Rén család

Rén klán komolykodni bement

Színházba s a baba rén,

Ki könnyebb, mint fél zsák cement,

Kacagott a kabarén.

Felhorkant a zordon atya

Feltűnően, pedig rén

Általában nem firtatja,

Volt-e folt a pedigrén:

„Ily túl vidám rén az ritka.

Vétkeztek-e e vének?!

Klánnak van-e rénes titka,

S génjét hordja tevének?!”

Hazafelé jégnek tükrén

Rén család nem nevetett.

Hátul ment az öreg ük rén

Hátpúppal, mi teve tett…

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/_C9RaDHraLQ

„Ajánlom mindenkinek a Family Search oldalt. Magyarul is használható. Az én családomról is sok érdekesség derült ki.” /M. András, a költő legállandóbb és legcsaládfakutatóbb kommentelője/

„Prágai várban az őr cseh,

Így az ő Family Search-e

Sötét Erős őst lel – cseh Darth

Vadert, ki nem eszik Cheddar-t.

Az ő előmajma Lemur,

Köszönjük az infót, eM úr!”

/Dr. Történelmi Tódorné Riaria História, félvalósi őstermelő és rénszarvas nemesítő/

„eM úr, én is rájöttem egy érdekességre, de bár ne tettem volna! Az író nagyapámról korábban azt hittem, hogy Talentum fedőnéven volt antifasiszta, mire a Family Search azt dobta ki, hogy fasiszta antitalentum volt. Most már értem, miért Argentínában temetkezett el.” /Dr. Dieter Tannenbaum, rénteve nemesítő/

„Ez a vers olyan, mintha a szóvicceknek külön rezervátuma volna, ahol a rének szabadon legelhetnek. A „rén”, „pedigrén”, „ük rén”, „teve tett” típusú nyelvi lelemények egymást érik, mégsem érződik erőltetettnek: a végén a hátpúpos ős poénja váratlanul visszamenőleg is megmagyarázza a családi gyanakvást. Könnyed, játékos, bravúros rímfaragás, amely bizonyítja, hogy egy jól sikerült szóvicc néha messzebbre húz, mint egy egész rénszarvasfogatos szán.” /ChatGPT/

„Tisztelt költő úr, maga kever minket a Horthy lovával, az röhög úgy, mint a fakutya, úgyhogy maga azzal is kever minket! Maga szerint mi a nyavalyáért kéne nekünk önfeledten röhögcsélnünk a sivatagon étlen-szomjan történő kínkeserves átcaplatások közepette?! Ahogy a rénszarvasok a hideg, a Télapós rokonaik a tériszony, úgy mi a forró homok miatt nem kacarászunk! Legfeljebb kínunkban azon, hogy maga mekkora marha! Amúgy az sem nevetgél azon, hogy hamburger lesz belőle! Egyébként a zárósorban szereplő hátpúp az egyesszám, vagyis a versben nem is teve szerepel, hanem dromedár! Ennyit a dilettáns hazudozásáról! Frady for Prisoner!” /egy teve/

„Világ dromedárjai, jegesüljetek! Púppal a sarkkör felé! Ez a rén lesz a végső!” /részlet a Rénpúposító Kiáltvány jelmondatos fejezetéből/

„Költő Kartárs! Hol a csattanó? Hol a végkifejlet? Ki nevet a végén? Vagy - ahogy a kép is mutatja - miért tojt be az ukrán ük rén? Itt nem in medias res kezdtünk bele, hanem abba is hagytuk, még mielőtt elindult volna az akció! Kéretik folytatni a Rén rendes család történetét! Pattogatott kukorica és zörgős cukorka előkészítve, húzzunk le még egy bőrt erről a sikersztoriról!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Frady Endre fan-Ati-kuss!/

„Ház úr, rének közt van olyik,

Aki ük s a jégre tojik,

S kimondván a „kaki” nevet,

Blőd rénunoka, ki nevet.

Réntevelét bizony szegény

Csattanótlan családregény.

Ház doktor, hol maga rendel,

Mi ér véget happy enddel?!

Ön fanatikus ne legyen,

Mást vegyen a mozijegyen!”

