gondolkodni!” /id. Iskolázás József, az ezüsthüttyösi Aranykalász MGTSZ nyugdíjas aratómunkása és Joseph Schooling itthon maradt nagyapja/

„Jaj fater, az unokája ugyanannyit úszott, mint a többiek, csak kicsit gyorsabban!” /Joseph Schooling senior, a győztes édesapja/

„Az irodalmi nótafa bokorrímein csillogó rímvirágcsokrokról poézisnektárt gyűjtő líraméhek andalítóan ritmikus döngicsélése hatja át a sport aktuálköltőjének mindhalálig gyönyörködtető életművét. Az sorvégi összecsendülő csimbum cizellák mákonya mézédesen cirógatja a világirodalom ínyenceinek mondanivalóra éhes nyelőcsövét. A mű mirőlszólása szinte elhalványodik a külcsín szépségének apoteózisa mögött. Kötelező olvasmány!” /Jajlila Jenőné Óhdeszép Olívia, középiskolai magyartanár és maszek méhész/

„Frady úr! Örömmel látjuk körünkben!” /Rémrím Rezső, a Magyarországi Idióta Költők Intézete (MIKI) szakmai referense/

„Csak az a cím, csak azt tudnám feledni! Meg mindent, ami utána jön! Ennyi vérlázítóan gyenge szóviccet még a Sas Kabaré és a Szeszélyes Évszakok közös műsorában sem lehetne találni! Aki úgy gondolta, hogy Frady Endre olimpiai aranyos verseivel a magyar költészet elérte a mélypontját, az nem sejthette, hogy ezzel az ezüstös gennygóccal újabb meredek lejtőket kövezett ki a lírapokolba vezető úton! Anyám közben azt kérdezi, hogy a holtverseny azt jelenti-e, hogy mindenki a vízbe fulladt, de ezt betudom a nonstop éjszakai olimpia nézés mellékhatásának. Ám ki tudja, milyen apokaliptikusan borzalmas mellékhatásai lesznek a jövő nemzedékére, ha a magyar irodalom nyomokban Frady Endrét fog tartalmazni?! Én mindenesetre beiratkoztam egy nagy hatótávolságú klapanciapusztító mentális erőfejlesztő tanfolyamra, anyámat pedig hermetikusan elzártam az internettől.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer fogadásból világcsúcsot úsztam 100 méter pillangón. Hátratett kézzel.” /Chuck Norris/

Áron aranya

Mivel megszűnt már az iwiw,
Csak a twitter és a facebook
Zengi: Jó, ha Szilágyi vív,
S ellenfél, ki harcra kész, buk!

- Nem bukás a második hely! –
- tartja joggal Daryl Homer,
S páston Áron fickándik, hej!,
Ahogy csak egy bátor ló mer.

Mellre szúró, karra nyeső
Ez a hős Szilágyi Áron,
S tovább hull az aranyeső,
Jó dolgunk van idén nyáron!

„Nagyon boldog vagyok, hogy az összes aranyérmesünk – Szász és Hosszú elvtársnők, valamint Szilágyi elvtárs – mind kedvenc munkáscsapatom, a Vasas SC sportolója! A Vasas SC legyen Vasas SC, elvtársak, nem pediglen Real Madrid! Vasas, ne hagyd magad! Újabb aranyakkal előre a szocializmus építésének útján!” /Kádár János, néhai pártfőtitkár/

„A polgári értékrendet képviselő Vasas nemzettudatos nevelőmunkája ez a siker, mely elősegíti Magyarország pozitívabb nemzetközi megítélését és növeli esélyeinket a 2024-es budapesti olimpia megrendezésének elnyerésére. Személyesen annak is örülök, hogy olyan sportágakban nyertünk, amelyek egyikében sem használnak környezetszennyező sportszereket – nem motoros láncfűrésszel vívnak és nem kőolajban úsznak - így kiemelten védik a környezetet! Zöld utat a Zöld Magyarországnak!” /Áder János, köztársasági elnök/

