Szabálykövető dal

Helsingøri tiszta járdán

Szép nyugodtan sétál pár dán.

Bringás őket nem üti el,

Megtiltja a közúti jel.

Nálunk bezzeg rolleresek

Miatt ide-oda esek;

Bőszen száguldozva olyik

KRESZ-re magas ívben tojik.

  refr.:

  Kövess szabályt, haver!

  Fáj a balsors, ha ver!

  Balhé helyett Erkölcs-

  -tan tankönyvre, jer, költs!

Tuc-tuc Merdzsós indexhiány

Mián sikolt vidéki lyány,

Ki a fővárosba kerül,

S elgázolják vademberül.

Aki szabályt követ, gyenge?

Aki szabályt áthág, penge?

Menő szlogen - ó, nagy egek!:

Magyar vagyok, szabályt szegek!

  refr.:

  Kövess szabályt, haver!

  Fáj a balsors, ha ver!

  Balhé helyett Erkölcs-

  -tan Tankönyvre, jer, költs!

„A fateromék fiatalkorában az indexelés még az irányváltás jele volt, ma már a gyengeségé. Manapság csak a nyüzügék indexelnek! Nekem nem kell jeleznem, mert amerre én megyek, arra van az egyenes! A főút én vagyok!” /Merdzsó Leó, némileg korlátolt elméjű cezaromániás drogdíler/

„A sakkból is tudjuk, hogy a gyalog járkálók fele sötét paraszt. Hogyan tudnám észrevenni az ilyen kivilágítatlan ürgéket, amikor hetvennel tépek a járdán?!” /Duplakerekű Dezső, rolleres pizzafutár/

„Frady Endre "Szabálykövető dal" című műve egy humoros és szatirikus költemény, amely a közlekedési szabályok betartásának fontosságát és a szabályszegés következményeit tárgyalja. A vers két világot állít szembe: a dániai rendet és a magyarországi káoszt. A költemény első része Helsingør tiszta járdáin sétáló dán párról szól, akiket a közlekedési szabályok védelmeznek. Ezzel szemben a magyarországi helyzetet a rolleresek és a szabályokat figyelmen kívül hagyó autósok jellemzik, akik miatt a gyalogosok veszélyben vannak. A refrén egyszerű, de hatásos üzenetet közvetít: a szabályok betartása elkerülhetővé teszi a balsorsot és a konfliktusokat. A vers második része a vidékről a fővárosba került lány tragédiáját mutatja be, akit egy szabályokat figyelmen kívül hagyó sofőr gázol el. A költemény végén a szerző ironikusan kérdezi, hogy a szabályok betartása gyengeség-e, míg a szabályszegés menőség-e, majd a magyar mentalitásra reflektál, miszerint a szabályszegés szinte nemzeti sport. Frady Endre verse könnyed, mégis elgondolkodtató stílusban hívja fel a figyelmet a közlekedési szabályok betartásának fontosságára, és humoros formában kritizálja a szabályszegő magatartást. A refrén fülbemászó és emlékezetes, a vers pedig jól tükrözi a mindennapi élet abszurditásait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Idegesít az a sok belterületi közlekedési tábla! Rengeteg van belőlük! Hogy tudnám százötvennel mindet megnézegetni?! Az ember vagy olvasgat, vagy vezet!” /Cikázó Celesztin, cizellálatlan citromdisznó/

„Biztos úr, a vádja koholt,

Nem ittam ma véralkoholt!

Tán túl finom fehér Tom por

Miatt fáj aljamon tompor!”

/Hajts Tompika, útszéli árokban nyolc napon túl gyógyulva elfekvő ideiglenes brüsszeli lakos/

