2015. május 27., szerda

Játszótér

Játszótéren játszó Jenci
Megdöbben, hogy mennyien ci-
-garettáznak dédik, nagyik,
Meg a napos padon a gyík.

Mialatt a hüllő szmókol,
Pad sarkában ég a pók ól,
Keresztesék menekülnek,
Sercegésük rossz a fülnek.

Fut Jenci s a tüzet oltja,
Bőszen fröcsköl vízi-coltja,
Szomszéd padon áznak vének,
S pofont adnak Jencikének.

- „Kölök, nem volt jó e tett ám,
Szétázott a cigarettám!”
- „Ne játsszál, te gaz lelenc, itt!”
S elhajtják a térről Jencit…

„Még szép, hogy elhajtottuk a büdös kölköt! Hát ebben a trágya országban sehol sem lehet már rágyújtani?! Se a buszon, se a villamoson, se a megállóban, se az étteremben, se a munkahelyen, se a templomban, sehol?! Most meg már a nyavalyás játszótéren sem?! Hát hol élünk, gyerekdiktatúrában?!” /Gőz Gyula, nyugdíjas kocsmáros/

„Brühühü… én csak… én csak… jót… brühühü… akartam… én csak… johót… brühühü…” /Joó Jenci, 3.c. osztályos tanuló/

„Micsoda, azok az agg alkeszok megütötték a kisfiamat és kizavarták a játszótérről?! Asszony, azonnal add ide a nagyapád féltve őrzött, fel nem robbant világháborús kézigránátját! Megyek és igazságot osztok!” /Joó Jeromos, főkönyvelő/

„Ejnye-bejnye Joó felebarát úr! Egy keresztény országban a bosszú nem etikus magatartásforma. Önnek vissza kellene vinnie a fiát a játszótérre és odatartania a gyerek másik arcát is, hogy arra is kaphasson egy-két jobbító szándékú pofont, melyekre felnőve majd bölcs hálával fog visszaemlékezni.” /Dr. Tömjéni Malaszt, a Nemzeti Kenet- és Dohánygyár vezérigazgatója és a Népnemzeti Ájtatos Párt országgyűlési képviselője/

„Egy keresztény országban pogromokat hajtanak végre keresztes pókok ellen?! Hálóikat felgyújtják, őket magukat kifüstölik?! Ez már a vég! Halál az idegenszívűekre! Vesszen a Triatlon! Mi? Ja, hogy az Trianon? Mindegy! Ki tudja megkülönböztetni ezeket a Brüsszel környéki kastélyokat?! Abcúg EU! Vissza Ázsiába! Mindent vissza! Mindenki monnyonle!” /vitéz Rozsdáskardossy Rezső, nyugdíjas tömbházmester/

„Hé, a szmókol szót én dobtam be a köztudatba, úgyhogy itt plágium fennforgása van, öcsém! Na, gyorsan küldjed a zsét jogdíjra, különben a haverjaim letépik a fejedet és kiszögelik az Avas lakótelep legmagasabb pontjára!” /Mr. Klausz, a KiMitTube? győztes rappere/

„Sütkéreztem, unatkoztam, rágyújtottam! Közöd?!” /a gyík/

„Ugatsz, te gyík?! Nesze! Most persze lapulsz, mi?! Tyű, amióta leszoktam a dohányzásról, folyton feszült vagyok! Régen azért kergettem ki a gyerekeket a játszótérről, mert zavartak a nyugodt cigizésben, ma meg csak úgy idegességből! Ki nem állhatom ezeket az izgága zajgépeket! Remeg a kezem, mit tehetek, ütnöm kell!” /Tahóvári Tobold, nyugdíjas betanított parkőr és ítéletvégrehajtó/

„Jaj, már megint egy vers! Frady Endre ezúttal egy akár fontosnak is tekinthető témát állít megszokhatatlan dilettantizmusával az őt körülvevő totális érdektelenség középpontjába, és így bagatellizálja el önnön bárgyúságával az elbagatellizálhatatlant. Kár, hogy nem a padon szmókoló gyík írta ezt a verset, úgy érdekesebb lett volna! Anyám szerint a gyíkok nem is tudnak cigarettázni, mert a békákhoz hasonlóan felrobbannak, de ő csak annyiban tudja megkülönböztetni a kétéltűeket a hüllőktől, hogy egyik gusztustalanabb, mint a másik. Akárcsak bármelyik Frady mű.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha az én fiamat valaki megütné a játszótéren, agyonverném a csúszdával.” /Chuck Norris/

2015. május 22., péntek

Márta borza

Bolyai Farkas élete delén... /Bolyai János felvétele/
Nagyot sikolt Márta borza:
„Rám parkolt az Opel Corsa!
Szétkenődtem, mint a fika,
S lett belőlem síkgrafika!”

Borzát keresgéli Márta,
Húga nyugtatgatja: „Árt a
Szívednek, ha sokat aggódsz.
Tök fontos pont a szív, a góc.”

„Igazad van, okos húgom,
Aggodalmat félrerúgom!
Nem oly fontos eme borz ám,
Mint pölö a piros Corsám!”