„Alighogy Szilágyi Áron bevitte a győztest tust, majd letusolt és civilbe öltözött, Frady Endre máris tusba mártotta pennáját és szépirodalmi hegedűszóval tust húzott a bajnok bajvívó tiszteletére! Vers Áronnak mindenáron! Igazi keresztvágásos és keresztrímes eufórialíra! Hogy volt, hogy volt?! Vissza, vissza! Fraaady, Fraaady!” /Harsány Hubáné Zengő Zinajda, a Rímálom Az Elme Utcában c. szépirodalmi kuriózum főszerkesztője/

„Sokak szerint megvédtem az aranyérmemet, pedig csak szereztem hozzá egy másikat. Nem is kellett megvédeni, mert nem akarta ellopni senki. Ha meg csak megvédtem volna, akkor csupán az egy lenne, így viszont kettő van. Most örülök egy kicsit, aztán Tokióban nyerek még egyet, hiszen három a magyar igazság!” /Szilágyi Áron, kétszeres olimpiai bajnok kardvívó/

„Ide figyeljenek emberek! Világszenzációs tandem repülés az olimpiai költészet zenitjén! Szilágyi Áron a kardvívás Paganinije és Frady Endre a rímelés Frady Endréje! Ha Áron karddal is ilyen elsöprően sikeres bajnok, milyen távlatok nyílnak előtte egy ilyen személyi bárddal?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Be kell vallanom, hogy a kosztümös filmekben azért szórakoztatóbban vívnak. Itt két ember a páston egymásnak ugrik, kigyulladnak a lámpák, mindkettő a levegőbe csap az öklével és a bíró felé fordul, aki véletlenszerűen ítél valamit és a végén jó esetben egy magyar győz. A riporternő közben magyarázza a lassítást, de én még így sem értem. Csak örülök és verset írok róla.” /Frady Endre, laikus költőgigász/

„Miközben az országot az egekbe emeli Szilágyi Áron címvédése, engem munkakörömnél fogva a földre sújt a róla írott fércmű, a rímekbe csomagolt semmitmondás! Üzenem Brüsszelnek, hogy akármennyi migránst hajlandó vagyok befogadni, ha cserébe elviszik innen Frady Endrét! Innentől kezdve írja belgául a balga verseit! Anyám szerint, ha túl sok idegen aludna a szőnyegen, akkor ő éjjel nem merne kimenni vécére, mert félne, hogy a sötétben véletlenül rájuk lép, de én még ezt az áldozatot is hajlandó vagyok meghozni egy Frady Endre-mentes Kelet-Európáért!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban a Texasi Vasasban kezdtem vívni, de a tenyeremben plazma állapotúvá préselődött a markolat, a keletkező hőtől megolvadt a penge, lecsöpögve átégette a pástot és a keletkező lyukba belezuhanó ellenfelem szörnyethalt volna, ha a hirtelen a tüdőmbe szívott légtömegek okozta vákuum zuhanás közben vissza nem szippantotta volna. Udvariasan átirányítottak lemezhengerlő szakosztályba.” /Chuck Norris/

Hosszú Katinka

Katka magát vízbe veti,
Gyorsabb, mint egy tavi jeti,
Pörög keze, lüktet lába,
S összes ellenfele kába.

Iron Lady’s very-very
Strong – a mezőnyt péppé veri,
S mindeközben kissé avítt
Világrekordokat javít.

Nekem leesik az állam,
S közben bőg az Amcsi Állam,
Úszóikra ráver Hosszú,
Jön is blőd doppingvád bosszú.

Ő Rióban közben rakat
Csúcsot dönt s nyer aranyakat.
Vízben száguld oda-vissza,
Ő az úszás Chuck Norrissza!

„Hát persze, én meg a mindenbírás Hosszú Katinkája vagyok, mi?! Ne gondold gyógyköltőcske, hogy a Föld túloldalán biztonságban vagy tőlem, mert én le tudom rúgni a fejedet a puszta távollétemmel is! Szerencséd, hogy a mai edzésemen épp a kegyelmet gyakorolom!” /Chuck Norris/

„Doppingvádak?! Közröhej! Ha mi doppingolunk, akkor Michael Phelps egy két szintetikus lábon járó radioaktív veszélyes hulladéktároló!” /Shane Tusup, edző és férj/