„Frady Endre „Szabálykövető dal” című opusa ismét bizonyítja, hogy a költő szenvedélyesen vetette bele magát a versírás abszurditásába. A mű groteszk módon egyensúlyoz a KRESZ-szabályok és az erkölcsi nevelés fölött, miközben olyan stílust ölt, mintha egy ovisoknak szóló balesetmegelőzési kisfilmhez íródott volna. A „Helsingøri tiszta járdán” kezdősorok úgy vezetik be a művet, mintha egy skandináv idillben járnánk, de a második versszakban már a magyarországi káosz világába zuhanunk, ahol rolleresekkel hadakozva próbálunk túlélni. A refrén pedig – amellyel talán már magát Fradyt is megijeszthette a saját agyszüleménye – didaktikus módon zengi az erkölcstan fontosságát, egyfajta punkos pedagógiai himnuszként. A legnagyobb kérdés persze, hogy a „tuc-tuc Merdzsós indexhiány” szintagmának vajon van-e bármilyen értelme, vagy Frady egyszerűen csak elérte a szabad asszociációk végpontját. Az egész vers egy furcsa közlekedésbiztonsági agymenés, amit nehezen lehet komolyan venni, de talán nem is kell. Összegzésként: ha valaki egy fülbemászóan szürreális, szabályt követő közlekedési ódát keres, Frady verse kitűnő választás lehet. Ha viszont értelmes üzenetet vagy valódi költői mélységet keresünk, akkor jobb, ha a biciklisáv mellett elsétálunk.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Eszek-iszok-dínok-dánok!

Ugorjatok félre, dánok!

Szervdonortól kéne má' lép,

Aki magyar, gázra rálép!”

/Gázfröccs Gejzír, gőzagyú gumihengerfejlövéses gombamódos gazda/

„Valami bűzlik Dániába', tán a dán metán?! Mindeközben a szerencsésebb fejlövéstörténetű középkeleten itt vannak nekünk a flaszter hungarikumai: a józanság borízű hangja, szabálykövetés okosba' és a megunhatatlan bunkó vs. balekok társasjáték. Magyarország, Szeretlek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hű mán, humán! Netán metán?! Mister Flaszter?! Fajló fejlő?! Bunkó banki bankó?! Boríz beráz?! Balek belak?! Szabályt szablya szabja?! Társasjáték?! Jártas Máték?! Társas sastár?! Szurit szeret?! Nőver never! Naaa… ver!!! Neee… vér!!!” /Zoknilyukas Zakariás, zöld Zaporozseces zombi/

„A merdzsósok nevében kikérem magamnak! A bélyeggyűjtő bélyemvékben nincs irányjelző - vagy sikeres az agyzsugorító tanfolyam, amit az átvételt követően kell elvégezni. Lehet, hogy ez is benne van az árban?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Merez Merdzsós/

„Merdzsós, beszósz Bélyemvének?!

Kezgyé temetési ének

Rendelézsbe, ami salyát!

Ellátom a verdád balyát!

Idegesít engem fel ez,

Csak a hüje iránylyelez!

Bosszú idelye lyön, mer ez

Vérlazító! Murdelsz Merez!”

/Bé Amway, agyzsugorított kétajtós szekrényfiú/

„Követni vagy nem követni? Ez itt a kérdés. De ha nincs szabály, ez nem kérdés. Van még kérdés?” /M. András, a költő legállandóbb és leghamletibb kommentelője/

„Nem, nem, eM úr, nincs már kérdés;

Járdára hullva tört térd és

Tűnt bringás, mert földre kent ő…

Sebaj, mindjárt itt a mentő!

Megállj bringás, az a szabály,

Tettedért börtönben zabálj!”

/Hamlet Hümér, hazánkban haditudósító hullajelölt/

„A tett halála az okoskodás.” /Lucifer/

„A telt halála a torkoskodás.” /Omlett/

„A lett halála a sokkos Škodás!” /rigai rangidős rendőrnő/

„Elém ugrott, jaj, lett,

Féknek léptem mellé,

Gázt adtam és baj lett,

Holt lettből folyt el lé!”

/a sokkos Škodás/

„Extrán peches Béla meg én;

Dőltünk, mint selejtes inga;

Nagyszobánknak kisszőnyegén

Elütött egy szobabringa.”

/Méla Béláné Fátum Fatália, a Szobabiciklik Áldozatainak Jókora Zúzódásait Ápoló Rend (SZÁJZÁR) betanított segédanyácája/

„Szovjet utat Mazda rovja…

Szembefut egy gazda lovja…

Lekoccolnak: Nazdarovja!”