Eközben a kissé koszlott
Corsa alatt kis borz oszlott,
S hangyák bolyai farkasét-
-vággyal ették a borzhasét.

„A játékos kedvű költő a versben elrejtette egy híres magyar tudós nevét. Ki ő? A helyes megfejtők között csúnya megfejtőket sorsolunk ki, hogy az ellentétek vonzhassák egymást.” /Dr. Csacsi Csabáné Szamári Szomorka, a Füles rejtvényújság szerkesztője/

„Farkas Borztalan, a zűrhajós a Sztárváróból!” /Faék Tokmány, cérnavégnyálazó és a Füles rendszeres rejtvényfejtője/

„A mátrai borzaskát jobban szeretem! A germán Gauss meg egyen borzhasét barna rizzsel és igyon hozzá bajor búzasört az októberfeszten!” /Bolyai Farkas, polihisztor és helyes megfejtés/

„Jaj, apám, milyen társaságba keveredtél?! Csak az a beképzelt Gauss meg ne tudja!” /Bolyai János, matematikus/

„Gauss?! Micsoda?! Itt mindenféle Gaussok vannak jelen?! Biztos megint egy gazdasági bevándorló, aki itt élősködik a keményen dolgozó kisembereken! Hüccs ki! Gausslander Gauss! Állítsák vissza a halálbüntetést!” /Takonyvári Tas, az Idegengyűlöleti Minisztérium szakállamtitkára/

„Az új Opel Corsa frissen fejlesztett automata parkolási szoftvere a fenti bugyuta versben említett gázolásos incidenseknek még a lehetőségét is tökéletesen kizárja. Íme, a tökéletesen biztonságos parkolási rendszer! Wunderbááááá… a lábfejem… áááááár!!!” /Dr. Karl-Heinz Bleifrei, az Opel frissen kirúgott sántikáló fejlesztési főmérnöke/

„Anyám már az első versszak közepénél elájult! Amikor az éppen ügyeletes János kórházban magához térve meglátta a penészes falak tövében mászkáló svábbogarakat, majdnem újra elájult, de csak majdnem! Ezek szerint Frady Endre költészete még a leharcolt közkórházaink állapotánál is pusztítóbb! Nyilvánvaló, hogy az a bűzborz is azért vetette magát az autó alá, hogy ne kelljen tovább szagolnia ezt dilettantizmust kipárologtató dögszaglírát! Én a magam részéről egyébként a borzhasénál vágtam fel az ereimet.” /Puzsér Róbert, nyolc napon túl gyógyuló kritikus/

„ A világot egyre jobban eluraló neogermán technológia minden életformát maga alá gyűrő magakelletésének mindenkit mindenkitől elidegenítő determinizmusa hatja át a spirituális ujjbegyét a világegyetem lelki pulzusán tartó költőmédiumnak a jelen időhalmazával metszett szellemi kiteljesedését, melyben a rusztikus létformák naturalisztikus keveredése a realitást népi szűrbe öltöztető szürrealitássá materializálódik.  Félreérthetetlenül félretehetetlen pszeudo-katartikus a'la carte nihillíra! Garantált besírás!” /Dr. Könnyzacskó Kiara, katarzis kutató/

„Bár a hatodik napon mártafüggetlennek teremtettem a borzokat, de a sátán bekavart nekik, úgyhogy muszáj volt pokollá tennem az életét.” /Chuck Norris/

2015. május 20., szerda

La Liga

CR7-nek komor arca
Jelzi, bajnok lett a Barca,
S döntő gólt a Messi lőtte!
Nem érheted utol őt te
Szegény, lassú, kopasz Pepe!
Legfeljebb, ha elönt epe,
S agyadban szakad át már gát,
Felrúghatod s kapsz egy sárgát.
Zokog sok-sok kapus: „Ej, már!
Megint beköszönt a Neymar!”
Harapásról leszokott a
Suárez és gólpassz-kotta,
Miből játssza ugyanezt a
Dolgot, amit Iniesta.
Sokan hitték azt, hogy avítt
S el kéne már adni Xavit,
De az öreg megmutatta,
Nem olvad el, mint a vatta-
-cukor a katalán strandon,
Ő egy eszpanyóle Gran Don.
Jobb szélen az Alves Dani
Labdát szokott felhordani.
Felnéz, kacsint, ismert e jel,
Bead s Piqué vagy gólt fejel,
Vagy kapufát széjjelcsapat…
Bajnokcsapat, bajnokcsapat!