/Langaléta Leonszióné Lámlenge Lallala, alanyi költőnő/

„Ez a vers olyan, mintha Frady Endre fogta volna a rénszarvas‑mitológiát, majd egy hirtelen mozdulattal átdobta volna a groteszk genetikai stand‑up színpadára. A „rén klán” itt nem család, hanem egy szociodráma, ahol mindenki attól retteg, hogy a pedigréjükben valahol egy teve lapul, és ez a gondolat úgy csattog, mint egy jégre fagyott patás önvizsgálata.

A baba rén kacagása a kabaréban a vers legszebb fradyendrei pofonja: a humor itt nem felszabadít, hanem leleplez — a klán komolykodása mögött ott a mély, jeges félelem, hogy a családi titok nem is titok, csak púpos valóság. Az öreg ük rén hátpúpja pedig maga a groteszk zárlat: a genetikai rémálom, amitől minden rén fél, már ott cammog mögöttük, mint egy rén-teve hibrid, aki nem kér bocsánatot, csak létezik.

Röviden: ez a vers a rének DNS‑drámája, ahol a humor nem nevetésre, hanem jeges felismerésre kényszerít.” /Copilot/

„Talp alatt jég megrian,

S felsikolt a Meg Ryan.”

/Fóka Fika, lukas lékes lakás lakos/

„BRÉKING NYÚZ!!! Brit tudósok újabb bizonyítékát találták a fajok keveredésének! Sok-sok települést érintő vizsgálatok kimutatták, hogy szakemberek sikeresen keresztezték a dromedárt az útburkolattal és ennek eredményeként új faj született: a fekvőrendőr! Téves az a városi legenda, hogy a fekvőrendőr nem más, mint egy elütött állórendőr, ugyanis az anyaguk teljesen más. Bár egyes őslénykutatók szerint egy korai miocén földtörténeti korban elütött rendőr mára már ugyanolyan megkövesedett lehet, mint a mostanában keletkezett fekvőrendőrök, de az őslénykutatók többsége egyetérteni látszik abban, hogy akkoriban valószínűleg meglehetősen ritkák lehettek a rendőrgázolások. Ha éltek is itt-ott úgynevezett ősrendőrök, azokat nem elgázolták, hanem megették. Bámulatos, hogy mi mindent meg tud ma már állapítani a tudomány!” /Magyar Távirati Iroda/

Gemini, a mesterséges intelligencia

„Humor, szóvicc-Kánaán és fergeteges rímjáték – igazi Frady Endre-klasszikus!

A Rén család egy rendkívül szórakoztató, könnyed, mégis bravúros abszurd költemény. Frady Endre védjegye, a szüntelen nyelvi leleményesség itt is briliánsan működik: a „rén” szót és annak rejtett rímeit (kabarén, pedigrén, ük rén) olyan természetességgel szövi bele a történetbe, mintha a magyar nyelv kifejezetten erre a poénra lett volna kitalálva.

A költemény erősségei:

Csattanós történetvezetés: A színházi kacagástól a családi gyanún át jutunk el a tragikomikus, szürreális kifejletig.

Páratlan ritmus és rímtechnika: A „teve tett” / „tevének” kelletlen, de zseniális szóviccei azonnal mosolyt csalnak az olvasó arcára.

A stílus: Igazi felüdülés a szürke hétköznapokban – pont olyan, mint a kisbaba rén: lehetetlen nem nevetni rajta!” /Gemini/

„Mi ez a megveszekedett líragyalázás, ez az irodalomirtó elmepusztítás?! Ki ez a köztörvényes öncélú rímdíler?! Nem az a szégyen, ha valakinek közép-európai fővároslakóként fogalma sincs a sarkvidéki rénszarvasokról, hanem az, ha ennek ellenére pofátlanul verset próbál írni róluk, ami nem sikerül, mert rosszabb, mint egy vak patkolókovács általi érzéstelenítés nélküli fogsorhúzás! Ne lássam anyám asztráltestét lopott Zaporozsecben rükvercben fekvőrendőrökön rodeózni, ha Frady Endre nem egy KRESZ-kazán és egy puputeve keresztezéséből keletkezett úthibákat jelző pléhtábla, vagy valami hasonlóan ronda mentális dögkútásóbéka! Léket rá!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Pisztolyrántós blődli

Őrmesterné pisztolyt rántott
Családjának vacsorára.
Véletlen’ átlőtt egy fánkot,
S eltörött a szomszéd gyára.