/Vodka Vodkanovics Vadkan, Volgamenti vadőr és Darth Vader matricás véderőleves díler/

„Frady Endre "Szabálykövető dal" című versikéje egy olyan irodalmi förmedvény, amelyet még a legelvetemültebb grafománok is szégyellnének papírra vetni. A költői tehetség teljes hiányát tükröző sorokban a közhelyek és a banalitások olyan mértékben tobzódnak, hogy az olvasó szinte fizikai fájdalmat érez. A vers első két sora egy unalmas és semmitmondó képet fest egy dániai sétáról, amelyet a költő valószínűleg egy turistakalauzból ollózott össze. A magyarországi rolleresekkel kapcsolatos panaszok pedig annyira elcsépeltek, hogy az ember szinte hallja, ahogy a papír is unalmában ásít. A refrén olyan didaktikus és erőltetett, hogy az olvasó szinte könyörög, hogy valaki állítsa meg ezt a szellemi környezetszennyezést. A "tuc-tuc Merdzsós indexhiány" kifejezés pedig annyira erőltetett és mesterkélt, hogy az ember szinte szégyelli magát, hogy egyáltalán elolvasta. Frady Endre ezen alkotása nemcsak hogy nem éri el a költészet legalapvetőbb szintjét, de még a legelnézőbb olvasót is arra készteti, hogy sürgősen valami értelmesebb elfoglaltság után nézzen. Ez a vers egy irodalmi katasztrófa, amelyet jobb lenne örökre elfelejteni.” Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Nekem jött egy tuc-tuc Merdzsó

Fenn a széles járdán, mer’ Joe

Skinhead-sofőr túl vakmerő

Volt s azt hitte, pár lóerő

Által ez a rút hirignem

Diadalt hoz neki, mígnem

Szeme loccsant, mind a kettő,

S hasfalamon poszter lett ő.

Hasfalamon sok a vastag

Kocka formátumú hastag,

Amin törnek Mercédeszek,

Miket reggelire eszek.

Audisok, Bélyemvések

Lelkébe is mélyen vések,

Ha halott tanúi annak,

Rólam messze lepattannak.

Bizony, aki nem indexel,

Rászólok: Most sírba fekszel!

S verdájával addig verem,

Mígnem alá verem terem.”

/Chuck Norris, akinek vannak rímpárjai és nem fél használni őket/

Mamut elejtés

Rejteget bús mamutcsordát

Ősi csalit, ősi berek,

Hol oson pár arc, mely zord, át;

Vadásznak az ősemberek!

Néha néhány ősembernek

Egy-két izma kissé selejt,

S mamutot, kit fölemelnek,

Törzshad egy emberként elejt.

Állatvédő ős-zöld rikolt:

„Nem bírom nézni e kamut!”

S légbe lő zöld őskori Colt:

„Marhák, megsérül a mamut!”

Ős-zöld dühök égig nőnek,

S rútak, mint mély tengeri hal:

„Minden mamut elejtőnek

Büntetése az, hogy kihal!”

Ezért van, hogy elég kevés

Manapság az ősemberszám,

Mint a vegán emberevés,

És a pattintottkő szerszám.

Oly nagy az ősemberhiány,

- Vers is van róla, meg pár cikk,

Miket nyomdagéphad kihány - 

Hogy még a Holdról is látszik!

„A mamutot nem elejteni nehéz, hanem előtte fölemelni!” /ősbarlangi falfirka Kr.e. 4593 körül/

„Költő úr, a „mély tengeri hal” kifejezés azt jelenti, hogy a lefelé növekedő kukorica kipurcan. Amire maga gondol, ha gondol egyáltalán bármire, az a mélytengeri-hal, ami valóban ronda, már ha nem találjuk szépnek azt, ami ijesztően rút, sőt időnként még gusztustalan is. Mindenesetre furcsa, hogy manapság még léteznek verselő nyelvhelytelenségi őslények. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Grammatika Szankció, nyelvtannáci/

„Én 2006-ban voltam mamutlelet-feltáráson. Úgy, csontonként egyetlen mamutot sem ejtettünk el. Pedig kettő is volt, egy kicsi és egy nagy.” /M. András, a költő legállandóbb és legmamutfeltáróbb kommentelője/

„Két mamut volt: Mázsa s Tonna,

Partján az ős-Balatonna-

-k, hol nem látszódhattak elősz-

-ör, mert fedte őket be lösz.