„Kikérem magamnak, én sose fejelek semmit a kapufára! Na jó, legfeljebb néha a labdát… Mindegy, igyunk! Shakira szívem, hozzál sört! Buli vaaaaan!!!” /Gerard Piqué/

„Magasságos Tervezőm! Ez a CR7 is egy droid, mint R2D2, vagy én? Bejártam a galaxist, de sehol sem hallottam még erről a típusról.” /3CPO, protokoll droid/

„Hát nem csak a kezdőcsapatból szorultam ki, hanem még ebből az amúgy gagyi színvonalú versből is?! Elegem van, eligazolok ebből a hálátlan társaságból és elmegyek abba a jobban teljesítő kis kelet-európai fociszerető, új stadionokban dúskáló országba! Úgyis Fradi drukker vagyok már gyerekkorom óta! Ledesmann nagypapa sokat mesélt nekem a híres Varga–Albert–Groupama belsőhármasról! Ott a helyem!” /Pedro Rodríguez Ledesma, cserecsatár/

„Lehet, hogy sárga lapot kapnék, ha egyszer úgy istenigazából lerúgnám azt a hormonzavaros argentin nikkelbolhát, ő viszont garantáltan fekvőgipszet, höhö! Hala Madrid!” /Pepe, madridi portugál bekk/

„Hal a Madrid, kishal! Mi meg nagyhalak vagyunk! Viva Barca!” /Luis Enrique Martínez Garcia, a Barcelona edzője/

„Nagy az arcod, Enrique! Ilyen játékosizéből bármelyik edző bajnokcsapatot hogyishívjákolna. Persze lehetne még fejlődni! Ha én megtanítanám nekik azt a tolódást, hogy 2-2, 3-3, 4-4 ellen, amit még nem tudnak, és négyes láncban a területet, amire nem is gondoltak, hogy megfogjuk és vissza, ha elveszik és onnan lezárni, meg minden… szóval velem rendesen oda tudnák tenniük magukat!” /Pintér Attila, magyar sikeredző/

„Mi ez a gyógyegér klapancia?! Miért kellett ezt megírni?! Kinek hiányozna, ha nem lenne?! Rettenetesebb ezeket a műspanyol kínrímeket olvasni, mint a tévében nézni, ahogy azok a teledoppingolt génmanipulált hibrid gnómok állandó bírói segítséggel nyeregetik a dögunalmasan labdabirtokolt bundameccseiket! Már anyám se bírja nézni a Barcelonát, amióta meccsek előtt rázárom az ajtót. Remélem, hogy a BL döntőn Chiellini visszaharapja Suárezt és a torinói zebrák feltörlik a gyepet a síró-picsogó szimuláns primadonnákkal! Forza Juve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor eljön a világvége, először a futballstadionokat fogom szétrúgni. Legtöbb melóm Magyarországon lesz, mert ott minden faluban van legalább egy.” /Chuck Norris/

2015. május 18., hétfő

Der Cirkusz

Énrám fényes csóva vetül,
Közben gyenge délnémetül
Épp „Damen und Herren”-ezek,
S tapsra csattannak a kezek.

Megriadván eme zajtól
Oroszlánom gyorsan rajtol,
Nézőtérre beszabadul,
S Herr Frühstück-nek esik vadul.

Körlelátón nagy a pánik,
Oroszlánom oroszlánik,
Azaz tetemeket kreál.
Kemény, mint egy Barca-Real!

Díszpáholyban Frau Merkel,
Úgy áriáz, mint egy Erkel
Főhősnő s bőg: „Achtung! Löwe!”
S szegény Leóm le lett lőve…

„Kikérem magamnak költő úr, hogy a germán kancellárasszony fisztulás fejhangú rikácsolását az én opera főhősnőimnek írt áriákhoz hasonlítsa! Különben is, milyen librettó szöveg lenne az, hogy Achtung Löwe?!” /Erkel Feró/

„Ez a baj veled druszám, hogy nem németül írtál operákat! Akkor sokkal híresebb lehettél volna, és rólad is lenne repülőtér elnevezve!” /Liszt Feró/

„Na mi van, az ősöreg rockerek még a síron túl is oltogatják egymást?! Küldök nekik egy jeeet! Jeeee!!!” /Nagy Feró/

„Hé, maga, jöttment költőcske, ne sértegessen! Én nem áriáztam, hanem a fegyelmezetlenül magas alapzaj miatt emelt hangon hívtam fel a Bundeswehr elit alakulatának figyelmét a gyorsan mozgó célpontra! Én magam is rávetettem volna magam, de megjelent a biztonsági autóm karbantartója és engem karban tartva kicipelt a kocsiig.” /Angela Merkel, kancellárasszony/

„Angéla, hát utolért az a híres szerelőm?” / Sonderschutzausführung, az A8-as páncélozott Audi/

„Az oroszlánt a Bundeswehr elit alakulata sikeresen likvidálta. A kontrollálatlanul mozgó civil tömeg miatt a tűzharcnak voltak ugyan polgári áldozatai is, de nem sokkal többen, mint amennyit a vérengző vadállat tépett szét. Jó nagy cirkusz volt, de miután kénytelenek voltunk szétlőni, most romokban hever.” /Dieter Rückwärts főhadnagy, a Sasszem Kommandó mesterlövésze/

„Skandalum!!! Hogy lehet egy cirkuszi tömeg elé koncként odavetett és pusztán önvédelemből harcoló jószágot ilyen állati ill. emberi kegyetlenséggel lemészárolni?! Ha békén hagyták volna, nyilván hamarosan jóllakott volna és visszament volna a porondra folytatni a mutatványát! Bár már az is borzalmas, hogy az állatok királyát rabságban tartják és mások előtt kell produkálnia magát, mint valami kisiskolásnak a feleléskor! A vadállatjogi ombudsmanhoz fogunk fordulni!” /

