Pisztolyrántós blődli

Őrmesterné pisztolyt rántott
Családjának vacsorára.
Véletlen’ átlőtt egy fánkot,
S eltörött a szomszéd gyára.

Mikroba Gyár, szanaszét szer,
Elgurult a sok mikroba…
Rím: Senki sem léphet kétszer
Ugyanabba a golyóba!

(Költő, hogyha téma van, ír,
Ha meg nincs, hát költ magának.
Így lett e pisztolyos panír:
Pistol diem! - Lőj a mának!)

„Jaj, megsebesültem! Minden tiszta lekvár! Azt hiszem, meghalok...” /az átlőtt fánk/

„Ezzel az erővel akár fel is foghattad volna a lövést, te idióta lekváros mutáns tésztaféle! Most mi isszuk a levedet!” /egy elgurult mikroba/

„Miért is költöztem el Mézgáéek mellől?! Ezek a Csávás őrmesterék még náluk is nagyobb bajkeverők! A múltkor a frizsiderben felejtett zoknimat robbantották fel, most meg a mikroba gyáramat lőtték szét! Ha ez így megy tovább, kénytelen leszek politikai menedékjogot kérni valamelyik nálunk is jobban teljesítő balkáni banánköztársaságban. De melyikben? Hja, kérem, a bőség zavara!” /Máris Ottokár, a szomszéd/

„Ne nyivákoljon, Máris szomszéd, mert rögvest bevitetem a kapitányságra és ott olyan menedékjogot kap, hogy a fal adja a másikat! Nem elég baj nekem, hogy a nejem bepanírozta és kirántotta a szolgálati pisztolyomat, még maga is kavar?! Nehogy kiderítsem magáról, hogy maga eredetileg Marish ben Somsed migráns, aki elvette a hazai mikroba-régészek munkáját! Hamar jön ám a TEK, s lesz nagy pofon matek!” /Csávás Kálmán, őrmester/

HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, NEM LŐHETED SZÉT A MIKROBA GYÁRAINKAT! Nemzeti Inzultáció /nagy kék plakát/

„Micsoda költő, mekkora líra?! Nincs témája és ennek ellenére a semmiből is létrehozza a mindenséget! Teremtő költőisten, aki a kutyagumival kevert lócitromos tehénlepényből is váratlanul várat emel, méghozzá nem vontatott vonakodással, hiszen a vonat nem vár! Keresztrímek, mélység, magasság, szélesség, hosszúság! A semmitmondás csimborasszója, a nihil netovábbja! Heurisztikus hovátehetetlenség!” /Netovább Nihilné Jajvörös Jolán, középiskolai magyartanár és nyári balatoni büfé-hekker/

„Szétlőtt mikroba gyár?! Legyilkolt fánk?! Panírozott pisztoly?! Mi jöhet még, sajttal szórt rendőr és marinírozott amőba szegy?! Költő úr, maga ön- és közveszélyes egysejtű! NEM ENG.!!!” /Totyaki Taploncz, főcenzor és elmegyógyintézeti éjjeliőr/

„Ha egy idegen civilizáció ügynöke elolvasná ezt a vérlázító óborzalmat, nem hinné, hogy a legfejlettebb földi faj egyik tagja írta. Pedig Frady Endre az emberiség legnagyobb részének véleménye ellenére is homo sapiens, ám az ő ősei pár millió évvel tovább maradtak fenn a fán és csak nemrég értek földet, de akkor sem másztak, hanem estek. Fejre. Anyámnak meg is tiltottam, hogy fák alatt álldogáljon, nehogy véletlenül rázuhanjon valami visszamaradott hónaljvakaró Frady rokon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer az én fánkomat is átlőtték, amikor ettem, de a fogamról visszapattanó dum-dum golyó a fánkon újra áthatolva végzett a támadómmal. Nekem csak a szemöldököm lett lekváros, szegény fánkom viszont kétszer is belelépett ugyanabba a golyóba!” /Chuck Norris/

Lusta tetű

(laposka dalocska)

Nemzeti Tetű Gyár selejtet ontó futószalagja /NASA felvétele/

Tetű horkol, reng a tetv-ágy.
Nincsen benne túl sok tettvágy,
Régóta semmit sem tett-vett.
Ki látott ily henye tetvet?!

