Blöff

Bölényegér (Bison Musculus)

Ember, életútja felén
Mennyi fura dolgot megér!
Tell úr s felesége, Szelén,
Meg egy higgadt bölényegér

S bölényegér neje, Lia,
Ja, és Tellné meglett ebe,
No, e szörnyű kompánia
Póker blöfföm nem vette be!

Ekkor jó ötletem támadt,
Midőn bőgött győztes ének,
Otthagytam a vagyonkámat
S kitanultam remetének.

Rejtőző remete

( . . . )

Kicsit hiányzik a magány,
Sokan élünk itt kinn együtt,
Mind egykori póker-vagány.
Á, bölényegér is meggyütt!

Augusztus 20. a(z) ....... ünnepe

A’gusztus húsz. Ez az ünnep
rendszeresen mást-mást jelent.
Hogyha máma közénk gyünne P-
-ityuszent, uralna jelent.

Volt itt Alkotmány meg Kenyér,
lózungolt rengeteg szónok
s vastapsolt sok vörös tenyér
egy ütemre, mint a klónok.

Jövőben majd vajon Mi, Ki
lesz a tűzijáték oka?
Horthy, vagy a Móka Miki,
netán Geréb, vagy a Boka?

Mindegy az, csak szünnap legyen:
soká alvás, no meg béke
s nagy hepaj a Gellért hegyen!
Pihenj jövőnk nemzedéke!

Alien Augusztus 20. a(z) ....... ünnepe!

Hídtervező

Sikertelen próbaterhelés (Fekete Doboz felvétele)

Hídtervező olyan fajta,
örül, ha a hídján rajta
megy a had, de közben szorít,
ne kelljen mondani Sorry!-t
amiatt, hogy a műve, mint a
földhöz vágott palacsinta,
maga alatt talajt lapít
körben (itt is látjuk a π-t).
Ám, ha jó a vasszerkezet,
(vagy a beton) akkor kezet
ráznak vele s kap új munkát
(s kicsi pénzt is) s így jutunk át
újabb hídon másik bármi
fölött mi s a Hung’ry Ármy.

Svájci kartell

Nyilalló lábú almakartell ügynök
(Tell Vilmos kisfiának felvétele)

„Almát venni nem akar, Tell?” –
- kérdi svájci almakartell –
„Sok fajta van cégünk fáin
S fia fejin lenne fájin
Idared vagy jonatán tán.”
„Kartell, távozz tőlem sántán!” –
- szól Tell s lábra lövi nyilát…

Ily íjhőst manapság ki lát?!

Szárnyalhatnék

A Költő a felhők felett (a NASA felvétele)

Hogyha nekem lenne szárnyam,
De igazi és nem pár nyam-
-vadék Made in China plasztik,
Felröppennék, mint egy klassz tik-
-takos órából a kakukk,
S ordítanám: „Szent Habakuk!
Itt szállok a felhők felett,
Mint akinek elege lett
Abból, hogy a Földhöz ragad!
Nehézkedés, add meg magad!”

Sajnos felébredek mindjárt,
S tudván, plasztik szárnyat min gyárt
Sorban sok egyen-fenomén,
Ma inkább csak focizom én.

Napóleon szülinapja

szül.: 1769 augusztus 15.

Ünnepi fényt szór sok neon,
E napot régóta várom!
Szülinapos Napóleon
Ma lett kétszáznegyvenhárom!

Máma vajon, úgy izgulok,
Ünnepi beszédet tart-e?
Oszt’ rájövök, ó én tulok,
Meghalt szegény Bonaparte!

Isten nyugosztalja őtet,
Ha meg nem hal, ma is él tán,
S nagy dolgokért, miket ő tett,
Finom konyakká lett méltán.

Külváros

Fontos verset írok mostan,
Témája a külváros tan:

Külvárosi proletár
(Frady Endre felvétele)

Külvárosi lakótelep
Háztetőin gólyakelep
Ritka, mint a tiszta panel,
Melyben a nép vígan van el.
Teátrumok híján perem
Kerületben konditerem
Terem s a terem burája
Repedt bár, de nem hull rája
A teremre, hanem megáll
Eldöntetlen, azaz egál.
Közel van a városhatár,
Ablakot az ember, ha tár,
Meghallhatja, sértve fület,
Forgalmas a külterület,
S láthatja a szomszéd falu
Templomát, mely kormos falú.
Balra Tesco, jobbra Auchan,
S italboltból óvatosan
Jó proletár hazaoson
S nyomot hagy a külvároson.

Alma

A sértett Költő almával bombázza a lóhajatlanított múzsát...

Almában a kukac oka
Az talán, hogy igen sok a
Cukor meg a C-vitamin.
Ez egy oly tényállás, amin
Éhes ember nem nyit vitát,
Hanem inkább szájat kitát,
S bár kukac már iszkol elő,
Fogsorával almát szel ő.
Kukac ekkor gyorsan kihal,
Mint roston sült folyami hal,
Sivatagba fulladt cápa,
Berki alatt eltört kápa,
Vagy egy szendvicsbe szelt rozmár…

„Hé Frady, ne szórakozz már!
Ez megint csak zagyva irály!
Itt az idő, most *retirálj!” –
- bőg a Múzsa. Költőnk sóhajt
S Múzsafejről letép lóhajt,
S almát rúg rá, mint egy Beckham:
„Így jár, aki beszól nekem!”

*vonulj vissza!

Risztov Éva győzelme

Egy sárga tengeralattjáró és egy kacsa figyeli Risztov Évát
(Frady Endre felvétele)

Tévé fentről tavat mutat,
Ahol mintha sok-sok csibor
Hasítana vízben utat,
Amely forr, mint szüreti bor.

Nem pia ez, Olimpia!
S nem csiborok, amazonok
Úsznak s zúg a „Ria-ria!”
Egyiknek, ki kellőn konok.

Csökönyösen megy és vezet,
S elnökének választaná
Távúszási Szakszervezet
(Hogyha lenne ilyen), naná!

Szpíker szaval: „Szuper e nő,
S vezet bár, mint halrajt hal kan,
Ne vonjunk le messzemenő
Következtetést, csak halkan!”

Bugyog a tó, mintha egy üst,
Vagy pokoli katlan lenne,
Hősnőnk, kinek nem kell ezüst
Mégis bőszen kitart benne.

Ellen jő s ő mintha szólna:
„Arany kell? Ha tudod, vedd el!”
S nemhiába úszik jól ma,
Tönkreveri négy tizeddel.

Parton kacsint: „Szia mama!
Jól telt ez a majd’ két óra?”
S közös könnyeső hull ama
Hűvös angol csodatóra…

Futni voltam

Én elmentem futni máma
Oly kecsesen, mint a láma,
(Nem dalai, csupán sima;
 ( Előbbi fegyvere ima,
Utóbbié pedig szintén
 Az, mi nekem: sebes, mint én)
(Nyilván nem a vérző módon,
Hanem gyors, mint sok brit ódon
Kastélyban a hajszolt inas,
Kinek tápja éjjeli nass
(Nappal enni nincs ideje,
 (S Beatles-t hallgat: yeah-yeah-yeah-yeah! )))))
Ám elfáradtam a végén.
(Nem csoda, fut'tam már rég én...)