„Nem hallottam a kancellárasszony hangját, mert a férjem úgy ordibált, mint a sakál, úgyhogy rá is kellett szólom, hogy attól, hogy egy oroszlán a karjával együtt letépte a fél festőtestét is, még nem kéne feltűnősködni és magunkra irányítani a közfigyelmet! Mindenki minket nézett!” /özv. Frau Frühstück, a Deutsche Bank Bahn Zrt Erkel Expresszének jegykezelője/

„Ugyan már, a Barca-Real ennél sokkal keményebb! Egy cirkuszi oroszlán ott nem élne meg! Elég lenne egyszer fenékbe billentenem és már futna is a Leó messzi!” /Pepe, madridi portugál brutálbekk/

„Ugacc kopasz?! Bebőrözlek oda-vissza!” /Leo Messi, barcelonai argentin cselgép/

„Mi ez a rengeteg öncélú germanizmus?! Mi ez a fogatlan oroszlánszagú vérmassza böffenet?! Az alkotó most közölni akart valamit, vagy csak a beleit bántották a böjti szelek?! Anyám szerint ki kellene szellőztetni, de letorkoltam, nehogy a huzat újabb Frady förtelmeket fújjon be az ablakon! Ha ilyeneket kéne anyámnak felolvasnom, esküszöm, hogy inkább bedugnám a nyelvemet az iratmegsemmisítőbe… áááá… lettenetesz…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nekem ugrott egy harcias hím oroszlán, de szilánkosra tört az arca a haskockáimon.” /Chuck Norris/

2015. május 14., csütörtök

Menzadal

Tátott szájakon kikukkant a róka... /Mozilla Firefox felvétele/
Suliban a kaja felé
Kígyóznak a sorok,
Táp kerül a tömeg elé
S telik a sok torok.

Menza körül ebéd táján
Elhalkul a móka,
Jó pár gyerek tátott száján
Kikukkant a róka.

  refr.:
  Millió, millió, millió róka száll,
  Répaszín takaró tavaszi út porán...
  Millió, millió, millió róka száll,
  Heverő gyerekek sulinak udvarán...

Délután a menza körül
Dőlnek vállak vállnak,
Gyomorrontva nincs, ki örül,
S róka komák szállnak…

  refr.:
  Millió, millió, millió róka száll,
  Répaszín takaró tavaszi út porán…
  Millió, millió, millió róka száll,
  Heverő gyerekek sulinak udvarán…

„Tisztelt Igazgató úr! Gyermekem, Haspók Huba 4.c. osztályos tanuló, két nappal a sajnálatos események után még mindig halványzöld! Elmondása szerint az aznapi ebédje a benne úszkáló zöld bogyómászó poloskák nélkül is ehetetlen lett volna, mert szürkés lila volt és szippantós kocsi illatú. Állítólag a konyhások gázálarcban és gumikesztyűben osztották az adagokat! Kérem a felelősök haladéktalan és elrettentő szigorú megbüntetését!” /Dr. Haspók Henrikné Ajtonyi Anorexia, OKJ képzett dietetikus/

„Tisztelt Anyuka! Megértem a felháborodását és jogos bosszúvágyát, de meg van kötve a kezünk. Nemzeti főhatóságunk, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által étkeztetésre megszabott pénzkeretünk nem teszi lehetővé a szintén felülről kijelölt ebédbeszállítónk, a Dögkút Patkányirtási és Közétkeztetési kft lecserélését. Természetesen panasszal fogunk fordulni a KLIK süket fülei felé, de ezen kívül csak egyet tehetünk, könyöröghetünk a Mindenhatóhoz néhány jó helyen elhelyezett mennykőcsapásért! Maradok kiváló tisztelettel!” /Dr. Csodaváró Csaba, iskolaigazgató/

„Alávaló rágalom, hogy a mi ételeink ehetetlenek! Amikor a maradékot – ami érdekes módon gyakran több mint a kiszállított mennyiség – elszállítjuk a polgármester úr sertéshizlaldájába, az állatok kétharmadának sosincs tőle semmi baja. Aki ezt kétségbe vonja, az nemzetáruló és arról lepereljük tiltott önkényuralmi jelkép mintájú alsógatyáját is!” /Mutyi Milán, a Dögkút Patkányirtási és Közétkeztetési kft főtanácsadója/

„Végre! Ezzel a brutális rókamámorral Frady Endre véletlenül nem egy banális témát tapos agyon, hanem kivételesen egy hasznos közéleti problémához nyúl! Persze üröm az örömben, hogy mindezt olyan ordenáré tehetségtelenséggel és gyomorforgató naturalizmussal teszi, hogy ha anyám nem rántja a tátott szám elé a celebmintás hányózacskómat, akkor most födémmel együtt vihetném a nappali feltéphetetlen padlószőnyegét a patyolatba répaszínteleníteni! Kettő pont! Na jó, csak másfél!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban egyszer nekünk is adtak romlott kaját a suliban, de amikor látták, hogy inkább a puszta kezemmel félbeszakított szakácsot ettem meg, onnantól nekem csak 5 Michelin-csillagos étteremből hozattak ebédet.” /Chuck Norris/

„Ez az izzadt zokniízű dalszöveg engem az azóta oszlásnak indult Okádó Mikádó együttes Hasbavágó Nemzethaláltánc c. számára emlékeztet, az volt ilyen egysíkúan kőbunkó! Éljen a rókaszagú gatyarock! Jeeee!!!” Nagy Feró, a nemzet csótánya/

2015. május 13., szerda

Homokóra

Szeretném a homokórát
felgyorsítani, mi szór át
homokdózist hétszer annyit,
s Mennybe utat gyorsabban nyit!