Lapostetű lustán lapít,
Nem szorozza d-vel a π-t,
Mégis kör a kerülete.
„Ne hízz, hanem fogyjál le te!”

„Nem fogyok én, inkább hízok,
Erre van legalább tíz ok:
Sok szundizás mellett napi
Tíz nagy adag vérbepapi.”

refr.:
  Szóljál minden egyes haverodnak,
  Laza  lapostetvek lustálkodnak,
  Lássák csak meg ők is, meg még bárki,
  Mily selejtet ont a Tetű Gyár ki!

„Szúrjuk fel, döfd által te tű!”
Ezt hallva a renyhe tetű
Ugrana, de húzza teste,
S hősi halott lesz a beste.

refr.:
  Szóljál minden egyes haverodnak,
  Laza lapostetvek lustálkodnak,
  Lássák csak meg ők is, meg még bárki,
  Mily selejtet ont a Tetű Gyár ki!

A Nemzeti Tetű Gyár ki!
Hősi halott tetű márki!

Ezt hallva a renyhe tetű
Ugrana, de húzza teste,
Ráborul az örök este
S hősi halott lesz a beste.

Hősi halott tetű márki!
Vitéz Lapostetvi Tetű márki!
Ó, jeeeee!!!


* * * * * * * * * *

„ Frady haver, nagyon köszönjük a testre szabott dalszöveget! Rittyentünk  is hozzá valami vérgőzös zenét és jövőre meglesz az Eurovíziós Dalfesztivál első helye és a Grammy díj is! Vágod taplókám?” /Lapostetű Leopold, a Vérbepapi együttes frontembere/

„Kikérem magamnak, hogy a vérzivataros évszázadok patinájával bevont nemesi nevem egy ilyen hevenyészett semmirekellés zárósora legyen! Ez vért kíván! Elégtételt követelek! Költő úr, nevezze meg a segédeit! /vitéz Lapostetvi Tetű Tas márki, kutyabőr- és közokirat-hamisító/

„ Tisztelt Lapostetvi Tetű Tas vitéz úr! Nekem  nem telik segédekre, én magam költök. /Frady Endre, költőgigász/

„ Szerénytelen szakvéleményem szerint a d-szer π valóban a kör kerülete (ahol d a kör átmérője), úgyhogy a mű matematikailag helytáll. A többi szempont pedig irreleváns, tehát zérushoz konvergáló fontosságú. Aki ezt nem érti, az halmazatilag hátrányosan determinált és a deriváltja optimális esetben is alulról konvergál a nullához. Hol a zoknim és miért horkol annyi lapostetű a szemöldökömben?” /Dr. Köbgyök Kenéz, önmaga mindennapi ellátására képtelen matematika professzor/

„A kihalás szélére sodródott és éppen ezért védett lapostetvek tűre való felszúrása kegyetlen állatkínzás és mint ilyen tíz évig terjedhető szabadságvesztést vonhat maga után! Az állatvilág jogos önvédelme nevében követeljük az aljas szándékból elkövetett költést elkövető költő haladéktalan pellengérre állítását és szemöldökének lapostetvekkel történő benépesítését!” /Sötétzöld Samuné Sörte Sarolta, állat- és növényvédő szerdíler/

„A mű az önmagáéért beszélés és az antagonisztikus sőt irreverzibilis önellentmondás Prokrusztész ágyába fektetett antiszínű tézis. A tiszta rímek kierőszakolásának fájdalma a determinált világnézet kvadratikus szingularitásának kvintesszenciális apoteózisa. Góg és Magóg, Stan és Pan, Lolka és Bolka, Kocsis és Czibor, Antonius és Kleopátra, Gyurcsány és Orbán, Jin és Jang, mind-mind e dualitás leképezése és mintegy meghaladása. Orbitálisan, ám katartikusan gusztustalan fájdalomlíra! Rusztikus reszketés! Holnapra mindenki kívülről megtanulja! Kikérdezem!” /Izom Igorné Szende Szatíra, középiskolai magyar és testnevelés tanár/