Úgy tűntek, mint két tevesült,

Ám őskorban beteljesült

Mamutoknak akaratja,

Üdüljenek Akarattya

Mellett a nagy Balatonnál,

Melynek tömeghala tonnál,

S nemcsak tonnál, hanem mázsál,

S hol vár állott, mostan plázs áll.”

/Dögönyei Dagonya, a 2006-os mamutlelet-feltárás holdudvari költője és zabhegyezője/

„Vers. Téma – közvetlen aktualitása és világirodalmi relevanciája első pillantásra homályos. Másodikra is. Keresztrím - pirospont. Mamutra rím nem a pamut - ügyes. Eredeti ötlet - míg Carl Sagan az univerzum történetét egy évbe sűrítette, melyben az ember csak december 31-én éjfél előtt 2 perccel jelent meg, addig Frady Endre a pleisztocén kor mamut-ember metszetét 6 strófába, melyben az ember már az elsőben - igaz, az ötödikre már ki is hal. Morális üzenet - soha ne ejtsd el a mamut? Tudományos impakt - a ScienceDirect műholdról is látszik, A doktori tanács ítélethozatalra visszavonul.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Doktor Tanács - Cовет Bрача,

Ami nem hírlapi kacsa,

Hanem sűrű univerzum,

Melybe belenagyít Herr Zoom,

S agycsavarodik, mint sróf a

Mamutversbe, mely hat strófa,

S bőgnek Lujzák, Gizik, Rozik:

Humán úr ítélethozik!”

/Dr. Tudom Ányosné Impakt Tkapmi, közvetlen aktualitás kutatónő és világirodalmi relevancia dílernő/

„Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a mamutvadászat után, mikor az ősember a saját lábára ejtette mamutot, miért kiáltott fel, hogy "Mamát!"? Sanszos, hogy ez korcsosult át mára az "Anyád!" felkiáltássá. Nyelvében él a nemzet.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ősnyelvkutató mamutnyelv-specialista/

„Ősembernek lába saját,

Ha arra ejt nehéz kaját,

Jó anyjához száll a JAJ! át.”

/Anyacsakegyvan Anyeginné Blamál Amál, bokorrímgyári szakmunkásnő/

„Ha a mamutagyar szóból kivesszük a tök értelmetlen amut, ami a történelem során úgy kikopott belőle, mint használt autóból az utángyártott kínai fékbetét, akkor azt kapjuk, hogy magyar. Ebből is látszik, hogy a magyar ember előbb volt magyar, mint ember! Nem minden magyar ember ősember, de minden ősember magyar ember! Mi nem elfoglaltuk a Kárpát-medencét, hanem magunk köré építettük! Vesszen a triatlon! Mindent össze-vissza!” /Őstáltossy Gyuláné Árvalányhajassy Anomália, nyugdíjas tömbházmesterné és Dobogókői szívcsakra földelőnő/

„Tátott szájú költő egyed,

Ha mamutot egybe nyeled,

Vissza ne köpd, inkább egyed,

Mamutagyar töltse beled

Ha széthasít, legyél negyed!

Ősember, ő legyen veled!”