Ez a vágy ez igen lelki,
dicséretet érdemel ki,
ám, ahogy gyanítgattam is,
lehetséges, hogy csak hamis.

Ki tudhatna biztosabbat?
Mormonkannások, vagy Sabbath
hívők, netán muzulmánok?
Töprengésre időt szánok...

„Ego sum via verita-
-s et vita.”
* így nincs több vita.
Aki ezt mondta, a Krisztus,
úgyhogy boldog, aki hisz! TUS!!!


*”Én vagyok az út, az igazság és az élet”

„Jaj, már megint mi ez a vallásos maszlag?! Anyám szerint nagyot üssek a számra és rettenetesen szégyelljem magam, de hát ő... hűha, nagyon mérgesen néz! Állítólag ezt én is elörököltem tőle... Igen mama, előveszem a Bibliát! Na, megállj Frady Endre, ezt még megkeserülöd!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A költő szerint már eljött a Messiás és lesz majd egy második eljövetele is. Szerintünk is el fog jönni, de az az első eljövetel lesz. A lényegben egyetértünk, nem? Hát érdemes sorszámokon vitatkozni?” /Mannai Mózes, manasséfalvi főrabbi/

„Mohamed szerint Jézus is egy volt a próféták közül, ám ő abban volt különleges, hogy sokak szerint piros betűvel szedve beszélt, ami nagy csoda. Allah nagy!” /Izmael Abram Juszuf, muzulmán teológus/

„Vessük el az Atya-Fiú-Szentlélek hármasban való kételyeinket és rögvest egyet fogunk érteni szinte mindenben! Ahogy Endrusz Fradyusz, híres ókeresztény mártír matematikus egyenlete levezeté vala:
Háromság – Kétség = Egység. Hozsanna!” /I. Ferenc pápa/

„A mű a spirituális csúcsra jutni vágyó boldog lelki szegény boldogtalan, ám reménykedő útkeresésének metaforikus kvintesszenciája és csimborasszója is mintegy. A kvázi tétovaság mélyén a lignitszilárd meggyőződések tőzegtalaján kivirágzó tiszavirágok az elillanó földi lét párájával vonják be a szellemi látóhatár pszeudo-horizontját. A vers végén felharsanó sokjelentésű tus szó azt sejteti, hogy az élet súlya által két vállra fektetett költő sírban lévő fél lábát fekete tintával összekent puskaaggyal ütlegelő értetlen közöny a jól végzett munka örömével lezuhanyozik, majd húzat magának egy pohárköszöntő dallamot és beleugrik a nagybőgőbe. Zokogj világ! Feltámadunk!” /Lignit Szilárd, középiskolai magyartanár és maszek sírásó/

„Ha már megunom a földi létet, én is felugrok majd a Mennybe. Remélem, hogy Szent Péter nyitva tartja a kaput, nehogy véletlenül beszakítsam keretestől!” /Chuck Norris/

2015. május 8., péntek

Agglegény

Mikor mosok, mezszín tisztul,
Ami nem is csoda, hisz’ túl-
-adag’lom a mosószeret.
Mosószergyár ezér’ szeret.

Fehér ruha, tarka ruha
Egybe százhúsz fokon... Húha,
Minden cuccom színe egyen!
Mit tegyek, hogy ne így legyen?

Mossak hideg vízben olcsón?
Nem jön ki ingből, mi gyolcs, ón-
-folt, csak bádogolló mentén…
Lyuk legyen a lószőrmentén?

Nősüljek meg? Akkor arám
Biztos nagyon jól mosna rám…
Ám akarna nyilván babát…
Ér ennyit pár tiszta kabát?!

„Jaj, drága Lajosom, ha megígérem, hogy nem akarok gyereket, akkor moshatok rád? Akkor oltárhoz vezetsz, ugye? Garantálom, hogy végre egyszer lesz rajtad egy tisztességes fehér ing!” /Petrezselyem Piroska, hajadon mosónő/

„Vigyázz Lajos haver, ne hallgass a szépen szóló szirénhangokra! Nehogy igába hajtsd a fejed! Inkább legyél fakó és büdös, mint rabszolga! Ahogy a félig kibelezett William Wallace kiáltotta rettenthetetlenül a kínpadon: Szabadsáááááág… grrhrrrhhh…” /Tömb Tivác, hóhér és tízgyermekes családapa/