„Inkább költözöm anyámmal egy hermetikusan elzárt búvárharang csendjébe, minthogy ennek a  gyomorforgató és elmefingató dalnak akár egyetlen foszlányát is meghallgassam! Félek, hogy tízmillió hasonlóan gondolkodó és cselekvő honfitársam víz alatti térfogata hatására a világtengerek szintje annyira megemelkedik, hogy Hollandiában csak a 2,5 m magas kosárlabdázók maradnak életben. Anyám szerint nem is baj, mert a hollandok úgyis mind idegenszívű füvező gyémántkereskedők, de azóta már letiltottam a gépéről a kurucinfót. Tetű Gyár kikapcs! Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az Úr megteremtette a hegyestetűt, de én véletlenül rátámaszkodtam a szemgolyómmal. Hát így keletkezett a lapostetű.” /Chuck Norris/

Sorsvonatka

A kis sorsvonatka keservesen sírt, amikor az általa megbízott családfakutatótól megtudta, hogy mégsem a híres vasutas pókember, Sors von Atka leszármazottja, hanem csak egy közönséges fátumkerekű gőzmozdony. Pedig Sors von Atkára nem csak ősként, de példaképként is tekintett. Rendszeresen szavalta például a többszörös irodalmi Nobel-díjas Frady Endre híres kétsorosát:

                           „Sors von Atka lába ízelt,
                           Simán lehagy minden Dieselt.”

És most kiderült, hogy a névrokonságon kívül semmi közük sincs egymáshoz. Nagyon szerencsétlennek és méltatlanul múltatlannak érezte magát.
- Akinek ellopták a múltját, annak jövője sem lehet! – pöfögte – Elegem van a rám érvényes „Nem nyert!” feliratú sorsjegyekből! Na, majd fordítok én a sorsomon! – bőgte és rátolatott a fejállomás sorsfordítókorongjára.
- Máris megpörgetlek! – ugrott elő a ridiküljéből Jakupcsek Gabriella és kecsesen megcsavarintotta a sorsfordítókorongot. A sorsvonatka orra egy ösvény irányában állt meg.
- Sors csapás – olvasta fel a táblát és segélykérően körbenézett.
- Jól van, apukám, nyertél egy új pörgetést! Rögvest nekiveselkedem! – kiáltotta pökhendin a sármos bájgúnárbőr zakót viselő Csiszár Jenő és ő is nekiveselkedett. A sorsvonatka pár pördülés után megállt a Nihil feliratnál.
- Inkább egy szem Benny Hill, semmint így szembe nihil! – jajdult fel Sors von Atka szerencsétlen csak-névrokona - Nincs valaki más, aki megpörgetne?!
- Nem pörög a paraszt, ha nem fújja a forgószél! – robbant be a fejállomásra a támogatta Gizella nevű hurrikán és úgy megforgatta a sorsfordítókorongot, hogy a sorsvonatka vadul hánykolódni kezdett. A szédüléstől elsárgult arcával egy okádó mikádóra emlékeztetett. A megálláskor a szeme elé kerülő Armageddon tábla láttán elsírta magát.
- Sehe… gihít… séhég! – hüppögte és már éppen készült elővenni a kínai gyártmányú harakiriző kardját, amikor a fejállomásépületet félrerúgva megjelent a „Magyarország, szeretlek!” mintás izompólót viselő Chuck Norris.
- Sose félj, amíg engem látsz! – mondta és egy mozdulattal úgy megpörgette a sorsfordítókorongot, hogy a gigantikus centrifugális erő hatására egy szempillantás alatt sorsvonat molekulák száguldottak keresztül-kasul a világűrön.
- Most már nem látsz, úgyhogy félhetnél, de neked már mindegy! – kacsintott Chuck Norris és hagyta, hogy a Duna jegén 4/3-os többséggel királlyá válasszák. Vezetésével és a Sor’s Alapítvány támogatásával az ország felvirágzott. Szárazföldi csapataink előbb Eurázsiát foglalták el, majd miután Chuck Norris magunk mellé húzta őket, az összes többi kontinenst is, és végül Nagymagyar Chuckisztán néven megalakult az egységes Földállam. Ellenfél híján sikerült végre kijutnunk egy hazai rendezésű futball világbajnokságra, ahol azonban más csapatok hiánya ellenére sem tudtunk továbbjutni a csoportunkból… Erre kitört a népfelkelésbe torkolló ellenforradalom, melynek főkolomposait Chuckisztán királya a sorsfordítókorongon megpörgetve elemi részecskeesőként szórta szét a világűrben…