/Befaló Bill, a Kiskegyed külsőse, álnéven Hell Ed/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című verse humoros és szatirikus hangvétellel közelíti meg az őskori vadászat témáját. A vers játékosan mutatja be az ősemberek küzdelmét a mamutokkal, miközben finoman kritizálja a modern kor állatvédő mozgalmait és a vegán életmódot. A vers szerkezete jól felépített, a rímek és a ritmus gördülékenyen vezetik az olvasót a történeten keresztül. A humoros elemek, mint például az "ős-zöld rikolt" és a "zöld őskori Colt" használata, szórakoztatóvá teszik a verset, miközben a komolyabb témákra is reflektálnak. A vers zárása különösen erős, hiszen a kihalás és az ősemberhiány témáját egyaránt érinti, ezzel egyfajta ironikus megjegyzést téve a modern társadalomra és annak problémáira. A "Holdról is látszik" kifejezés pedig egy frappáns befejezést ad a versnek, amely tovább erősíti a humoros és szatirikus hangvételt. Összességében Frady Endre verse egy szellemes és gondolatébresztő alkotás, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. A humor és a szatíra mesteri keveréke teszi ezt a verset igazán emlékezetessé.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című verse a szokásos szatirikus abszurditásban tobzódik, ahol a történelem és a környezetvédelem olyan finom groteszkséggel keveredik, hogy az olvasó inkább zavarban van, mint elgondolkodva. A vers látszólag a mamutok és ősemberek világáról szól, de valójában a modern emberi ostobaság paródiája. A "zöld őskori Colt" képe annyira abszurd, hogy már-már kényszeresen vigyorgunk rajta, míg a kihalásról szóló részlet gúnyosan figyelmeztet a felelőtlen tettek következményeire. A mamut elejtése itt nemcsak fizikai, hanem morális bukás is, ahol a vers humora éppen azt a súlyos dilemmát emeli ki, hogy az emberi cselekedetek mennyire távol állnak a természetes egyensúlytól. Az állatvédő kirohanása egy újabb csúfondáros gesztus, amellyel Frady rávilágít arra, hogy talán éppen mi vagyunk azok, akik kihalásra ítéltettek. Az a fajta vers, amit olvasva az ember szívesen elneveti magát, majd elgondolkodik azon, hogy mennyire is mulatságos a saját helyzete a világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című "alkotása" egy elképesztő mértékben vérlázítóan sekélyes próbálkozás, amely bármely irodalmi színvonalat inkább szétzúz, mintsem megugrik. Ez a vers nemcsak a mamutokat ejti el, hanem az olvasó épelméjűségét is, olyan sebességgel, hogy az ember szinte hallja, ahogy az agysejtjei felsírnak a fájdalomtól. A "zöld őskori Colt" és az "ős-zöld" állatvédők szerepeltetése olyan fokú intellektuális arcpirítás, ami csak Frady sajátos dilettantizmusában érhet fel "magaslatokba." Az olvasó már az első soroknál úgy érzi, mintha egy szellemi útvesztőbe keveredett volna, ahol minden kanyarban egy újabb logikátlan, szójátékokra épített csapdával kell szembesülnie. És mi a végső csattanó? Az ősemberhiány nyilván a modern társadalom legnagyobb gondja, hiszen az irodalmi nihil szószólói pont ilyen problémákra érzékenyítenek minket. Ez a "mű" nem más, mint egy kacagásba fulladt irodalmi katasztrófa, amelyet olvasva a mamutok utódai hálát adhatnak az evolúciónak, hogy nem kell többé ilyesmikkel szembesülniük. Frady Endre itt nemcsak a költészetet alázza meg, hanem azokat is, akik komolyan veszik.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Én úgy ejtettem el a mamutot, hogy alárúgtam, kirepült a világűrbe, megkerülte a Holdat, majd a légköri súrlódás hőjétől átsülten esett a számba.” /Chuck Norris/

Wow!

Nova község girhes lova

Rohangászik té és tova,

Mert a veseköve kova,

S összeesik idestova.

Robban, mint egy szupernova,

Repül a kő valahova,

Keresgéli egész Nova,

S hallik brit tudósok Wow!-a.

Új, hosszú ó-s szupernóva

Mögött égi utat róva

Száll egy kovaköves csóva,

S polgármester így szól: Jóva-

-nezígy!

„Remélem, hogy a ló életben maradt, és nem vált űrbéli sírkővé a vesekő.” /M. András, a költő legállandóbb és leglóbarátabb kommentelője/

„eM úr, bár blőd Putyin lövet

Mindent, pölö űrsírkövet,

Nem jut ezzel hovatova,

S létben marad Nova lova.”

/Széfti Szafti, biztonságtechnikai tunktank/

„Jó napszakot és köszi, hogy promotálod a Jóvanezígy nevű Youtube csatornánkat! Az Erő legyen veled és az Orbánbalu ne háborús ellenálljon neked!” /Csoki és Ádám/

„Drága költő úr, nagyon köszönjük, hogy a verse hatására a gyakran elfeledett és méltatlanul mellékvágányra terelt településünk újra beszédtéma lett és népszavazást kezdeményezhettünk a nagyközséggé nyilvánításunkra és a Szuper-Nova településnév felvételére. Éljen a szépirodalom! Arccal a Kossuth Lajos utcai mamutfenyőnk irányába! Jóvanezígy!” /Németh József, független polgármester/

„Nova mellett ott van Lenti,

Gyalogszerrel két-hár’ óra,

Napirendet megbillenti,

Hacsak nem ülsz fel egy lóra.”