Mikroba Gyár, szanaszét szer,
Elgurult a sok mikroba…
Rím: Senki sem léphet kétszer
Ugyanabba a golyóba!

(Költő, hogyha téma van, ír,
Ha meg nincs, hát költ magának.
Így lett e pisztolyos panír:
Pistol diem! - Lőj a mának!)

„Jaj, megsebesültem! Minden tiszta lekvár! Azt hiszem, meghalok...” /az átlőtt fánk/

„Ezzel az erővel akár fel is foghattad volna a lövést, te idióta lekváros mutáns tésztaféle! Most mi isszuk a levedet!” /egy elgurult mikroba/

„Miért is költöztem el Mézgáéek mellől?! Ezek a Csávás őrmesterék még náluk is nagyobb bajkeverők! A múltkor a frizsiderben felejtett zoknimat robbantották fel, most meg a mikroba gyáramat lőtték szét! Ha ez így megy tovább, kénytelen leszek politikai menedékjogot kérni valamelyik nálunk is jobban teljesítő balkáni banánköztársaságban. De melyikben? Hja, kérem, a bőség zavara!” /Máris Ottokár, a szomszéd/

„Ne nyivákoljon, Máris szomszéd, mert rögvest bevitetem a kapitányságra és ott olyan menedékjogot kap, hogy a fal adja a másikat! Nem elég baj nekem, hogy a nejem bepanírozta és kirántotta a szolgálati pisztolyomat, még maga is kavar?! Nehogy kiderítsem magáról, hogy maga eredetileg Marish ben Somsed migráns, aki elvette a hazai mikroba-régészek munkáját! Hamar jön ám a TEK, s lesz nagy pofon matek!” /Csávás Kálmán, őrmester/

HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, NEM LŐHETED SZÉT A MIKROBA GYÁRAINKAT! Nemzeti Inzultáció /nagy kék plakát/

„Micsoda költő, mekkora líra?! Nincs témája és ennek ellenére a semmiből is létrehozza a mindenséget! Teremtő költőisten, aki a kutyagumival kevert lócitromos tehénlepényből is váratlanul várat emel, méghozzá nem vontatott vonakodással, hiszen a vonat nem vár! Keresztrímek, mélység, magasság, szélesség, hosszúság! A semmitmondás csimborasszója, a nihil netovábbja! Heurisztikus hovátehetetlenség!” /Netovább Nihilné Jajvörös Jolán, középiskolai magyartanár és nyári balatoni büfé-hekker/

„Szétlőtt mikroba gyár?! Legyilkolt fánk?! Panírozott pisztoly?! Mi jöhet még, sajttal szórt rendőr és marinírozott amőba szegy?! Költő úr, maga ön- és közveszélyes egysejtű! NEM ENG.!!!” /Totyaki Taploncz, főcenzor és elmegyógyintézeti éjjeliőr/

„Ha egy idegen civilizáció ügynöke elolvasná ezt a vérlázító óborzalmat, nem hinné, hogy a legfejlettebb földi faj egyik tagja írta. Pedig Frady Endre az emberiség legnagyobb részének véleménye ellenére is homo sapiens, ám az ő ősei pár millió évvel tovább maradtak fenn a fán és csak nemrég értek földet, de akkor sem másztak, hanem estek. Fejre. Anyámnak meg is tiltottam, hogy fák alatt álldogáljon, nehogy véletlenül rázuhanjon valami visszamaradott hónaljvakaró Frady rokon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer az én fánkomat is átlőtték, amikor ettem, de a fogamról visszapattanó dum-dum golyó a fánkon újra áthatolva végzett a támadómmal. Nekem csak a szemöldököm lett lekváros, szegény fánkom viszont kétszer is belelépett ugyanabba a golyóba!” /Chuck Norris/