„Kikérem magamnak a rágalmakat! Én nem a tiltott ajzószerektől világítok a sötétben, hanem mert mutáns vagyok! Már eleve így születtem a marsi csészealjunk orvosi szobájában! Akkoriban még i2dfx-mrzwy-13/ggg-nek hívtak, csak később amerikaiosítottam a nevemet a menedzserem kérésére.” /Michael Phelps, gyanúsan sokszoros olimpiai bajnok úszó/

„Többször is ellenőriztük Hosszú Katinkát, de sem a vérében, sem a vizeletében nem találtunk mást, mint Sugovica vízben főtt bajai halászlevet sok tésztával, ami ajzószer ugyan, de nem tiltott.” /Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője/

„Én ugyan nem tudok úszni, de a rajtkövön állva a medence fölé tartott botommal kettéválasztom a vizet és száraz lábbal átrohanok a túlpartra. Sajnos eddig egyetlen világcsúcsomat sem hitelesítette a szőrösszívű nemzetközi szövetség. Nem tudom miért! Csak nem találtak a megengedettnél több mannát a vizeletemben?!” /II. Mózes, próféta/

„Hosszúnak könnyű, mert csak beugrik a medencébe és már el is éri a túlsó falat! Én bezzeg kitempózhatom a belemet is, míg átérek!” /Rövid Gizi, Hosszú Katinka méltán elfeledett vetélytársa/

„Hiába döfködöm a sajtó felé küldött műmosolygás közben a hátam mögött ennek a kozmopolita nőszemélynek a viaszbábuját, nem tudok ártani neki! Lehet, hogy a mutyiban közbeszerzett viasz, vagy az okosba’ organizált kötőtű az oka?! Mindegy, nem mondok le!” /Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke/

„Hosszú Katinkát onnan lehet megismerni, hogy mindig ő van elöl. Még szerencse, hogy Katka nem a menekült csapatban úszik, mert akkor úgy kellene közvetítenem a világrekord döntését, hogy meg sem említhetném, hogy jelen van!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Mi ez a vulgárkertészeti gyomrohadvány?! Mi ez a trambulinról az irodalom medencéjébe fröccsenő belerondítás?! Nem lennék meglepve, ha Frady Endre versírás után levett vizeletében éhen halt agyevő skarabeus molekulákat találnának! Anyám most azt kérdezi, hogy az a Hosszú Katinkával állandóan együtt úszó sárga csík ugye nem azt mutatja, hogy éppen belepisil a medencébe? NEEEEM!!!” /Puzsér Róbert, feszült kritikus/

„Amikor győzök, mindig gyorsan megszárítom a hajam, majd visszaszaladok a medencéhez megnézni, hogy beért-e már a sárga csík is? Amúgy azon gondolkodom, hogy elindulok a nyíltvízi 10 kilométeres számban is. Az elején elsprintelek a mezőnytől és később, ha valaki esetleg utolér, akkor a lábtempómmal visszarúgom a mezőnybe. Mint Chuck Norris.” /Hosszú Katinka, többszörös olimpiai bajnok úszónő/

„A sport megtanít tisztességgel győzni és méltósággal veszíteni. Van, akinek az egyiket, másoknak a másikat kell többet gyakorolni. Hosszú Katinka és Frady Endre leckekönyvében viszont egyáltalán nem szerepelt a kudarctűrés tantárgy, mert azt nem lehetett egyszerre hallgatni az olimpiai arany, világcsúcs, örökélet című tanegységekkel. Az egyszerű halandó csak ámul, és átadja magát a győzelmi mámornak. Aki nem hiszi, őrizgesse a mintákat tíz évig.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Az első arany

Elő fotel, kaja, pia,
Kezdődik az Olimpia!
Nagy örömére a köznek,
Harcos hölgyek épp tőröznek.

Honleányunk igen penge,
Olasz nézi, merre leng e
Hősnő párbajtőre hegye…
Tus segít, hogy észrevegye.

Tévé előtt csak úgy lesek,
Hullanak hol együttesek,
Hol pediglen egylámpások…
E feszültség nekem má’ sok!

Páston kívül vajh’ még hun nő
Ily izgalom?! Győz a hun nő!!!
Himnuszunk, e nemes ének,
Méltán szól Szász Emesének!