- Oh, das ist ein Katzenjammer! Nem kellett volna meginnom egy egész üveg pókpálinkát! Megint mekkora hülyeséget álmodtam tőle! Valami jövőbeni magyar mozdony egybeírta a nevemet és azon görcsölt, hogy nem vagyunk rokonok. Schöne ungarische Wirtschaft! – ébredt zúgó fejjel Sors von Atka és ízelt lábaival feldarabolt s megevett egy már előző este behálózott Dieselt. Jóllakottan dőlt hátra és vidáman dudorászott.
- Elégedett vagyok a sorsommal! – dalolta D-dúrban, majd könnyedén lepöckölt a Frady Endre mintás pólójáról egy a világűrből a nyitott ablakon keresztül beröppenő sorsvonatka molekulát. Más dolga nem lévén úgy döntött, hogy alszik egyet, de mivel nem volt álmos, leemelt a polcról egy rojtosra olvasott Frady Endre kötetet. Pár perccel később már csak a horkolását lehetett hallani, miközben a lehalkított háttértelevízióban Puzsér Róbert lüktető halántékkal kritizálta a Világegyetem felvételi rendszerét...

Budapesti Olimpia

- „Úgy ingok, akár egy hinta…”
- „Nem csodálom Zolim, pia!”
- „Ja, és pont oly ütős, mint a
Budapesti Olimpia!”

- „Ó, agyatlan egyetlenem,
Kire sors elmebajt ráoszt,
Közgyűlésben ugye te nem
Szavazod meg ezt a káoszt?!”

- „Jaj, ne hergeld magad drágám!
Pont olyan vagy most, mint akit
Titkos féreg foga rág ám!
Örülj e sport-hepajnak itt!”

- „Pesten újabb stadionok?!
Nem kell ide olimpiász!
Rá, ha szavazol, te konok,
Széjjelverlek! Jobb, ha piálsz!”

Piált ő, de megszavazta:
Szesz tort ült a józan észen,
S vígan felkiáltott: „Azta!
Kenyér helyett cirkusz lészen!”

HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, NEM NYERHETED EL AZ ARANYÉRMEINKET!
Nemzeti Olimpizáció /egy nagy kék óriásplakát/

„Képviselőtársaim nevében kikérem magamnak azt a feltételezést, hogy mi masszív alkoholisták lennénk! Az igaz ugyan, hogy nem mindenki veti meg a cefrét, de az már nem igaz, hogy szavazáskor illuminált állapotban nem mindig találjuk el azt a gombot, amelyet szeretnénk! Nem mindig igaz!” /Dr. Rizling Rezső, önkormányzati képviselő és a Rizling és Társa Nemzeti Ital- és Hűtőfolyadék Kereskedelmi Konszern társtulajdonosa/

„Gyeünk Rözs… Rózs… Rezső, mommenneki, homommentán ittamkicsit, demá… demá… demájóvagyokk… hukk! Éjjenalimpia! Hukk!” /Zöldüveges Zoltán, önkormányzati képviselő és a Rizling és Társa Nemzeti Ital- és Hűtőfolyadék Kereskedelmi Konszern társtulajdonosa/

„Na, gyere csak ide Zolikám, hadd józanítsalak ki ezzel a 10 unciás pszichológiai kesztyűvel! Nesze! Olimpia, mi?! Nesze! Dugó, káosz, államcsőd, mi?! Nesze! Brühühü! Ó, hogy én miért nem a Mézga Gézához mentem feleségül?! Nesze! 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1… KO!” /Zöldüveges Zoltánné Hufnágel Hedvig, diplomás ápolónő és félnehézsúlyú ökölvívónő/