„Tisztelt Lejtmeneti Lajos úr! Örömmel értesítjük, hogy idén Ön nyerte a Nemzeti Mosó- és Patkányirtószer Gyár Legtöbbet Vásárló Magánszemélye díjat, melyet a folyó hó tizenharmadikai Habzó Nap alkalmából tartott gálaesten adunk át. Kérjük, hogy a díjazási ceremónia kezelési költségeként hozzon magával tízezer forintot, mely összegben a korlátlan ropi fogyasztás is benne foglaltatik!” /Makacsfolthy Menyhért, a mosószergyár marketing menedzsere/

„Sokan kiröhögnek, hogy hogyan kerülhet ónfolt a gyolcsingemre és a lószőrmentémre, de hát ha egy bádogosnak szőrén kell megülnie a viharban nekivadult nyeregtetőt, akkor időnként oda-oda csöppen a hacukájára a matéria. Főleg, ha előző este az ember kriglihosszal megnyerte a kerületi iszodában a Sörhányó Sebő Emlékversenyt!” /Lejtmeneti Lajos, egyedülálló bádogos és a Sörmann Tank cím birtokosa/

„Hát ezért fogy a nemzet! Egy igazi férfiembernek nem az önző magányt kellene választania, hanem az őssy  keresztény/keresztyén kultúrkörből fakadó házasságot, mely bő gyermekáldásával biztosítja a hon kellő népsűrűségét és az agyatlan... öööö... illetve elkötelezett szavazótábor biztosítását! Nők, maradjatok otthon a fakanál mellett és szüljetek, szüljetek, szüljetek!” /Dr. Ájtatos Manó, zugügyvéd és országgyűléssy képviselő/

„A házasság egy súlyos kötelék, úgyhogy én a magam részéről mindenkit óvok tőle. Azért tudom ilyen pontosan, mert rólam nevezték el. Kötelék vagyok, Kötelék Jakab.” /Kötelék Jakab alias James Bond/

„Jaj, Lajos, egy ilyen keményen dolgozó kisember, mint te, nem vetheti bele magát puszta önérdekből egy ilyen ásó-kapa-nagyharangos izébe! Legyen eszed, nélküled üres lenne a romkocsma!” /Batu Kenéz, tatárbifsztek árus agglegény és megvadult szingli hordavezér/

„Mi ez az agyatlanul összebádogollózott szellemi disznótáp?! Anyámmal kimosatom ezt a sötét klapanciát a házilag készített mosószerével, ami kihozza belőle a makacs szennyeződéseket, azaz a Frady Endre által odahányt szavakat, és az így kapott tiszta lapon Tabula Rasa indiai költővel íratok valami rendes verset. Bár nem tudok hindiül, de azért gyanítom, hogy még így is több értelme lesz számomra ennek az új, बैचलर című műnek, mint az eredetinek volt. Anyámnak erről jutott eszébe, hogy milyen szép ember is az a Hindiana Jones, de erre most nincs erőm reflektálni…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én sosem mosok, egyszerűen csak kirúgom a ruháimból a vérfoltokat és az egyéb makacs szennyeződéseket.” /Chuck Norris/

2015. május 5., kedd

Honfoglalás

Ősmagyar hátranyilazás /piréz paparazzi felvétele/
Ráróm hátán foszló nyereg
Alól puhított hús pereg,
S eme sörénytelen tar ló
Lába nyomán döng a tarló.

Üldöz két kun s három avar,
Jobból öt besenyő kavar,
Balról vágtat kilenc piréz,
Csillog rajtuk ünnepi réz.

Lassan bekerítenének,
Zeng belőlük harci ének,
Számon a szó mégsem a zok,
Közéjük jól benyilazok.

Nyilam minden ellent legyűr,
Fejük helyén tátong egy űr,
Kifut mindük alól a ló,
Én győztem, a honfoglaló!

„Ezek a ravasz magyarok folyton hátrafelé nyilaztak! Mire rájöttünk, hogy mi viszont előre nyilazva állandóan fejbe lőjük a saját lovainkat, már el is foglalták az egész Kárpát medencét! Úgy kell nekik! Ők most keményen dolgozó kisemberekként éppen valakinél jobban teljesítenek a trianoni kismedencéjükben, míg mi élvezzük a nyugatnémet nyugdíjunkat! De jó, hogy az indián nyarunkat nem egy stadionépítő közmunkatáborban kell leélnünk! Nyugati nyugdíj jobban tejel!” /Karl-Heinz Lebensmittel, lódoktor és valódi Kárpát medencei őslakos/

„Bár mi csak kitalált népcsoport vagyunk, természetesen folyamatosan élősködünk és az összeesküvés elméletek igazolásaként a komcsi dakotákkal, meg a cionista imperialistákkal együtt ennek a stöpszli 93 ezer négyzetkilométernek az elfoglalásán és tönkretételén munkálkodunk.” /Dr. Pirézzy Pslöfénc, bankár és főpiréz/

„Már megint ez a Habsburgsággal átitatott nyugatbérenc álősmagyar liberálbolsevik történelemhamísítás, ami barbárokként állít be minket, szittya-hun ősmagyarokat! Mi szőrén ültük meg a lovainkat, a nyereg csak gyerekülésként szolgált és nem húst tartottunk alatta, hanem az Attila-féle hőkövető lézernyilaink utántöltő akkumulátorait! Honfoglalás sem volt, mert amikor a világűrből megérkeztünk, hogy civilizáljuk a majmoknak ezt a bolygóját, eleve itt értünk Földet a dobogókői szívcsakránál! Ria, ria, Hungária!!!” /Baskír Bösönc, gyulatáltos és lézerfegyverkovács/