„Nemes ének?! Persze! Ezért strapáltam magam és írtam annyi versszakot, hogy állandóan csak az elsőt dalolgassátok?! Fogadjunk, hogy nem is tudjátok tovább! Halálhörgés, siralom! Piha!” /Kölcsey Ferenc, költő/

„Bocs, Feri bá’, hogy közbeszólok, de nekem az első se jut mindig eszembe!” /Király Linda, énekesnő/

„Ne puffogj, druszám! Nézd meg, én hogy jártam?! Rólam, aki annyi szép dallamot írtam, egy repülőteret neveztek el, és most már mindenkinek az agyig hatoló, fülsüketítő motorzúgás jut eszébe a nevem hallatán!” /Liszt Ferenc, zeneszerző/

„Köszönjük Emese!” /Magyarország/

„Mi ez a kretén kínrímes klapancia?! Frady Endrének ismét sikerült belerondítania az ország közös örömébe! Hát már a Himnusz hallgatása közben is úgy kell állnunk, mintha egy szabadrúgással szembenéző sorfal tagjai lennénk, hogy nehogy ágyékon találjon a költészete?! Anyám szerint ne fetrengjek a szőnyegen, mint egy műesett olasz csatár, hanem keljek fel és férfiasan toroljam meg a rajtam esett sérelmet, de hát mit tudhat ő az én fájdalmamról?! Kedves Emese, nincs még egy hely a tőröd hegyén egy megtébolyodott poéta számára?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kanapészurkoló költő úr! Olimpiát nem a fotelban tespedve kell nézni, hanem update kézi súlyzókkal a kézben ugrálva és akkor a közvetítés végén jól fog esni teljes kiőrlésű fűrészpor ízű update vacsora!” /Schobert Norbert, update fitnesz guru/

„A győzelmem után a riporter megkérdezte tőlem, hogy mivel hálálom meg az embereknek, hogy kijöttek a helyszínre szurkolni nekem? Még nem tudom, de csak őneki szívesen felolvasom ezt a verset!” /Szász Emese, olimpiai bajnok párbajtőröző/

„11:7-nél még azt hittem, hogy megnyerem, de 13:15-nél, amikor örömködni kezdett már sejtettem, hogy mégsem. Először szomorú voltam, de már nem bánom a vereséget, mert ha rólam írtak volna ilyen gyenge győzelmi verset, én biztos párbajra hívtam volna az elkövetőt! Felkoncolare necesse est!” /Rosella Fiamingo, olimpiai ezüstérmes párbajtőröző/

„A mi időnkben, a szép sötét középkorban még egyszerűbbek voltak a szabályok. Együttes találatnál mindkét bajvívót kivitték a küzdőtérről, a ma egylámpásnak nevezettnél pedig csak azt, aki kapta. A vesztesek nem a vigaszágra jutottak, hanem a temetőbe. Ezüst és bronzérmet sem osztottak, mert már nem volt kinek. Hej, azok a régi szép idők!” /Félfejű Vid, többszörös lovagi torna győztes és egyszeres második helyezett/

„Én minden himnuszt el tudok énekelni bármilyen nyelven akármilyen dallamra. Egyszerre.” /Chuck Norris/

Vízesés

Vízesésben sok az esés,
No meg a névadó víz is,
S látványzata olyan mesés,
Múl' tőle a lelki krízis.

Ám mi van, ha én is esek,
S versemből a betűk velem,
Bőgő ő-k és síró s-ek,
S x-ek, p-k meg néhány l, m?

Palacsinta leszek, tetem,
Mint kin átgördült egy henger
S hullámsíri költészetem
Felbugyogó  betűtenger...

„Jaj, költő úr, most megríkatott,  mert elképzeltem, amint a szomorkásan szétkenődött teteme összezsírozza a vízesés alatti folyószakaszon lévő orvhorgászstégem cölöplábát, míg én az ön gusztustalan bűzétől indíttatva végig okádom a partszakaszt!” /Peca Pál, községi polgármester és orvhorgász/