„ A remek budapesti kapcsolataim révén simán el tudom intézni, hogy a magyarok lemondjanak országunk, Azerbajdzsán javára a 2024-es olimpiáról. Van az a pénz és vannak azok az illetékesek. Ha mégsem tennék, akkor fejek fognak hullani.” /Ramil Safarov, azeri baltás gyilkos/

„Szívesen jönnék a budapesti olimpiára, csak félek a határátkeléskor a rozsdás drótkerítésen való átmászás okozta sérülésektől.” /Ahmed al Kebab, szír hosszútávfutó/

„Aljas rágalom, hogy mi, egykori küzdősportolók, csak megfélemlítés céljából voltunk ott a közgyűlés ügydöntő szavazásán! Az, hogy a teremőröknek kiosztottunk pár pofont, nem jelent semmit. Szemtelenek voltak, mert volt pofájuk elkérni a személyi igazolványunkat. Szerencsére volt TAJ kártyájuk, így a mentők ingyen elszállították őket.” /Góliát Géza, nehézsúlyú birkózó olimpiai bajnok és a Tar Bár kidobóembere/

„A 2024-es budapesti olimpia nagyon jó alkalom lesz az EU-ból való kilépés és a nyugdíjrendszer összeomlása ötödik évfordulójának elmismásolására. Az emberek végre igazi cirkuszt kapnak, ami elfeledteti velük a száraz kenyérét való mindennapi sorban állás kényelmetlenségeit.” /Demagóg Dezső, a Népbutítási Minisztérium államtitkára/

„ Vajon mire van kevésbé szüksége Budapestnek, egy  örökkévalóságig legagyásító olimpiára, vagy a sárga föld alá lebutító Frady Endrére? Anyám szerint egyik tizenkilenc, a másik alsó híján huszonegy, de ő unalmában mást se csinál, csak kártyázik a számítógépen. Szerintem viszont egy Frady Endrét a csepeli olimpiai stadion alapkövébe bebetonozó munkás nagyon is méltó lenne a maga bérére. Ámen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Budapesten még nem jártam. De, ha ott mindenki ilyen tapló, akkor az ő érdekükben nem is fogok. Félek, hogy sokakat megfojtanék a hónaljszőrömmel.” /Chuck Norris/

Interaktív Irodalom II.

Kedves irodalombarátok és irodalombarátnők!
A tömegigény hatására folytatódik a nagy sikerű sorozat! Azok, akik a prózaalkotásban lelnék meg életük értelmét, de nem tudják, hogyan fogjanak neki egy novellának, most örömkönnyek párásíthatják el a tekintetüket, mert itt van az, amire mindig is vágytak, még ha talán nem is tudtak róla. Uccu neki, ugorjuk fejest a téma hűs tavába!

2. rész: novellaírási alapelvek

A jó novella ismérvei: a jó cím, az ütős nyitómondat, a remek téma, az élvezetes stílus, a jó helyesírás és a szellemes befejezés. Ezek nélkül lehet ugyan novellni, de minek?
Alábbi tesztünk szinte szájba rágja a csupa nagybetűs TUDÁS-t! Minden kérdésnél csak egy helyes (vagy három helytelen) választ jelölj(ön) meg!

1., Válassz(on) egy remek témát, ami magával ragadja a reménybeli olvasót!

a., a szürke hályog története az ókortól napjainkig
b., a fű növekedésének stádiumai a relatív birkasűrűség függvényében
c., a tarkóduzzanatok lélektana
d., a hóhér halála

2., Melyik lenne a legütősebb nyitómondat?

a., Többféle hályog létezik, de mi csak a szürkéről veszünk tudomást.
b., Anglia rétjei általában fűzöldek, de ez a birkáktól nem mindig látszik.
c., A középszerű pszichiáter lemondó sóhajjal tekintett a jelentéktelen páciens tarkóduzzanataira.
d., Üss meg, ha mersz! – kiáltotta a hóhér, majd az elítélt váratlan pofonjától bezuhant a guillotine alatti ládában mereven bámuló fejek közé.