/Paripa Periklész, portaszolgálatos partedlidíler/

„Több éves alapos vizsgálataink alapján 50%-os (vö. vagy igen, vagy nem!) valószínűséggel megállapítottuk, hogy azok a novai lovak, amelyek nem halnak meg kovás vesekőgyulladásban, azok többnyire életben maradnak majdnem mindhalálig. Wow!” /brit tudósok/

„A vicc végén a csattanó a legjobb. Hát, ez itt most az arcunkra csattant! A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze Költő Gigász kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas csattintó/

„Ház úr, ez nem a hét vicce,

Se nem házmester, se vice,

Se két rész bor, három szóda,

Csak csattanós csodaóda!”

/Dr. Kockázati Kenézné Mellékhatási Melanóma, a költőgigász kezelőorvosa és gyógyszerésze/

„Sétálunk, de hova, hova?

Kérdi Mr. Lova Lova

Fejét rázza Lova lova,

Ott a tábla: Iowa, jova?!

https://www.youtube.com/watch?v=UTFyDM_mR_c ”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humánkodik itten, eF úr,

Agykéregbe mélyen befúr,

S lágy állományt ez a zűr két-

-részre robbantja, a szürkét?!

Bátor szájam nyíltan beszélj,

S mondd ki: eF úr szörnyű veszély!”

/Békabökő Bikfic, a Bölcsész Igriceket Csomóba Kötő Alakulat (BICSKA) nyitogatója és tárogató teregetője/

Mister Lova Lova:

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű lova-lovasmérnökkollégája/

„Tök jó, hogy vannak emberek, akiket nem tart vissza olyan csekélység, hogy amire készülnek, annak semmi értelme sincs. Ha a jövő irodalmárainak tippelni kell majd az érettségin, hogy a 21. században a Kárpát-medencében létezett-e már agyelszívás, ez a vers felbecsülhetetlen irodalmi forrásnak bizonyul majd. De ha jobban belegondolunk, az értelmetlenség, a hiábavalóság, a hovatehetetlenség elmondható minden egyéb emberi tevékenységről is... Nah, mindegy, ez a vers akkor is egy minimum regionális csúcs, egy idény legjobbja önfeledten öncélú önmegvalósítás kategóriában.” /F. Péter, k. m. f./

„Ójézusmárjaszentjózsefborogass! Mi ez a lóhalálában ideöklendezett tudatzabosítás, ez a zsokéfarpofa alatt puhított lócitromfacsarás?! Ki ez a megbokrosodott rímnyeregből visszafelé nyálazó vesekőszívű gyaurgyík, ez a mentális kokainmámorban fetrengő iroda-lom?! Ha nem lennék rémverskritikát írandó a számítógép elé láncolva, akkor most szegény anyám véres kardhalat ábrázoló csehszlovák tapétamintadarabját körbe-körbe hordozva szellemi vendettát hirdetnék és egy munkás-paraszt író-olvasó találkozót szerveznék Frady Endrének a Vérmezőn, ahol munkásököl-vasököl és/vagy kasza-kapa viselése kötelező! Dobjuk oda áldozati koncként Frady Endrét a költészet isteneinek oltára alá, hátha kiengesztelődnek az ellenük elkövetett mentális merénylet ellenére! A WOW!, azaz a War Of Waterhead!, vagyis a Vízfej Háborúja!, mely Frady Endre belső pszichopatológiai konfliktusainak sötét lyuka, magába foglal minden olyat, amivel soha senki semmiképp sem sújtana senkit sem! Síkideg lettem! Abcúg Frady! Könyörgöm, vesekövezzük meg!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nekem is voltak veseköveim, de alakzatban kivizeltem őket egy olyan mezőre, amit nem legeltek le a girhes lovak. Így keletkezett Stonehenge.” /Chuck Norris/