„Költő úr, gratulálok az újdonsült Darwin-díjához!  Nem jutott eszébe, hogy a vízesés fölött fürdeni tilos és életveszélyes?! Arra sem gondolt, hogy az óvatlan zuhanása közben ráeshet egy gyanútlan heringre és akár meg is ijesztheti?! Ki fogja kifizetni a szerencsétlennek a haltrauma terapeuta méregdrága vizitdíját?!” /Dr. Grünwald Géza, az Intenzív Zöldek az Életért (IZÉ) civil szervezet hiperaktivistája és haltrauma terapeuta/

„Na, pont az ilyen agyatlan költőtetemek elkerülése végett kell mobilgáttal megvédeni a kerületi polgármesterségem alatt illegálisan beépített árteret az árvíztől! Minden úton elvezetjük a Római partról a vizet máshová!” /Tarlós István, főpolgármester/

„Bocsi srácok! Egyrészt magamra vállalok minden felelősséget, másrészt a természetemből fakadóan nem tehettem mást. Őszintén sajnálom!” /a gravitáció/

„A brüsszeli csipke cizelláltságú olvasó fénytörő könnyein átszűrt mélylíra oly csillogóan tükrözi a vízesésben materializálódó tragikus szabadesés önfeledtségét, mint a mókus fenn a fán, azaz a múlt ifjúság tündér taván bugyborékoló boldogságtól ordítani tudás antitézisének szuverenitását mintegy. A hullaáztató betűhullás hullulutrullulu dallama beleég oda is, ahol a lelkek eldologiasodott teflonnal vannak bevonva és rögvest lereped a szívek köré vont közönypáncél is. Mindazonáltal éljen a gyászünnep!” /Szigony Szomorné Juhéj Jajlilla, középiskolai magyartanár és betanított hullamosó/

„Depressziót gerjesztünk, költő polgártárs, depressziót?! Pont most, amikor szorgos népünk épp győzni készül és a keményen dolgozó kisemberek szavazatain keresztül azt üzeni Brüsszelnek, hogy  Hunnia jobban ködösít?! Éppen a Zolimpia doppingmentes sikersorozata előtt gerjesztene nemzettudathasadást?! Na, jöjjön csak ide egy akkora munkaalapú társadalmi pofonért, hogy az újra kívánatos berlini fal adja a másikat!” /Csávás Kálmán, a Magyar Állami Közjót Okozó Nyilatkozat (MÁKONY) első önkéntes aláírója és az Állami Verselhárító Hivatal (ÁVH) koki- és sallerosztója/

„Semmi ok az aggodalomra, mindössze annyi történt, hogy a vécéajtónk belső felén lévő naptár júliusi képén egy vízesés szerepel. Még pár nap és átlapozzuk.” /Frady Endre, költőgigász/

„Mi ez a kertvégi fabudin előkínlódott galandférges székletlíra?!  Ha a gimnáziumban ilyen verset írtam volna, a magyartanárnőm állszakállt ragasztva kiállt volna a körútra koldulni, nehogy bárki rájöjjön, hogy köze van a munkásságomhoz! Anyám szerint a Lenin körúton sosem koldult senki, de ő még a boldogult átkosban szocializálódott. Akkoriban még egy tisztességes hullámsírhoz is pártállami tűrés, vagy támogatás kellett. Pont, mint ma. Kár, hogy Frady Endrét ma se tiltja senki!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Téved Puzsér úr! Mi rendszeresen blokkoljuk a gumipoéta kommentjeit. Minket nem érdekel a szólásszabadság. Mert mi megtehetjük!” /www.origo.hu/

„A rólam szóló címe miatt a verset  saját költségemre lefordíttattam svédre és naponta próbálom átadni a királynak, hogy küldje tovább az akadémiájának, hátha összejön érte az irodalmi Nobel-díj, amiből talán nekem is csurran-cseppen valami. Sajnos sosem találom otthon!” /Viggo Vattenfall, svéd postás és amatőr vízesésfotós/

„Jaj, már megint jön  a fradysta postás! El kell rejtőznöm! Elment már?” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Szeretem a vízeséseket. Felfrissítő felúszni rajtuk. A Niagara a kedvencem.” /Chuck Norris/

Pokemon téboly

Felém fut blőd tömeg konok
Tekintettel s majdnem elüt;
Hátam mögött pokemonok
Lüktetnek szinte mindenütt.

Sokaságnál okosteló,
Ez már egy új emberfajta,
S üvöltenek nekem: „Te ló,
Pokemonon ott állsz rajta!”