3., Hogy írjuk helyesen az alábbi mondatot?

a., A jogszabályok szerint a hóhér halála hirtelen felindulásból elkövetett balesetnek minősül.
b., B lyoxabájoxerint a hó hérhalálajir telen felindulásból elkövetet balesetnak megnősül.
c., C jóg szabájók szerint a hohér halálla hirtellen fellindullásbóll ellkövetet ballesetnek minösűll.
d., D lyógszabályók szerrint a hóhérhal álla hirttelen fölindításbúl elkövett balesésnak min nősül.

4., Milyen stílusú egy jó novella?

a., unalmas
b., élvezhetetlen
c., élvezetes
d., élvhajhász

5., Melyik a legélvezetesebb stílusú mondat?

a., A hóhér… ööö… illetve az áldozat, nem, mégis a hóhér… izé… igen, végül is ő is áldozat… szóval vele történtek bizonyos dolgok… asszem…
b., A szúette bitófa nyikorgása a szélben interferenciába lépett özv. Lajtosné hintaszékének nyikorgásával, és ha özv. Lajtosné nem lett volna süket, minden bizonnyal nagyot sóhajtott volna, mert a zaj bizonyára zavarta volna, de nem.
c., A bárdolatlan modorú hóhér bárdja lesújtott ugyan a tönkre, de Jean-Jacques Mascarpone nem veszítve el a fejét, fürgén kitért a csapás alól és vádlin harapta ellenfelét, aki a váratlan fájdalom hatására zulu anyanyelvén sikoltott fel: Lokho libuhlungu!!!
d., A hóhér nem jól végezte a munkáját, ezért az áldozat, illetve a potenciális áldozat, hiszen nem lett áldozat, mert a hóhér hibázott, szóval megmenekült és a hóhér meg nem volt túl boldog ettől ám.

6., Melyik befejezést preferálná(d)?

a., A hóhér vérfagyasztó sikolya még sokáig visszhangzott a csalánban haldokló Jean-Jacques Mascarpone fülében, aki szemét az égre emelve csak ennyit mondott: „Ágyban, párnák közt jobb lett volna…”
Szegény süket özv. Lajtosné mindebből semmit sem vett észre.
b., Tehát így lett vége ennek a történetnek, ami, ha máshogy alakul, talán egész más véget ért volna, de akkor az nem ez a történet lett volna, hanem egy másik.
c., Meghalt hát a hóhér, de a főhős nem örült teljes szívvel, mert a töksüket özv. Lajtosné folyton ordibált vele és érezte, hogy előbb-utóbb őt is meg kell hogy ölje, hacsak idejekorán el nem viszi valami szokványos időskori betegség, vagy nem üti el egy szirénázó tűzoltóautó.
d., A hóhér diadalmasan emelte a magasba Jean-Jacques Mascarpone sajtszagú fejét, majd színpadiasan odahajította a csinos özv. Lajtosné lábai elé. Ő is odaborult és kérges szívét feltárva megkérte a kezét. A mosolygós szemű özvegy csak annyit kérdezett: He?!

7., Végezetül egy jó címet kell választani. Melyik legyen az?

a., özv. Lajtosné nagy szerelme
b., Szeletelt Mascarpone
c., A hóhér halála
d., He?!

Most számold/számolja össze a bejelölt betűjeleket! Ha 7 (azaz: hét) helyes, vagy 21 (azaz: huszonegy) helytelen jött ki, akkor gratulálok!

Most, hogy lehullott a novellaírásról a lepel, feltárult a titok, arra kérek mindenkit, hogy írjon egy novellát arról, hogy miért kerüljön be Frady Endre nagyon gyorsan a Nemzeti Alaptantervbe, hogyan legyen belőle emelt szintű irodalmi érettségi tétel és melyik téren álljon a ki által, milyen anyagból elkészült hatalmas lovas szobra!
A novellát zárt borítékban kell elküldeni a Nemzeti Közoktatási Minisztérium és az Emberi Erőforrás Minisztérium szakállamtitkárainak címezve. A borítékra írjá(to)k rá: „Frady Endrét minden magyar család könyvespolcára!”

Legközelebb regényt tanulunk meg írni.