„Nemzeti nagylétünk méltó lírai mementója eme mű, melyben a költő önmagát a honfoglaló őshős archetípusaként aposztrofálva heroikus küzdelmet folytat a téridő különböző pontjain harcoló valós és fiktív ellenségekkel, majd a fájdalmait az őshun leleményességgel palástolva igazi honderűt sugárzó vérfürdőt rendez Attilának, Isten Lézerkardjának nevében és eszmei segedelmével. A győzelem hevében kiáltsuk együtt a költővel az ősi szittya csasztuskát: Szellő ringat búzát, árpát, Legjobb medence a Kártpát!” /Árvalányhajassy Ányosné, Hőssy Heroika, az Árpád-házi Szent Jobb Gimnázium harci ének- és ősmagyartanára/

„MI EZ?! Mi ez a nyereg alatt puhított agyú költőből előfröccsenő versmócsing?! Mi ez a rühös dohszaggal átitatott líraszaftos tócsamaradvány?! Bárgyúbbnál bárgyúbb rímek verik agyon az amúgy is egy szürke ló fantáziatlanságával odahányt képi világot! Anyám szerint ettől még szép lehet a pirézek csillogó ünnepi rézöltözete, de hát nem véletlenül nem volt neki még soha önálló képzőművészeti kiállítása a Műcsarnokban! Ez a borzalom végül mindenkit maga alá gyűr és egy tátongó űrt hagy az ártatlan olvasók agya helyén! Veszélyességi pótlékot kérek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én is ősmagyar származású vagyok, de abban a szűk medencében minden pörgőrúgásommal leromboltam egy-egy hegyláncot, úgyhogy a síelők érdekében inkább kivándoroltam Texasba. Azóta rengeteg amerikai gengszterfej helyén tátongó űrt láttam már a lábam nyomán. Szeretem a magyarokat, csak Frady Endre ne jöjjön ide hont foglalni, mert akkor nem állok jót magamért!” /Chuck Norris/

2015. május 2., szombat

József és a fáraó álma

(I. Mózes 41 alapján)

Hű olvasóm, legyél készen,
Főhősöm ma József lészen,
S sztorim, amely róla szóló,
Messze haladt már, mint jó ló:

József börtöncellában áll,
Sorsa -istelenül banál-,
Elítélték ártatlanul,
S életbölcsességet tanul.

Fáraó eközben álmod,
Szája szörcsög a’la nyál-mód,
S vadul bugyborog e nyál ma,
Olyan izgalmas az álma:

Hét bő kalászt hét slank eszik,
Kiszárad alattuk a szik,
S ugyanez megy tehenekkel…
„Ó, jaj, ezt fejteni meg kell!”

József –atársa, az ex-cell-,
Ki nem precíz, mint az Excel,
Fejéhez kap: „Jut eszembe
Álomfejtő! Ott ült szembe’!”

Fáraó küldöttet meneszt,
Főhősünk meghallja e neszt,
Megborotválkozik uccu,
S öltöz-pakol, kevés cuccú.

Álmot hallva így fejt Joci:
„Hét bő év jön s tele poci,
Osztán lesz hét szűk esztendő,
S kiürül az összes bendő.

Neveztess ki éppen ezért
Fáraó, egy táphadvezért,
Aki stadionok helyett
Bő termésnek épít helyet!”

„Jóskám, te légy ama nagyúr,
Benned az Úr nagyagyra gyúr!
Felelősség engem má’ nyom,
Legyen tiéd fele lányom!”

József mindenhová rakat
Bazi búzaraktárakat,
S hét évig be mindent tárol,
Nem csak holnapra él máról.   

Midőn kezdődik a hét szűk,
-séglet lesz a búza, létszük-,
S úgy élik túl e szűk hetet,
József minden népet etet.

Híre terjed távol s messzi,
Népszerűbb, mint máma Messi,
S életszínvonalt is emel…
Ezt majd máskor mesélem el!

„ Mi ez a zsigernyaggató  turharettenet?! Hála a magasságos YHVH-nak, hogy ez az óborzalom nem most folytatódik tovább! Már így is tizenkét versszakkal volt hosszabb a kelleténél! Nem lehetett volna előrébb hozni a tízcsapásból legalább azt az egyet, amikor a költőre leszáll a teljes sötétség. Anyám szerint pont ez történt, de hát ő már keveri a szegyet a faggyal. Ó, Uram, nem tudnál egy jelet küldeni, hogy Frady Endrét gyíkká változtatnád úgy, hogy ne múljon el?! Utána meg küldd el jóval a nyúlon túl!” /Puzsér Róber, kritikus/

„Ártatlan vagyok! Kikérem magamnak, hogy ez a Frady Endre állandóan rám hivatkozik! Nekem alibim van, én csak négyszáz évvel később születtem! Az egészet pedig sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánom! Hagyjanak békén a paparazzik és ne álcázzák magukat csipkebokornak, mert az olyan égő!” /I. Mózes, próféta/