Vécére is félve megyek,
Hátha beugrik egy alám,
S rám törnek vad izomhegyek
Földre lökvén: „Megvan, na lám!”

Szerencsétlen bús földtekén
Ez folyik már hetek óta...
Brüsszelnek most üzenek én:
Pokemonra nem kell kvóta?!

„Pokemonról szállj le! Hé boy,
Széttéplek és lesz egy víg tor!” -
- Zúg egy manus. Totál téboly!
Ments meg minket, drága Viktor!

„Nem kell aggódnia, költő polgártársam, haladéktalanul megmentem! Bennem megbízhat. Én mindig tudom, hogy mi foglalkoztatja a zembereket. Természetesen nem engedjük meg Brüsszelnek, hogy az országgyűlés felhatalmazása nélkül pokemonokat telepítsen Magyarországra. Okvetlenül népszavazást fogunk kezdeményezni, hogy megtudjuk, mit gondolnak a zemberek a terrorista gyanús pokemonok és pókemberek Magyarországra való betelepítéséről. Ha, ahogy sejtem, jogtalan az ügy, akkor lesre állítjuk őket. A közeljövő elkezdődött! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Dr. Orbán Viktor, jogász és Magyarország miniszterelnöke/

„Lengyel-magyar két jó barát, együtt űzi pokemonát! Nyilvánvalóan mi is részt veszünk a Keresztények Együtt a Gyűlöletért (KEGY) civil szervezet pokemon és piréz ellenes békemenetén!” /Zbigniew Kretyn, a Lengyel Élet Gyökere (LÉGY) szakszervezet keserűségügyi menedzsere/

„Be kell vallanom, hogy fogalmam sincs, mi az a pokemon, butatelefonom van és sokáig betárcsázós volt az internetem is. Talán nem véletlen, hogy még sosem büntettek meg a digitális világsztrádán való gyorshajtásért. Lassan járj, tovább tart!” /Frady Endre, kőkorszaki költőgigász/

„Mi a bajotok velem, ti múlt századokba beragadt őskövületek?! Ki nem állhatom a virtuális fosszíliákat!” /Pokemon Pityu, digitális celeb/

„Tegnapelőtt az okostelóm jelezte, hogy Förmedi bácsi veteményeskertjében van egy pokemonraj, de amikor átmásztam a szögesdrót kerítésen, az öreg munkásőr rám uszította mindkét kutyáját! Szerencsére azóta már itt a sebészeten is elkaptam egy pokemont az egyik műtőben egy páciens nyitott agyában, de az épp operáló orvos nagyon megveretett a másfél mázsás főápolónővel. Most tolószékben vadászok a folyosón…” /Birka Baltazár, gimnáziumi tanuló/

„Az aktuállíra koronázatlan királyaként regnáló költő ismét lereagálta az átlagos emberi ésszel lereagálhatatlant és odatette magát, ahol a madár se költ! A keresztrímek kormoránjaként vijjogja arcunkba a virtuális világ túlburjánzó térhódításának lélekalvasztó elsivárosodását. A vers végén a jóságos legfelsőbb hatalomba vetett csodaváró bizalom már-már Moliere Tartuffe-jének pozitív napkirályi zárására hajaz. Frady Endre egyre jobban teljesít!” /Lilaköd Lenke, a Frady Endre Nemzeti Egyetem (FENE) világirodalmi tanszékének adjunktusa/

„Mi ez a bélbe belepokemonozó féreglíra?! A gyomor forog, az alkotó pihen?! Dehogy pihen, táncol a romokon! Ez a magamfajta ember tragédiája! Anyám szerint nem kellett volna kritikusnak lennem, maradhattam volna középiskolai magyar-történelem szakos tanár, és igaz ugyan, hogy már rég éhen haltam volna, de nem lennék ennyire ideges. Ő azonban nem tudja, hogyha Frady Endrét valami fékevesztett közoktatási szakállamtitkár véletlenül bevette volna a tananyagba, akkor nem éhhalált haltam volna, hanem agyvérzéseset!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Úgy tűnik, hogy az emberiség megérett a pusztulásra. Istenem, megoldod magad, vagy besegítsek?” /Chuck Norris/