Sorsvonat

Sorsvonaton menekülök,
Hangulatom kellőn fanyar,
S bőgök, mint egy megfújt tülök…
Merre ránt a sorssín kanyar?

Látom sorsvagonfal résén,
Visszafelé futnak hegyek,
Mintha lenne céljuk... És én
Sorscsapottan merre megyek?

Sorsszerelvény lassan megáll…
Határon az őrség várat…
Élet-halál meccs még egál,
De már húznak határzárat…

Hát… nem fogad rezesbanda,
Nem zeng mollt az ünnepi réz…
Sorsfordulhatok a randa
Visszaútra én a piréz…

„Nem igaz az a rosszindulatú feltételezés, hogy mi mint keresztény/keresztyén/körösztény tudatú erőszakszervezet, a határról bárkit is visszafordítanánk, ugyanis az új drótkerítés már messziről látszik, így az otthonukból menekülő piréz terroristák már eleve el sem jönnek a határig.” /Csávás Kálmán, a Hazaffyas Terrorelhárító Kommandó (HTK) vezérezredese/

„Felszólítom a világ összes kormányát, hogy ne higgyenek az országunkból tömegesen menekülő ingyenélő, lusta gazembereknek és megbilincselve küldjék vissza a hálátlan férgeket, akiknek büdös a közmunka és nem akarják elvégezni azt az olcsó melót, ami a családom jólétét biztosítja! Mi majd munkatáborba gyűjtjük őket, mert mi tényleg hiszünk az összefogás erejében!” /Don Vérpacal de Vladtepes von Grenadírmarsch, a Keletpiréz Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) hőn szeretett vezére/

„Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.” /Jézus Krisztus, az igazi kereszténység megalapítója/

„Régóta sejtem, hogy ez a Jézusnak nevezett sémita bajkeverő a nemzeti köröszténység legnagyobb ellensége, de mi megvédjük tőle a keményen dolgozó és rendszeresen adományozó kisembereket! Szorgos népünk fizetni fog!” /Dr. Sámán Solt, az Ősmagor Körösztény Lelkület Ezeréves Nemzeti Diadala (ÖKLEND) főpapagája/

„Az ABAB rímképlet is igazolja, hogy mi a sztereotípiákkal szemben nem csak puffasztani és szellentetni tudunk, hanem kultúráltatni is!” /a bab/

„A keresztrímek spiritualitása a világlelkiismeret katartikus apoteózisa. A társadalmi igazságtalanságtól parázsló 'Cigito ergo sum' világlátás a sorsvasúti szakralitás áldozati oltárfüstje. Hozsanna, meg minden, ami szent!” /Ájtatos Ányosné Ámult Állíra, a budai Szent Habakuk Gimnázium és Kispróféta Képző Szakközépiskola magyar-latin szakos tanára/

„Mi nagyon szívesen fogadtuk volna az erre a célra írt zeneszámunkkal a piréz menekült delegációt, de a minket dalírással megbízó Zeneügyi Minisztérium nem volt hajlandó kifizetni a szóban megígért ötmillió forint szerzői jogdíjat. Muzsikáljon nekik ingyen a Demjén Rózsi!” /Rezes Bandi, a drávaszittyói Réztüdő Fúvószenekar tamburmajorja/

„A vers címe alapján gondolatokat vártam, a költő neve alapján pedig bárgyú banalitást népbutítóan elgagyogva. Sajnos a név győzedelmeskedet és vandál hordaként mészárolt le mindent, amit költészetnek szokás nevezni. Anyám szerint egészségügyi okokból több ilyen verset kellene olvasnia, mert az jó lehet alacsony vérnyomása ellen, de mondtam neki, hogy inkább sok sós kávét igyon cukrozott tokaszalonnával, mert az legalább nem okoz agyszalag szakadást és kóros elmeficamot! Javaslom, hogy vegyük körbe magunkat szellemi szögesdrótokkal és így tartsuk távol magunktól Frady Endre terrorlíráját!” /Puzsér Róbert/

„A múltkor átkocogtam Mexikóba és állítólag lyukat ütöttem a határzáron. Én észre se vettem, de valószínűleg véletlenül szakíthattam szét a szemöldökömmel.” /Chuck Norris/

Bájlíra

Kéne írnom bájos lírát,
Mitől éjt senki sem sír át,
Senki sem lesz pesszimista,
S szelíden néz Tarlós Pista.