„Nem tudom, mit vagytok úgy oda miattunk?! Ebben a folyamatosan szétlopott országotokban ezer éve, Felnégyelős Álszent Pista óta, folyton mi jövünk saját magunk után, ti pedig mindig beveszitek a 'majd a gyermekeiteknek jobb lesz' maszlagot. Bambaország jobban teljesít, hehe!” /hét szűk esztendő/

„A költő úr bibliai versei hatására kezdtem el olvasni a Szentírást és elmondhatom, hogy a dolog nem volt hiábavaló. Az életem meglepő fordulatokat vett és talán nem véletlen, hogy azzá lettem, aki vagyok. Általam mára a Vatikán is Ferenc várossá vált.  Hajrá Frady!” /I. Ferenc pápa/

„Öregkori szenilitásomban még a debil fáraót is megáldottam, de azt a költőt, aki ennyi hülyeséget ír a kedvenc fiamról, csak megátkozni tudom: Frady Endre, a nyál kössön meg a szádban és a ló lambadázzon a füled tövén, te körülmetéletlen és tisztátalan gyökérsertés!” /Jákob alias Izrael, József édesapja/

„Elnézést, hogy ennyi félresikerült reakciót váltottam ki ezekből a szerencsétlen egzisztenciákból!” /Frady Endre/

2015. április 29., szerda

A jel

Jel jelent meg szobám falán!
Túl sok volt óbor talán,
Vagy egy felsőbb erő üzen?
Szüljek hármasikret szűzen?

E jel nekem miért jelel?
Menjek? Hova? Le-Ki? Fel-El?
Mi vár engem, nyugat, kelet?
Hol hirdessem ki a jelet?

Mondjak bármi messiásit
Bűnös népnek, ki csak ásít?
Hoz-e vajon hasznot e jel,
Magyarország jobban tejel?

Hallgat majd rám férfi meg nő?
Hű, a falon a jel megnő,
S teljesedik, mint a zen ész…
Jaj, most látom, ez csak penész!

„Hé, itt plágium zajlik! Szervezkedik a bosszú népe! Én vagyok a jel, Frady Endrét meg egye meg a penész és eméssze el a nemzeti sámántűz! Közbűntánc!” /Ákos, nemzeti pop-ikon/

„Ha a jövőben jeleket tapasztal, használjon Hanno penészölőt! A falra hányt óborsót is leviszi! Bevált márka, már a kőkorszaki szakik is ezzel penésztelenítettek!” /Hanno Barbara, szakipari penészölőnő/

„Ez színtiszta UFO jelenség! Szerintem még a felső szférák is rezegtek! Egyszer nekem is volt ilyen élményem, amikor elragadtak az égi lények és utána én is a saját belső éntudatom répaszínű tócsájában ébredtem. Azóta is a kör közepén hányok…” /Pataky Attila, nemzeti rock-ikon/

„ Szent népnemzeti rettenet, már megint egy újabb szűznemzéssel idepottyant sámánegójú Ákos epigon! Az ilyenek műversek helyett miért nem sün hármasikret szülnek?! Anyám szerint az még császármetszéssel is fájdalmas, de szerintem semmi sem fájhat jobban, mint az ilyen bugyuta küldetéstudatos  klapanciák agyfacsaró aknamunkája! Ó, bárcsak lenne egy olyan dolog, amiben Frady Endre osztozik Giordano Bruno-val, Szervét Mihállyal és Jeanne d'Arc-kal! Egy igazi költővel szólva: Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének az emberek.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„ Robikám, druszám, j ó dolog is az a máglyarakás! Nálunk kedden az volt a menü Jókai bablevessel, és többen voltak a népek, mint kétharmad Ákos koncerten!” /BigRobi, a Kisbig főséfje/

„Végezetül Ákos vitéz, hogy jóllakjál, mákos pitézz!” /Alma együttes/

„Ó, mekkora spirituális sámánlíra! A szellem szakrális útkeresése és a halogatásba belepenészedő tohonya test antagonisztikus ellentmondása olyan magasságokba korbácsolja a reménytelenül túlhevült katarzisvárást, aminek a vége nem lehet más, csak a poshadt penészgombás lelki pöcegödörbe emésztő tűz. Kába kóbor kutyából nem lesz ába óbor utya! A mélylírai i-re a pontot a pontatlan jel előtti pontos jé teszi fel. Ebből a műből bestseller szag árad!” /Zsiger Zsálya, a Megvető kiadó fülszövegírója/

„Magyarország tényleg jól tejel! De ezt a költő honnan tudja, talán ő is rajta van a kifizetési listán? Megyek és megnézem a Népesség Nyilvántartó Hivatalban! Ha nem adnak adatot, lerúgom a fejüket!” /H. Árpád, keményen tanácsadó kisember/

„Ki akarja lerúgni a keményen dolgozó kishivatalnokok fejét?! Csak nem ez a stöpszli ősmagyar H.Á.?! HÁHÁHÁ!!! Hát megfojtom a szemöldökömmel, háháháháhá!!!” /Chuck Norris/