Bájos líra csak, mi kéne…
Lenne benne öreg néne,
Őzike, meg Bájboy Vazul,
S olvasómnak lelke lazul.

Lírát, bájost kéne írni,
Melytől nem kell tömegsírni,
Hanem gyalog hahotázni,
S lovagajkat hagy el száz Ni!

Bájokkal tele a báj-tok,
S hasítanak megabájtok,
Ahogy égbe száll sok báj, báj…
Lassan elköszönök: Bye-bye!

Csak előbb még annyit mondok,
Megszűnnek a földi gondok,
S bizonyít az üres sír ám…
Jézus, de bájos e lírám!

„Nagyon örülök, hogy egy versben szerepelhetek Jézus úrral! Vele szerintem még a közgyűlésben is jól együtt tudnék dolgozni. Ő biztosan nem interpellálna folyton, hanem csendesen mosolyogva hallgatná, ahogy beszélek.” /Tarlós István, főpolgármester/

„Köszi Pista, de sajnos nem tudok hozzátok települni, mert zsidó származású gazdasági bevándorlóként még a végén elvenném valamelyik képviselőtök munkahelyét, ő meg munkanélküli maradna mindörökké. Ámen!” /Jézus/

„Hányszor mondjuk még el, hogy mi már nem vagyunk a lovagok, akik azt mondják, Ni!, hanem a lovagok, akik azt mondják, Eki Eki Eki Eki Patang! Ja, és nekünk nem bájlíra kell, hanem egy bájos rekettyés! Illetve kettő és a szintkülönbséget rézsű hidalja át!” /a lovag, aki korábban azt mondta, Ni!/

„Ah, minő báj lengi körül eme lírát! Előjönnek gyermekkorunk kedvenc mesealakjai, filmhősei, politikusai, akik a maguk bűbájos módján vezetnek minket a földi létet meghaladó örök megvilágosodás tövises, ám mégis oly bájos útján, melynek végén ott áll maga a materializálódott spiritualitás, a halott Fiú hiányában üres sír. Feltámadott!” /Keresztély Krisztiánné Lelkessy Lola, lelkészfeleség és vasárnapi iskolai hitoktatónő/

„Cuncimókus ez a költőfiú, hogy engem is belevett a bűbáj versikéjébe! Olvassátok aranyoskáim! Na, futok divatdiktálni! Pá és cvikipuszi!” /Bájboy Vazul, stylist és divatdiktátor/

„Ha Magyarországra jössz, el kell olvasnod ezt a verset!” /nagy kék plakát/

„О, нет, мы не здесь! Помогите!!!” „Oh, nein, wir sind nicht hier! Hilfe!!!” „Ω, όχι, δεν είμαστε εδώ! Βοήθεια!!!” „Voi ei, emme ole täällä! Apua!!!” „Ah, hapana, sisi siyo hapa! Msaada!!!” „הו, לא, אנחנו לא כאן! עזרה!!!” „Oh, no, we're not here! Help!!!” „Jaj, ne, már itt se vagyunk! Segítség!!!” /határunkról futva visszaforduló menekültek/

„Mi ez a ragrímes tömegsírbűzzel és rózsaszín celebmázas bájolgással pusztító alpáriság, ez az ájtatoskodó politogaloppos szégyentelenkedés?! Hát itt pókhálósodjon be a hónaljam, ha ezt a valamit nem darabolom fel egy láncfűrésszel! A nyál kössön meg a számban, ha nem cincálom bűzhödt atomjaira ezt a médianyálsziruppal átitatott klapanciát! Anyám szerint nem kellene visítva harapdálnom a bejárati biztonsági ajtó fémbetétes felső félfáját, de hát mit ért ő a nagy feszültségek levezetéséhez?! Frady Endrét viszont földelni kéne! El!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy lovag egyszer azt mondta nekem, hogy Ni! Egyetlenegyszer… Aztán szénné égettem a belső bájam kisugárzásával.” /Chuck Norris/